CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót ismét, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat három törvény, nevezetesen: a szociális törvény, a gyermekvédelmi törvény és a családok támogatásáról szóló törvény módosítására, továbbá egy nemzetközi egyezmény magyar nyelvű szövegének pontosítására vonatkozó szabályokat tartalmazza. A törvények módosításának szükségességét a társadalmi igazságosság követelményeinek fokozottabb érvényesítése és a költségvetési forrásokkal való takarékosabb gazdálkodás igénye indokolja. Emellett a javaslat a családi pótlék összegének értékőrzését szolgáló, valamint számos, a jogalkalmazói munkát segítő rendelkezést is tartalmaz.
A szociális törvénynek a rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos módosítása szorosan összefügg a rendszeres szociális segély és a közgyógyellátás rendszerének ez évi átalakításával. 2006. július elsejével mindkét szociális támogatási forma tartalma alapvetően megváltozott. Az egyéni segélyezést felváltotta a családi segélyezés, amely figyelembe veszi a segélyt kérelmező családi körülményeit, eltartási kötelezettségét, a család jövedelmi viszonyait, és mindezekre való tekintettel egy meghatározott jövedelemszintig egészíti ki a család meglévő jövedelmét. A közgyógyellátásban megszűnt a térítésmentesen hozzáférhető gyógyszereket tartalmazó gyógyszerlista. A rászorulók a krónikus betegségük gyógyításához szükséges és a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek széles körét az egyéni gyógyszerkeretük erejéig térítésmentesen megkapják.
Ezek a változások túlnyomó többségükben kedvezően érintették a rászorulókat, így társadalmi fogadtatásuk is általában pozitív volt. Ugyanakkor az új rendszerek bevezetése óta eltelt néhány hónap felszínre hozta azokat a problémákat, amelyek megoldását a benyújtott javaslat tartalmazza. A jogalkalmazói gyakorlat a családi segélyezés kétségtelenül családcentrikus, pozitív szemlélete ellenére olyan nemkívánatos hatásokat is feltárt, ami ellentétes az eredeti jogalkotói szándékkal, ezért a hatások megszüntetését biztosító rendelkezésekkel indokolt a törvényt kiegészíteni.
Ezt a célt szolgálja az a szabály, amely szerint a segély havi összege nem lehet több, mint a mindenkori minimálbér nettó összege. Jelenleg mintegy 5-6 ezer családban - a segélyezettek mindössze 3,5-4 százaléka ez - a segély havi összege meghaladja az említett felső határt. A társadalmi igazságosság elvárásának nem felel meg olyan szabály, ami lehetővé teszi, hogy a segélyezett nagyobb összegű jövedelemhez jusson abban az esetben, ha segélyt kap, mint akkor, ha munkát végez. Azok számára, akik korábban a minimálbért meghaladó összegű segélyt kaptak, azért, hogy a jelenlegi hátrány ne érje őket, célzott közmunkaprogramot kívánunk indítani.
Ugyanakkor fordított esetben, ha a részmunkaidős foglalkoztatásból származó havi munkabér alacsonyabb összegű, mint a családot megillető havi segély összege, akkor a keresetet a korábbi segély összegéig ki kell egészíteni. A segélyben részesülő család védelmét szolgálja az a rendelkezés, amelynek értelmében a segélyezési feltételeknek megfelelő házastárs vagy élettárs lehetőséget kap egy egyszerűsített tartalmú együttműködésre az önkormányzat által kijelölt szervvel annak érdekében, hogy ha a segélyben részesülő házastársa kikerül a rendszerből, a család ne maradjon ellátás nélkül.
A gyermekek fokozott védelmét célozza az az új szabály, miszerint a rendszeres szociális segély egy része természetbeni ellátás formájában is adható. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha a családban van védelembe vett gyermek. Gyermekenként a segélyösszeg 15 százaléka, de legfeljebb a segélyösszeg fele adható természetbeni ellátás formájában a javaslat szerint.
A közgyógyellátás szabályaiban a legfontosabb változás a javaslat szerint az egyéni gyógyszerkeret kiszámítására vonatkozó rendelkezés módosítása. Az indokolatlanul magas gyógyszerkeretek megállapításának megakadályozása érdekében a jövőben a 12 ezer forintos gyógyszerkeret 6 ezer forintot meghaladó részének megállapítását a törvényjavaslat csak a szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek figyelembevételével, az egészségbiztosítási szerv vezetőjének döntése alapján teszi lehetővé. Ez a módosítás a rászorulók döntő többségének a valós gyógyszerszükséglethez való térítésmentes hozzájutását a jövőben sem érinti hátrányosan, és a szociális támogatásokra fordított költségvetési források ésszerűbb, takarékosabb felhasználására ösztönöz.
(19.10)
A közgyógyellátás további módosításai az egységes végrehajtást és értelmezést szolgáló pontosításokat és a joghézagok megszüntetésére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak.
A javaslat a közüzemi díjtartozások keletkezésének, a gáz- és áramszolgáltatás kikapcsolásának megelőzése érdekében szélesíteni kívánja azok körét, ahol előre fizetős gáz- vagy áramszolgáltatás-mérő készüléket lehet biztosítani. Ez az intézkedés elsősorban a kistelepüléseken élők számára kedvező, mert jelenleg az ott élők az adósságkezelési szolgáltatás részleges kiépítettsége miatt nem jutnak hozzá ehhez a szolgáltatáshoz.
Tisztelt Országgyűlés! A szociális szolgáltatásokkal szembeni igény fokozatosan növekszik. Ahhoz, hogy a jelenlegi ellátatlan, önellátási problémákkal küszködő lakosok számára minél inkább elérhetővé tudjuk tenni a szociális szolgáltatásokat, szükségessé vált megújítani ezek rendszerét és finanszírozását. A mai nappal a szociális törvény módosítása kapcsán olyan törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg az Országgyűlés, ami az előzőekben említett célkitűzéseket a szociális ellátások területén is következetesen meg kívánja valósítani. A módosítások az alapszolgáltatásokat - házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás -, támogató szolgáltatást igénybe vevő személyek szociális rászorultságának, jogosultságának vizsgálatát vezetik be a 2007. január 1-jétől belépők számára. Az intézkedés bevezetésének elvárt eredménye lesz, hogy az eddig ellátatlan lakosok számára is elérhetővé válnak a szolgáltatások. A térítési díj összege az önköltség és az igénybe vett szolgáltatáshoz biztosított normatív állami hozzájárulás különbözetében lesz maximálva a javaslat szerint.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a tartós bentlakásos intézményi ellátás területén a jogosultsági kritériumok meghatározásának megalapozása elkezdődjön. Jelenleg az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményekben a személyi térítési díj mellett az intézményi elhelyezéskor egyszeri hozzájárulás vagy az intézményi ellátás során személyi térítési díjpótlék is kérhető. Az emelt szintű ellátást biztosító intézményekben túlnyomórészt olyan lakosok ellátásának biztosításához járul hozzá közpénzekből az állam, akiknek az önellátási képességei és a jövedelmi viszonyai azt nem mindig teszik indokolttá. Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményekre, illetve férőhelyekre vonatkozóan 2008. január 1-jétől új működési engedély kiadására nem lesz lehetőség. Az egyéves átmenet biztosítja, hogy a folyamatban lévő beruházások működésüket még a jelenleg hatályos szabályok alapján kezdhessék meg, illetve felkészülhessenek a jogszabályi változásokból adódó üzletpolitikájuk megváltoztatására.
A szociális szolgáltatási hálózatot érintő változások összességében elősegítik a rászoruló társadalmi csoportok számára a szolgáltatásokhoz való hozzáférést az ország egész területén.
Tisztelt Országgyűlés! A gyermekvédelmi törvény módosításának elsődleges célja a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő, gyermekvédelmet érintő ágazati módosítások megvalósítása. Tekintettel arra, hogy az egységes terminológia és szabályozás kialakítása a gyermekvédelmi törvény tekintetében a rendszer egészének áttekintése nélkül nem végezhető el, ezért a gyermekvédelmi törvény önálló módosítása vált szükségessé. A kormány szervezetalakítási szabadságát biztosítandó a gyermekvédelmi törvényből kikerülnek a gyámhivatalok szintjére, valamint a hatásköri és illetékességi szabályokra vonatkozó rendelkezések. Ezek a kérdések kormányrendeletben kerülnek szabályozásra.
A gyermekvédelmi törvény módosítása tartalmazza továbbá a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet átalakulásából eredő változtatások átvezetését, a gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások tekintetében egy, a szociális törvényben szabályozotthoz hasonló jelentési rendszer működtetésére vonatkozó előírásokat is.
A gyermekvédelmi törvény szerint a gyermekotthon legfeljebb három napra befogadja azt a gyermeket, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt. A gyermekvédelmi szakellátásba utalt gyermekek esetében a gondozási hely kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a testvérek együttes elhelyezése megoldható legyen. A fenti célok megvalósítása érdekében azonban előfordul, hogy az adott gyermekotthonban, lakásotthonban vagy nevelőszülői családban átmenetileg túllépik az engedélyezett férőhelyszámot, a fenntartó által működtetett gyermekotthonokban vagy nevelőszülői hálózatban összesen engedélyezett férőhelyszámot azonban nem. A módosítás célja, hogy az azonos fenntartó által működtetett gyermekotthonok vagy nevelőszülői hálózat esetén a működési engedélyekben meghatározott összférőhelyszám legyen figyelembe véve, és ne az adott intézmény férőhelyszáma.
Tisztelt Országgyűlés! A 2005. évi LXXX. törvénnyel kihirdetett, a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29-én kelt egyezmény egyes cikkeinek hivatalos magyar nyelvű szövegét fordítási hiba miatt szükséges újból megállapítani. Az egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordításában a szokásos “tartózkodási hely” kifejezés helyett tévesen “állandó lakhely” szerepel, ami problémát okoz az egyezmény végrehajtása során. A törvényjavaslat ezért újból megállapítja az egyezmény meghatározott cikkeinek hivatalos magyar nyelvű fordítását.
Tisztelt Képviselőtársaim! A családok támogatásáról szóló törvény módosítását elsősorban a családi pótlék értékmegőrzése érdekében kell végrehajtani. A javaslat a jövő évre tervezett infláció mértékének megfelelően 6,2 százalékkal tervezi emelni a családi pótlék összegét. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kezdeményezésére a törvényjavaslat kiegészíti a törvénynek a családi pótlék jogosultságára vonatkozó szabályait. Ennek értelmében a jövőben a szülői házat gyámhivatali engedéllyel elhagyó, 16. életévét betöltött kiskorú esetében is lesz jogosultja a családi pótléknak. A gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában kell rendelkeznie arról, hogy ki a családi pótlékra jogosult személy.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatot az önkormányzati érdekszövetségekkel, történelmi egyházakkal, szakmai szövetségekkel, az érintett érdek-képviseleti szervezetekkel egyeztettük. A tervezetet megtárgyalta a Szociálpolitikai Tanács, az Országos Fogyatékosügyi Tanács és az Országos Érdekegyeztető Tanács is. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
