RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatásköre rendkívül széles körű. Hiszen érinti a foglalkoztatottsággal kapcsolatos törvényt, a szakképzést, a felnőttképzést, a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt. A bizottsági vitákon és szakmai fórumokon gyakran felvetődött a kérdés, hogy miért nem egy egységes képzési reform keretén belül történik az átalakítás. Úgy érzem, hogy erre az egyik válasz az, hogy ez a lépés még szükséges, ugyanakkor a reformok megfogalmazása, kiérlelése, mint ahogy az köztudott, folyamatban van.
A képzés, így a szakképzés és a felnőttképzés átalakítása hosszabb folyamat. Így az Európa Tanács memoranduma hat üzenetet fogalmaz meg az Európai Unió tagországai számára, amelyeket most is szem előtt kell hogy tartsunk. Új ismeretek és készségek hozzáférhetőségét kell széles körben lehetővé tenni. Több befektetést kell biztosítani az emberi erőforrások területén. Nagyobb figyelmet kell fordítani az innovációra az oktatásban, a tanulás folyamatában. A tanulás, a tudás rangját, értékét növelni kell. Az útmutatás és a tanácsadás újragondolására figyelmet kell fordítani. Közelebb kell vinni a tanulást az otthonokhoz. Az új készségek közül a legfontosabb az informatikai jártasság, az idegen nyelvi ismeretek, a műszaki kultúra, a vállalkozás, a társadalmi ismeretek, mint ahogy ezeket érintette dr. Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ vezérszónoka is. Mindezeknek az elvárásoknak már az alaptörvények is megfelelnek, azonban a naprakészség és az ehhez való igazodás alapvetően fontos.
Tisztelt Képviselőtársaim! Miért is jó ez a törvénymódosítás? Azért, mert a képzési rendszer szinte minden szereplőjére kiterjed. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy figyelembe veszi a szereplők igényeit és elvárásait. Kicsit sarkosabban fogalmazva: jó a tanulónak, mert a képzés a moduláris rendszerrel igazodik a munkaerő-piaci elvárásokhoz. Jó a tanulónak, mert a tanulót és az oktatási intézményt készteti arra, hogy a gazdaság igényeihez illeszkedő kompetenciák kerüljenek be a képzésbe. Jó, mert a tanulók számára pénzbeli juttatás emelkedését biztosítja, mint ahogy ezt tudjuk, a mindenkori minimálbér 20 százalékára emeli a módosítási javaslat ezt a keretet. Jó a tanulónak, mert a munkaerőpiacon a leghátrányosabb helyzetben lévő, a fogyatékkal élő felnőttek számára biztosít normatív képzési forrást, mint ahogy ezt miniszter úr expozéjából is hallhattuk.
Jó a munkáltatónak, mert a tanulói szerződések felbonthatóságának határát három hónapban határozza meg. Így, ha kiderül a tanulóról, hogy nem rendelkezik megfelelő ismerettel, akkor ennek elvárásának megfogalmazását az iskolának és a tanuló számára megteheti a munkáltató. Jó a munkáltatónak, mert a mikro-, illetve kisvállalkozások dolgozóinak továbbképzési keretét emeli. Jó a képző és a vizsgáztató szerveknek, mert az állami forrásból kizárólag azok az intézmények juthatnak majd támogatáshoz, amelyek a felnőttképzési akkreditációs testület dokumentumával rendelkeznek. És a kamarának is jó, mint ahogy ezt Tompa Sándor képviselő úr vezérszónoki hozzászólásában is hallhattuk.
Így, ebből adódóan talán kijelenthetjük azt is, hogy jó a munkaerőpiacnak és az egész társadalomnak, mivel a törvény a megszegőkkel szemben sokkal súlyosabb szankciókat alkalmaz, így védi a jogszerű képzést folytató intézményeket.
Mindezek azt mutatják, hogy a beterjesztett módosító javaslatok széles körű javítási igénnyel rendelkeznek. Ugyanakkor azt is meg kell fogalmazni, hogy nyilván a teljességre való törekvés lehetőségként van. Természetesen ehhez szükséges az, hogy módosító javaslataikkal önök is jobbítsák ezt a törvényt, így jobban szolgálhatja a képzést, a továbbképzést, a munkaerőpiac igényeit.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
