KISS FERENC
KISS FERENC
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk levő törvényjavaslat kapcsán - mint ahogy a vezérszónokok is, a képviselőtársaim is elmondták - több törvényt módosítunk. Én ezek közül a szakképzési törvényhez, a szakképzési alap felhasználásához és a felnőttképzéshez szeretnék csak nagyon röviden hozzászólni.
Azt érzékeltem, hogy az egész szakképzés, a felnőttképzés képviselőtársaim felszólalásából következően is komoly, felelősségteljes munkát és felelősséget igényel, ezért a pozitív, a negatív észrevételek, vagy az éppen elméleti és gyakorlati észrevételek is mind azt szolgálják, hogy jobbá próbáljuk tenni a tanulóképzést és a felnőttképzést.
Az első ilyen téma a kamarák szerepe. Megítélésem szerint eddig is, és a törvénymódosítás tovább erősíti a kamarák szerepét, hisz az eddigi ellenőrzésen túl, mint ahogy képviselőtársaim is elmondták, már a vizsgakövetelmények, a vizsgakérdések, illetve a vizsgaelnök személyének a kijelölésében is jogot ad a kamaráknak. Úgy gondolom, hogy ma a kamarák a szakmai képzés területén már alkalmassá váltak, hogy ezt a feladatot ellássák.
A következő a tanulószerződés kérdése. Lehet azt mondani, hogy kevés, amit adunk a tanulónak a tanulószerződés alapján, és azt is lehet, hogy nem eléggé differenciáltan adtuk ezt.
Konkrétan miről van szó? Az eddigi 15 százalék helyett, ami a jelenlegi minimálbér 15 százalékát jelentette, a törvénytervezet ezt 20 százalékra emeli, az eddigi kötelező helyett viszont meghagyja a lehetőséget a munkáltatónak, hogy a tanulók szorgalma és előmenetele alapján differenciáltan emelje félévente vagy évente a tanulóknak a juttatását, természetesen figyelembe véve azt a lehetőséget, hogy szemben azzal, ami eddig volt, hogy mindenkinek kötelezően kellett adni, most viszont a lehetőség biztosított.
(11.40)
Úgy gondolom, hogy a munkáltatók eléggé felkészültek, hogy tudnak ezzel a differenciálással élni. Azt hiszem, hogy a tanulók is pozitívan értékelik ezt a lehetőséget.
A következő a felnőttképzéssel kapcsolatban, az előttem szóló képviselő úr is utalt rá, ez pedig az akkreditációs eljárás. Ez szigorítás az eddigi törvényhez képest, hiszen mint ahogy a törvény is utal rá, azok a képző szervek és nemcsak intézmények, hanem vállalkozások, akik részt vettek bármilyen támogatás igénybevételénél vagy a szakképzési alap felhasználásánál, jogosultak voltak, ha akkreditáltak, a támogatás igénybevételére. Az eddigi intézményi akkreditácó mellett most a törvénytervezet előírja, hogy már a képző szerv által megvalósított akkreditált képzési programmal és egyéb feltételekkel is rendelkezni kell.
Czomba képviselő úr is utalt rá, hogy más ma egy szakma képzése egy szakközépiskolában, és más a felnőttképzés keretében, még ha OKJ-s szakmáról is van szó. Ezért én úgy gondolom, hogy aki ilyen OKJ-s szakmát szeretne a képzésben megvalósítani, annak egy akkreditációt, egy programakkreditációt kell végrehajtani.
(Móring József Attilát a jegyzői székben Pettkó András váltja fel.)
Egyet viszont szeretnék, és szeretném módosító javaslatban is elfogadtatni, hogy ebbe ne tartozzanak bele a hatósági képzések. Ma már a felnőttképzés keretében hatósági képzések is történnek, és azért a hatósági képzésnél a program, a tematika eléggé adott, és bizonyos hatósági szervek által szigorúan ellenőrzött.
A harmadik kérdés a szakképzési hozzájárulás. Változás - és úgy gondolom, a gyakorlathoz való igazodást szolgálja -, hogy az eddigi 33 százalék helyett a kis- és középvállalkozások részére lehetővé tesszük, hogy a képzett szakképzési alap 60 százalékát fölhasználhassák a saját munkavállalóik vagy esetleg a hiányszakmákban a munkavállalók képzésére. Mondok egy példát: vannak olyan munkaterületek, ahol az Európai Unióból következően komoly képzési, továbbképzési kötelezettségeink jelentkeznek az elkövetkezendő években, gondolok itt 2008-2009-ben a közlekedésben a járművezető-képzésnél megfelelni a szakmai alkalmassági követelményeknek. Lehetővé válik, hogy ezek a kis- és középvállalkozások, akik áru- vagy személyfuvarozással foglalkoznak, most a képződött szakképzési alapjuk 60 százalékát erre fölhasználhassák. Komoly ilyen jellegű igény megfogalmazódott képviselőtársaim felé is. Úgy gondolom, hogy a törvény változása ezt lehetővé teszi, amellett, hogy szigorúan megtartja az elszámolást, különösen a nagyvállalkozásoknál a 33 százaléknál.
Ami még egy változás, és ezt is örömmel vehetjük, hogy a szakképzési alap felhasználásánál lehetővé válik, és a törvény lehetőséget ad, hogy a tanulóképzéssel foglalkozók adminisztratív költsége is elszámolható legyen a szakképzési alap terhére.
Ami megfontolandó, különösen a szakközépiskolák esetében, hogy van egy másik törvény által előírt kötelező eszközfejlesztés, amelynek a fedezetét az állami költségvetés és az önkormányzati költségvetések tartalmazzák. Úgy gondolom, hogy azok a képzéssel foglalkozó intézmények, szakközépiskolák, akik kapnak szakképzési hozzájárulást, tudhassák le ezt a kötelezettségüket a szakképzési fejlesztéssel. Lehet, hogy ez csak egy későbbi módosítás vagy átgondolás során válik lehetővé, de úgy gondolom, hogy ezzel is tehermentesíteni tudnánk a költségvetési támogatást, illetve az önkormányzati felhasználást, hiszen azért tudjuk, hogy ez a törvény is lehetővé teszi, hogy a munkáltatók ma már közel 70 százalékát a szerződés alapján intézményekben képzéssel foglalkozó felsőfokú, középfokú vagy szakképzéssel foglalkozó intézmények részére fejlesztési célra átadhatják.
Úgy gondolom, hogy egyetértve a vezérszónokokkal, azokkal a véleményekkel, akik az aggodalmukat fejezték ki a szakképzés, a szakmunkások jövőjéért, mindenképpen előrelépés a jelenlegi törvénytervezet, hiszen egy ponton pontosított, másrészt újabb lehetőséget biztosít a képzésben vagy a szakképzési alap felhasználására, másrészt pedig szigorítja a szakképzési alap felhasználását, illetve a felnőttképzési akkreditációt.
Javaslom a törvény elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
