DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi adózási feltételek már ismertek, erről a tisztelt Ház még a nyáron döntött, azt követően, hogy a kormány elkészítette javaslatát az Új Egyensúly programjának végrehajtásához. Akkor elmondtuk, az év végéig már nem kell számolni további lényeges adózási szabályváltozásokkal, az az elfogadott törvénycsomag, ami elkészült és amit a kormány benyújtott, alapvetően technikai módosításokat javasol az adózás területén. Ezek a technikai módosítások részben az Európai Unió döntései miatt szükségesek, részben mert teljessé válik az adózásban az elektronikus bevallás rendszere, és az áttérést az érintettek egy része esetében a kormány kedvezményekkel is segíteni kívánja. Az apróbb változások kétségtelenül elég sok paragrafust érintenek, zömében olyan módosítások, amelyek az adózók számára kedvező intézkedéseket tartalmaznak, de érdemben nem érintik a jövő évi költségvetés bevételi számait.
Tisztelt Országgyűlés! Ösztönözni kívánjuk a bioüzemanyagok felhasználását Magyarországon. A kormány fontosnak tartja, hogy az energiafelhasználásban növekedjen a megújuló energiaforrások szerepe. Ennek aránya Magyarországon még viszonylag kicsi, de kedvezőek a lehetőségeink, és a vállalkozói érdeklődés is jelentős.
Nyár óta az Európai Bizottság pozitív döntést hozott az úgynevezett E85-ös üzemanyag jövedéki adókedvezményére, előállítására, forgalmazására vonatkozó szabályokról, arról, hogy miként ítéli meg az ehhez kapcsolódó állami támogatást. Így a korábban már elfogadott és kihirdetett törvényben foglaltak január 1-jével hatályba léphetnek. E szerint az E85-ös üzemanyag alatt olyan keveréket értünk, amelynek legalább 75 százaléka bioetanol, és a fennmaradó rész pedig benzin. Mint ismert, a benzin esetében jelenleg a jövedéki adó literenként 103 forint 50 fillér. Ezt az E85-ös benzin alkotórésze után továbbra is meg kell fizetni, viszont a bioetanol-hányad jövedékiadó-mentes. Attól függően lehet tehát megállapítani az E85-ös jövedéki adóját, hogy milyen arányban tartalmaz bioetanolt.
Tisztelt Országgyűlés! A jövő évben ismét bővül az Európai Unió, már nem 25-en, hanem 27-en leszünk a Közösség tagjai; csatlakozik az Európai Unióhoz Románia és Bulgária is. Emiatt technikai jellegű módosítások válnak szükségessé az áfatörvényben, például, hogy újradefiniáljuk a Közösség területét. Mivel a két tagállam a cigarettában kötelezően felszámítandó jövedékiadó-szint elérésénél derogációt élvez, vagyis Romániában még mindig olcsóbb lesz a cigaretta, mint nálunk, ezért a hazai piac védelme érdekében szükség van behozatali korlátozásra. Jelenleg a tagállamok közötti turistautazások során az állampolgárok a határ átlépésénél 800 szál cigarettát vihetnek magukkal adómentesen. Amíg Románia, illetve Bulgária el nem éri a cigarettánál az Unióban előírt minimum jövedékiadó-szintet, addig Magyarország Romániából, Bulgáriából érkező utasok esetében az országba történő belépéskor csak 200 szál cigaretta behozatalát teszi lehetővé adómentesen.
Tisztelt Képviselőtársak! Az adócsomag elkészítése még az előtt történt, hogy az Alkotmánybíróság meghozta döntését a házipénztáradóval kapcsolatosan. Ezért a törvényjavaslat tartalmazza a házipénztáradóról szóló törvény módosítását is. Ezt azonban az Alkotmánybíróság döntése alapján a kormány természetesen visszavonja a benyújtott javaslatból.
Említettem, hogy számos szabály kedvezően változik. Ezek közé tartozik, hogy a szövetkezeti tagi kölcsön és célrészjegy után fizetett kamat is 20 százalékkal adózzon, nem pedig egyéb jövedelemként, ami magasabb adóterhet jelent. Nem kell összevontan adóztatni az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet sem. Az adómentes bevételek köre kiegészül a gázártámogatással, a közüzemi díjtartozás elengedésével.
Már az idén megkezdtük a legnagyobb adózók körében az elektronikus bevallásra történő áttérést. Ennek tapasztalatai kedvezőek, bevezetésétől sokat vártunk, és sok eredménye is volt. Kétségtelen azonban, hogy a nagyadózók lényegesen könnyebben boldogulnak ezzel a feladattal, mint a nagyszámú kisadózó. Január 1-jétől segíteni kívánjuk a kisadózók ezzel kapcsolatos többletterheit, így adókedvezményt biztosítunk számukra.
(22.20)
Ilyen adókedvezményt kapnak a 4 millió forint éves árbevételt meg nem haladó egyéni vállalkozók és vállalkozások. Ha ezek a vállalkozók és vállalkozások számviteli és könyvviteli szolgáltatást vesznek igénybe, a szolgáltatás díjának 15 százalékát írhatják le az adójukból. Ha ezek a vállalkozások nem vesznek igénybe könyvelői szolgáltatást, akkor a 2006-2007-ben beszerzett számítástechnikai eszközökre elszámolt értékcsökkenés, és az igénybe vett internetszolgáltatás együttes összegének 10 százalékát írhatják le a társasági adóból, illetve a vállalkozói személyi jövedelemadóból.
Szintén adókedvezményt vehetnek igénybe a 25 millió forint éves árbevételt el nem érő könyvelők és könyvelő cégek a 2006-2007-ben beszerzett számítástechnikai gépekre elszámolt értékcsökkenés és az igénybe vett internetszolgáltatás értéke alapján. A 4 millió forintot meg nem haladó bevétellel rendelkező evaalanyok is kedvezményt vehetnek igénybe, ha a vállalkozás könyvelő szolgáltatását veszi igénybe, a fizetett díj 60 százaléka csökkenti az eva alapját. Ha önmaga készíti el a bevallásait, a 2006-2007-ben beszerzett számítástechnikai berendezések értékének 20 százalékával, továbbá az általa igénybe vett internetszolgáltatás díjának 40 százalékával csökkentheti az evaalapot. Ez utóbbi vonatkozik a 25 millió forint bevételt el nem érő evás könyvelőkre is.
Tisztelt Országgyűlés! Az illetéktörvényben is kedvező változásról számolhatok be. Tudom azonban, hogy a sajtó elsősorban a módosításnak nem ezzel a természetével foglalkozott, azt javasoljuk ugyanis, hogy kedvezményes legyen az illeték az ingyenes eszközátadásnál olyan társaságok között, ahol az egyik cég a másiknak százszázalékos tulajdonában áll, vagyis a társaságok egyazon személy teljes tulajdonában vannak. Ebben az esetben a közeli hozzátartozók közötti ajándékozáshoz hasonlóan kedvező illetékmérték, vagyis 21 százalék alkalmazása indokolt.
Végül engedjenek meg néhány szót a 4 százalékos különadóról vagy szolidaritási adóról. Mint ismeretes, ez egy olyan új adó, amelynek bevezetéséről a nyáron döntött a parlament a költségvetési konszolidáció érdekében. Bevezetését az indokolta, hogy minden vállalkozás érdekelt a magyar gazdaság stabilitásában, az államháztartási egyensúly erőteljes javításában. Az ezzel kapcsolatos többletterheket úgy osztottuk el, hogy igazából egyetlenegy jövedelemtulajdonos se kerüljön nagyon hátrányos helyzetbe, mindenki többé-kevésbé azonos részt vállaljon a stabilizációból.
Azzal azonban tisztában voltunk, hogy egy ilyen intézkedés, mint a 4 százalékos különadó bevezetése, nem hat túlzottan előnyösen a versenyképességre, a fejlesztésekre. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy bár a különadó esetében semmilyen kedvezmény nem érvényesíthető, a kutatás-fejlesztés támogatása érdekében mégis kivételt tesz. Az erről szóló legutóbbi kormánydöntés is értelemszerűen bekerült az előterjesztésbe. Azt mondhatom, hogy ez is pozitív döntés az adózók számára, és olyan lépés, amely nem veszélyezteti a stabilizációt sem, hiszen elősegíti a jövedelemtermelés felgyorsulását. Nem egy vállalatot, vállalatcsoportot hoz kedvezőbb helyzetbe, hanem mindazokat, akik sokat tesznek a kutatásért, fejlesztésért, jelentős összegeket fordítanak korszerű technológiák alkalmazására kisvállalkozóként, vagy nagyvállalatként.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, a beterjesztett javaslatot szíveskedjenek megtárgyalni és elfogadni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
