KUZMA LÁSZLÓ
KUZMA LÁSZLÓ
KUZMA LÁSZLÓ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az oktatási és tudományos bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi véleményeket szeretném ismertetni röviden, lényegre törően.
A bevezetőben elhangzott, hogy e három törvény közül az egyiket széles körű konszenzussal fogadta el a parlament, hathatós közös munkásságunk eredményeképpen egy-két évvel ezelőtt. Nagy fájdalom számomra, hogy az akkori állapothoz képest a most benyújtott módosítások nemhogy javítottak volna az akkori helyzeten - hangsúlyozom még egyszer, ami széles körű konszenzussal került megszavazásra e falak között -, hanem ahhoz képest rontottak. Ezek közül hangzott el néhány elem, illetve megjelent új elem is.
Hadd mondjam el, hogy ugyanakkor azok, akik a plenáris ülésre nem tartották alkalmasnak a törvény tárgyalását, mindamellett megfogalmaztak pozitívumokat is, tehát nemcsak támadták a törvényt, nemcsak ellenzéki pozícióból érveltek, hanem megfogalmazták a törvénynek azon pozitívumait is, amelyek benne vannak a törvényben. Ezek közül talán egyet prezentációként hadd említsek meg: a szakképzés rendszere egy együttműködési megállapodás alapján történik az oktatási miniszterrel, tehát egy szabályozási rendszer módosítása történik. Ennek én magam is híve vagyok, de ugyanakkor a szakképzésért felelős miniszterek és minisztériumok hatásköre ebből az egész szabályozási rendszerből kiesik, súlytalanná válik. Azok a minisztériumok, amelyek igazából a tananyagtartalmakat meghatározzák és igyekeznek a jövő generációját képeztetni, kimaradnak.
A miniszter úr említette, hogy ne az utcára képezzünk. Éppen ezért a képző rendszernek olyannak kell lennie, amit ilyen ars poetikusan is megfogalmazhatnánk, hogy nem feltétlenül abszolút tudást kell biztosítani egy oktatóintézménynek - ez legyen felnőttképző vagy iskolarendszerű képzőhely -, hanem a tudás megszerzésének képességére kell ennek az oktatási rendszernek felkészíteni, és ehhez ezek a szabályozási formációk némileg csorbultak egy-két helyen.
További kifogásként hangzott el a bizottsági ülésen, hogy a törvényben szereplő modulfogalom nem azonos a jelenleg OKJ-felülvizsgálatban használatos modulfogalommal.
(9.10)
Ez a törvény mellékletét képező szómagyarázatban egyértelműen tematikus egységet takar, míg az OKJ-felülvizsgálat kapcsán - aki ebben a körben dolgozik és dolgozott, tudja - ez egy gyűjtőfogalomként szerepel, és ez a gyűjtőfogalom tartalmaz tananyagegységeket, tematikus egységeket, amely tulajdonképpen azonos ezzel a modul fogalommal, tehát a más helyen folyó szakmai fejlesztésekkel nincs kellő szinkronban ezen a ponton a törvény.
Továbbá, ugyan a kérdésre megnyugtató választ kaptunk a bizottsági ülésen, de a törvény szövegéből nem derül ki az a probléma, ami elhangzott a bizottsági ülésen, hogy akkreditált felnőttképzési intézmények férnek csak hozzá azokhoz az állami és európai uniós forrásokhoz, amelyek ezt a fajta képzést támogatják. Ehhez képest viszont az úgynevezett alanyi jogon - nincs időm kifejteni, de mindenki tudja, aki a teremben ül - képző intézmények a törvény szövege szerint nem férnek hozzá; majd felszólalásomban ezt kifejtem bővebben. Felmerült az első szakképzés problematikája, nem kezeli helyén a részszakképesítéseket és az első szakképzés viszonyát a törvény továbbra sem, illetve nem ad lehetőséget a törvény vége felé, a 31. § tájékán az 50 év felettiek képzési támogatására.
Ezek voltak dióhéjban azok a problémák, amelyek a kisebbség részéről tömören megfogalmazódtak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
