RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az oktatási és tudományos bizottság megtárgyalta az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló T/1302. számú törvényt. A strukturális váltás három jelentős területet érint: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényt.
Joggal kérdezhetnék, hogy mi teszi szükségessé a törvénymódosítást, hiszen nemrég, a közelmúltban történtek ezek. Erre a válaszok a következők: az, hogy az iskolarendszerű szakoktatáshoz és szakképzéshez kapcsolódó feladatokat két tárca, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el. A két minisztérium közötti jogharmonizáció szükségességét a kormányzati struktúra és feladatellátás változása is megköveteli. A módosítás kiterjed a Munkaerő-piaci Alap feletti rendelkezésre is. Szükségessé teszi a módosítást az, hogy a gazdasági szempontok miatt több háttérintézmény működését racionalizálni kell. A vitában is felvetődött az, hogy az Országos Szakképzési Tanács, az Országos Felnőttképzési Tanács párhuzamos fenntartása nem indokolt, az összevonást a törvénymódosítás segíti.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a legutóbbi módosítás óta szükséges változásokat is beépítsük. A törvénymódosítás biztosítja azt, hogy azokban a szakképzettségekben és szakképesítésekben, ahol a kamara megkapta a jogot arra, hogy az anyagokat, modulokat kidolgozza, a vizsgabizottsági tag kijelölésében, illetve az elnöknek a felkérésében is nagyobb szerepet vállalhasson. A módosítás a rövid távú munkaerő-prognózist is segíti azzal, hogy szigorítja a rendelkezéseket. Azért szükséges, mert a gazdálkodó szervek, és így a tanulók érdekeit is képviseli az a módosítás, hogy a gazdálkodó szerv három hónapon belül felbonthatja a szerződést abban az esetben, ha a tanulónak nincsen megfelelő szakmai kompetenciája, ismerete ahhoz, hogy a képzést végezhesse. A tanuló pénzbeni juttatása emelkedik abból adódóan, hogy a gyakorlatot végző tanuló a mindenkori minimálbér 20 százalékát kaphatja meg.
A módosítás kiterjed arra, hogy a mikro- és kisvállalkozások saját munkavállalói képzésükre többet fordíthassanak, ez jobb feltételt tesz lehetővé a szerényebb bértömeggel rendelkező kisvállalkozások számára is. A vitában felvetődött az is, hogy ez megkülönböztetés, azonban szabad legyen figyelmeztetni itt is arra, hogy a közepes vállalatoknál milliós nagyságrendű ilyen költségek keletkeznek, ami már valóban lehetővé teszi azt, hogy a dolgozóiknak a képzését végre tudják megfelelő módon hajtani. A határon túli magyarok tanulásának támogatását is szolgálja az intézkedés, módosítás, amely a Szülőföld Alapba történő átcsoportosítást veti fel, amelynek összege az eredeti bevételi előirányzatnak a 2 százaléka. Az állami pénzekkel való felelősebb gazdálkodást biztosítja az a módosítás is, amely arról rendelkezik, hogy 2007 szeptemberétől csak akkreditált intézmény által biztosított, akkreditált program alapján folyó képzéshez lehet támogatási pénzkeretet elnyerni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás több területen változást fog eredményezni, a jobbítás szándékával történtek ezek a lépések. Várjuk módosító javaslataikat, amelyekkel még időszerűbbé, alkalmazhatóbbá válhat ez a törvény.
Az oktatási és tudományos bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és 14 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta, és a Ház elé terjesztette.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
