ALMÁSSY KORNÉL
ALMÁSSY KORNÉL
ALMÁSSY KORNÉL, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Demokrata Fórum a tavaszi kampány során is hangsúlyozta a szakképzés és a felnőttképzés áttekintését, reformját, bár hozzáteszem - és ezt örömmel állapíthatom meg -, hogy ez az az oktatási kérdés, amelyben a parlamenti pártok koncepciójukban talán a legközelebb állnak egymáshoz. Még a Magyar Bálint vezette oktatási tárcával is számos kérdésben egyet lehetett érteni. S azt is örömmel vettük észre, hogy a száz lépés - amit néha száz apró lépés programjának szoktunk minősíteni - a szakképzés terén azért komoly előrelépéseket tett, és azoknak a problémáknak a megoldása érdekében, amelyeket felvázoltunk, mint a néha nem megfelelően rugalmas képzési struktúra, az országos képzési jegyzék fölülvizsgálata vagy a modulrendszerű képzési programok kialakítása, történtek előrelépések.
A mostani törvény azt a kívánalmat fogalmazza meg - sajnos azonban nem megfelelő mértékben -, hogy a foglalkoztatási tárcához kerüljön a szakképzés és a felnőttképzés ügye. Örülünk annak, hogy ez így van, azonban ebben a törvényben - amelynek pontosan az a célja, hogy a felnőttképzés és a szakképzés hatásköreinek a megosztását az oktatási tárca és a foglalkoztatási tárca között rendezze - ezek a kérdések sajnos nem eléggé rendezettek. Noha erre tesz kísérletet a törvény, de a Magyar Demokrata Fórum is úgy véli, lehet, hogy számos kérdésben a két tárca közötti munkamegosztásban végül egyik tárcának sem lesz a hatáskörében a szakképzési-felnőttképzési törvény. Mi ezt nem megfelelő mértékű szabályozásnak tartjuk, és úgy véljük, világosan meg kellene határozni, hogy gyakorlatilag csak az oktatásszervezési, az alapvető oktatáspedagógiai kérdésekben kellene az oktatási tárcának beleszólást biztosítani, és gyakorlatilag teljes egészében a foglalkoztatási tárcának kellene ezt a kérdést szabályozni. Néha az az érzésünk, hogy bár az alapokat, a pénzügyi forrásokat a foglalkoztatási tárca kezeli, mégis az oktatási tárca határozza meg, hogy ezeket a forrásokat milyen célokra kell felhasználni. Azt gondolom, hogy ez nem szerencsés, mert folyamatos inkoherenciát teremthet a két tárca között.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat négy ágazati törvényt módosít: a foglalkoztatottság elősegítéséről, a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt, a szakképzésről szóló törvényt, a felnőttképzésről szóló törvényt és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt. Általánosságban elmondható, hogy a törvény technikai jellegű változtatásokat próbál eszközölni, és valóban a hatáskörmegosztást próbálja a két tárca között világossá tenni, azonban számos diszharmónia vehető észre a négy törvény között, illetve a törvények közötti egyes paragrafusokban is, és sok olyan kérdés is megjelenik ebben a törvényben, amelyeket egyes rendeletek - vagy az oktatási tárca, vagy a foglalkoztatási tárca rendeletei - már rendeznek.
Részletesen is belemennék azokba a problémákba és pontokba, amelyeket a Magyar Demokrata Fórum aggályosnak tart. Ellenzéki képviselőtársaim ezeket a kérdéseket részben már felvetették.
A szakképzési törvényben a szakmai vizsgakövetelményeknél maximális időtartamról beszél a törvény, de nem beszél minimális képzési időről, és arról sem beszél, hogy milyen bemeneti követelményrendszere van a modulokba vagy az egyes szakképzési ágakba a tanulónak. Ez a paragrafus mindenképpen pontosításra szorul.
Valóban elhangzott már a bizottsági vélemények ismertetésekor a részszakképesítés kérdése, amely véleményünk szerint sem az oktatási-pedagógiai kérdések tekintetében nincs rendezve, sem pedig a finanszírozási kérdések nem egyértelműek, hiszen felmerül az első szakképzés finanszírozásának a kérdése, az, hogy a részszakképzés első szakképzésnek minősül-e, vagy pedig teljesen önálló finanszírozási formát lehet erre a kérdésre felhasználni.
Miniszter úr is említette a kamarák szerepének a fontosságát, és azt, hogy a kamarák részt vehetnek a vizsgáztatási folyamatban, illetve akár vizsgaelnököt is jelölhetnek. Itt valóban van egyfajta előrelépés, és örülünk annak, hogy a szakmai kamarák, az ipar szereplői bevonásra kerülnek a szakképzésbe. Azonban mi is úgy véljük, hogy az első perctől, a képzések kialakításától kezdve a munkaerő-piaci monitoringon át a kamarák szerepét még jobban ki kell hangsúlyozni. Egyébként pedig szerintem nem a vizsgáztatás a kamarák legnagyobb problémája, hanem az, hogy adott esetben nincs közvetlen kapcsolat a kamarák és a képzési intézmények, az ipar és a képzési intézmények, valamint a minisztérium között.
A 16. § szabályoz bizonyos feladatköröket, meghatározva, hogy a szakképzésnek mi a feladata. Mi ezt a pontot kiegészítenénk. A felsőoktatási törvény meghatározza, hogy az új mesterrendszerű képzésben, a mérnök-tanár képzésben egy félévet gyakorlati jelleggel a szakképzésben el kell tölteniük a hallgatóknak. Ezt a feladatátvállalást nem látjuk ebben a törvényben. Erre mindenképpen szeretnénk egy módosító indítványt benyújtani, hiszen a mérnök-tanár képzés és a szakképzés összekapcsolása, meg egyáltalán az MSc tanárképzés és a szakképzés összekapcsolása fontos alapfeladata a szakképzési törvénynek.
Hankó Faragó Miklós képviselőtársam beszélt arról, hogy a felnőttképzés rendszeresen végzett képzés. Egy oldalról igaza van a képviselő úrnak, más oldalról azt hiszem, a rendszeresen végzett képzési tevékenységet célszerű lenne ebben a kérdésben továbbra is bennhagyni. Ugyanakkor azt is kiemelném, hogy nem minden felnőttképzésben lehet képzettséget szerezni, hiszen vannak olyan tanfolyamok, olyan képzési struktúrák, ahol nem feltétlenül zárul képzettséggel a felnőttképzés. Ráadásul itt is felmerül a finanszírozás kérdése, az, hogy egy végképzettséggel rendelkező oklevelet finanszírozzunk-e vagy sem.
A 25. §-ban megjelenik az akkreditációs kérdés. Az akkreditációs eljárást gyakorlatilag alapfeltételként jelzi a támogatások igénybevételére a törvény. Mi hívei vagyunk a minőségbiztosításnak, és fontosnak érezzük, hogy minél jobb, minél kiválóbb minőségű felnőttképzési intézmények legyenek, azonban itt valamifajta áthidaló megoldásra van szükség. Miniszter úr is és több képviselőtársam is említette, milyen fontos az, hogy a felnőttképzés rugalmas legyen, és a munkaerő-piaci igények néha úgy változnak, hogy gyorsan kell képzési programokat elindítani, és nem biztos, hogy egy adott iskolának, egy adott intézménynek lehetősége van arra, hogy egy két-három hónapos akkreditációs eljárást igénybe vegyen. Úgyhogy azt gondolom, itt az előakkreditáció intézményét kellene alkalmazni, és jó lenne, ha ez a törvényben is megjelenne.
A Magyar Demokrata Fórum a törvény legkomolyabb hibájának tartja azt, hogy kihagyja a normatív támogatásból az ötven év feletti - mi, MDF-esek azt mondjuk, hogy a negyvenöt év feletti - munkavállalók támogatását.
(9.50)
Hiszen ez a korosztály az, amely ha kikerül a munkaerőpiacról, a legnehezebben tud munkát találni magának. Nagyon örülünk persze, hogy a fogyatékkal élő felnőttek normatív támogatása megjelenik a törvényben, de azt gondolom, hogy a 45 év feletti munkavállalók kérdését kiemelt problémaként és kiemelt prioritásként kéne kezelnie a foglalkoztatásügyi tárcának, hiszen tényleg ez a legveszélyeztetettebb korosztály, tényleg a legnehezebben tudnak munkát találni. A 33. §, egyetértek képviselőtársammal, a modul fogalmát valóban nem jól határozza meg, nem koherens az Országos Képzési Jegyzékkel ez a modulfogalom.
Végezetül néhány szót mondanék a szakképzési hozzájárulásról. Itt is az inkoherenciát érezzük. Egyébként több pontot érintettem, ahol az látszik, hogy vagy a kodifikációs eljárásban, vagy egyéb pontokon a tárca nem teremtette meg a koherenciát. Arról szól a 35. §, hogy a szakképzési hozzájárulás az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatására vehető igénybe. Ebben a paragrafusban kimarad az iskolarendszerű szakképzés támogatása, majd a következő paragrafusokban gyakorlatilag kizárja a felnőttképző intézményeket a szakképzési hozzájárulás igénybevételéből. Hiszen csak szakképző iskoláról, illetve felsőoktatási intézményről beszél. Ezeket az inkoherenciákat rendezni kell, hiszen a törvény célja az, hogy a felnőttképzés támogatására is igénybe vehető legyen a szakképzési hozzájárulás, egyébként az iskolarendszerű képzésben és a felnőttoktatásban is biztosított legyen a szakképzési hozzájárulás. Ezt rendezni kell, és pontosítani kell a törvényben.
A Magyar Demokrata Fórum nagyon sok inkoherenciát, ellentmondást lát a törvényben, ezeket szeretné, ha javítaná a részletes vita során a foglalkoztatásügyi tárca, és azt gondolom, a normatív támogatás rendszerét a tárcának át kell gondolnia. Ameddig ez nem történik meg, addig nem tudja a Magyar Demokrata Fórum támogatni ezt a törvénytervezetet. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)
