SZABADOS ÁKOS
SZABADOS ÁKOS
SZABADOS ÁKOS, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Bizottságunk megtárgyalta az előttünk fekvő előterjesztést, és többsége azt általános vitára alkalmasnak tartotta és elfogadásra javasolta. Ettől függetlenül jó néhány kérdés és kétség is megfogalmazódott az előttünk lévő anyaggal kapcsolatban.
Talán a legkedvesebb pillanata a bizottsági ülésnek az volt, amikor Borsos képviselő úr egy Hrabal-idézettel vezette be hozzászólását, amely úgy szólt, hogy az elpuskázott jelen mindig a jövőre hagyja a megoldást. Elnök úr kérte is, hogy talán ebből idézzünk be néhány szót, vagy akár Borsos úr… (Jelzésre:) - hozta is az idézetet, köszönjük szépen. Hozzáteszem, hogy valószínűleg nem ez az idézet inspirálta arra a szakállamtitkár asszonyt, hogy elmondja, hogy a mostani előterjesztés elsősorban pontosításokról és kisebb átvezetésekről szól, és 2007-re tervezik a teljes, átfogó anyag elkészítését, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az eddigiekhez képest sokkal részletesebben és jobban egyeztetett módon kerülhessen majd ez a törvény a parlament elé a jövőben megtárgyalásra.
Ugyanakkor, ahogy már elhangzott az előzőekben is, három kiemelten fontos területet érintett a törvény: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényt, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, valamint a családok támogatásáról szóló törvényt. Az ezekkel kapcsolatos kérdések, amelyek megfogalmazódtak, illetve vélemények, hozzászólások a szociális segély és a közmunka összekapcsolásával voltak kapcsolatosak, illetve az önkormányzatoknak az ebben betöltött szerepéről próbáltak a képviselők kérdéseket feltenni, és kaptak is ezekre választ, különös tekintettel arra, hogy mennyivel könnyebb ezeket a kérdéseket egy városban, különösen egy nagyvárosban, és mennyivel nehezebb vidéki településeken az önkormányzatoknak megoldani.
(19.20)
Elhangzott véleményként, hogy a 2005-2006. évben pontosított törvény előnyére írható, hogy a családi jövedelem és a fogyasztói egység bevezetésével tulajdonképpen egy - Béki Gabriella szerint - történelmi lépést tettünk a szociális törvények módosítása terén. Éppen ezzel kapcsolatosan megfogalmazódott az is, hogy vajon jó-e, hogy maximálva van a szociális segély összege ebben a törvényben, mint ahogyan azt olvashatjuk.
Ugyanakkor el kellett mondani azt is, hogy a július 1-jei bevezetés óta összegyűlt tapasztalatok birtokában ezek a pontosítások szükségesek, hiszen az új típusú segélyezés rendszerében a segély összege akár magasabb is lehet, mint a részmunkaidős közfoglalkoztatásból származó munkabér, hátrányosabb helyzetbe kerülhet a munkát végző segélyezett annál, mint aki nem végez munkát. A segélyezettek különböző foglalkoztatási formákba vonhatók be, jelenleg ezek a formák kevéssé összehangoltak, ezért is fontos maga a módosítás.
Szeretném azt is elmondani, és újra kiemelni, hogy a rendszeres szociális segély összege - a munkavállalás ösztönzése érdekében - a mindenkori legkisebb munkabér nettó összegében kerül maximálásra. Döntés születik arról is, hogy a leghátrányosabb helyzetűek közé tartozóknál, akik korábban a mindenkori legkisebb havi munkabér nettó összegét meghaladó segélyt kaptak, célzott közmunkaprogramot lehet indítani.
A közgyógyellátással kapcsolatban is érdeklődés volt, és több kérdés megfogalmazódott, de itt azért abban mindenképpen egyetértés volt, hogy az eredetileg elképzeltekhez képest lényegesen jobb megoldás van most születőben.
Amit talán még fontos lenne kiemelni, és ez szintén kérdésként merült fel, hogy az egyéb módosításoknál a július 1-jén hatályos szabályok szerint az előfizetős, kártyás készülékeket csak az adósságkezelési szolgáltatás keretében lehet igénybe venni. Tekintettel arra, hogy e szolgáltatás csak városi szinten épült ki, ez az eszköz nem elérhető a kisebb települések számára. Mivel így a jelenlegi szabályozás a szélesebb körű elterjesztés akadályát képezi, szükséges annak módosítása. Itt szintén képviselőtársunk tette fel azt a kérdést, hogy vajon a kistelepülések kellő módon felkészültek-e ennek a bevezetésére, megvan-e az összehangolás az önkormányzatok, a szolgáltatók és az igénylők között.
Nos, összességében az előterjesztett anyagot a bizottság 15 igen és 7 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
