KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN
KATONA KÁLMÁN (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Általában azt gondolom, abban nem lehet vita köztünk, hogy a második nemzeti környezetvédelmi program ha nem is teljesíthetetlenné vált a költségvetés következtében, de hogy megtorpan, az biztos. Komoly finanszírozási gondok jelentkeznek e tekintetben. Államtitkár úr az előbb azt mondta, hogy a nemzeti park nem szűnik meg, csak átszerveződik. Nos, a bajok általában úgy szoktak kezdődni, hogy egy nemzeti park irányítását elviszik 160 kilométernyire, aztán utána a távol lévő park ebben a formában szépen-lassan megszűnik. Úgy látom, a költségvetés ezekre a kérdésekre nem gondolt kellő alapossággal. A módosító indítványokat látva - és nemcsak a sajátunkat, hanem az egész vastag kötetet átlapozva - az a határozott véleményem, hogy ellenzéki oldalról nem lehet megoldani egy költségvetés átstrukturálását, de megfelelő együttműködéssel azért sok mindent meg lehet oldani.
Elsőként említeném a már többször hangsúlyozott Wesselényi Alap kérdését. Elmondtuk mi is, most elolvastuk a számvevőszéki jelentésben is, de mindenki, aki ezzel foglalkozott, látja, hogy ez nem alapként működik, és ezt a funkciót nem tudta, nem tudja betölteni. Aki ehhez a pénzhez nyúl, aki ebben gondolkodik, az megalapozottan teszi.
A másik fontos kérdés a Központi Nukleáris Alap kérdése. Ez egy alapként működő pénz, amelynek a hozzáférése költségvetésszerűen történik. Idén a költségvetés kevesebb pénzt kíván biztosítani a kis és közepes aktivitású hulladékok telephelyeinek a kutatására, építésére, illetve a nagy aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezésére. Miért gond ez? Azért, mert a parlament közben már hozott egy döntést az élettartam-hosszabbításról. Én mint környezetvédő azt mondom, hogy bármiféle hosszabbítást csak akkor szabad támogatni, ha a kis, a közepes és a nagy aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezése biztosított. A jelenlegi költségvetési struktúrában, a jelenleg biztosított költségekkel ez megkérdőjelezhető, mindenképpen lelassul ez a munka, és feltételezzük azt, hogy ha ez így marad, akkor nem lesz megoldva az elhelyezés addigra, amire az erőmű meghosszabbítása megtörténik.
(9.50)
Számos javaslat van az ivóvízbázis védelmével kapcsolatosan a vízminőség-javító programra fordítandó pénzek dolgában. Tavaly még volt itt 380 millió, idén 250 millió. Csúszik a program, a sajtóból tudjuk, hogy a miniszter úr ezt már bejelentette az Unió felé is. Én nem hiszem, hogy az érintetteket ez vigasztalná. Ugyanígy az ivóvízbázisok fenntartására fordított nulla forint azt jelzi előre, hogy nem értette meg a kormány azt, mi történt Miskolcon, mi történt Balatonfüreden, mi történt Esztergomban, és milyen veszélyek leselkednek ivóvízbázisainkra. Azt kérem, hogy a módosító indítványok véleményezésénél, elbírálásánál erre a tárca legyen figyelemmel, mert különösen a miskolci eset egy olyan “vízügyi ló”, amely minden elemét mutatja annak, hogy hány elemből tevődik össze végül is egy ivóvízszennyezés.
A Vásárhelyi-tervről sokan beszélnek, sokan gondolnak rá. Örülök, hogy ez sokakat érdekel. Nem látjuk az átalakítás pontos menetét, a finanszírozást. Ellenben azt, hogy lassan megy, látjuk. Az ezzel kapcsolatos regionális kezdeményezéseket is finanszírozni kell. Ami itt fontos, és mindenkinek tudnia kell, az az, hogy egy-két víztározó nem old meg semmit, négynek-ötnek az üzembe helyezése biztosítja azt a 30 centiméter körüli árapasztást, ami a feladata lenne.
A másik dolog, hogy nemzetgazdasági szempontból pedig ez a Vásárhelyi-terv nem csupán árvízvédelmi beruházásnak tekintendő, ennek sokkal nagyobb a jelentősége. Ismétlem magam, de nem lehet elégszer: a vizekből adódó problémák nagyobb része, több mint 80 százaléka a kevés vízből adódik, és nem abból, hogy sok, tehát az itt betározott víznek a felhasználása és ennek a feltételeinek a megteremtése is a Vásárhelyi-terv része kell hogy legyen.
A vízkárelhárításra, a belvizek kérdésének megoldására, nem lehet elégszer hangsúlyozni, ez a 114 millió rendkívül kevés. Az ezzel kapcsolatos módosító indítványok kapcsán nyilván mindig az merül fel, hogy milyen forrásból, de ez nem jelenti azt, hogy ennek az indokoltsága nem megalapozott. Én azt gondolom, a kormány dolga, hogy átgondolja, hogy honnan is kell erre biztosítani a feltételeket.
Örülök, hogy Kovács Kálmán államtitkár úr személyesen van itt, mert végre ő majd meg fogja mondani nekünk, mint hajdan az űrkutatás nagy felügyelője, hogy hogyan kerül a környezetvédelemhez az Űrkutatási Iroda, miért ott van - költségvetési oldalról. Nyilván majd mond valamit erre, hogy az űrkutatás összefügg a globális felmelegedés kutatásával, de azért egy olyan rendes választ nem ártana, ha kapnánk erre vonatkozóan.
A zöldhatóság átszervezését azért említem, mert egyértelmű, hogy ez az átszervezés nem sikerült; egymás mellett működnek a vízügyi és a környezetvédelmi hatóságok, iratok jönnek-mennek, vándorolnak. Most egy újabb megerősítést kaptam a korábbi információimhoz, amikor az ombudsmani jelentést átolvastam; ők is rábukkantak arra, úgy fogalmaznak, hogy a határidőcsúszásokon túl az elintézetlen ügyek száma is magas. Tehát ha egy zöldhatóságnál egyáltalán az felmerül, hogy elintézetlen ügy, akkor ottan nagyon gyorsan szét kell nézni. És mi történik? A költségvetés számaiból következik a 259 fős leépítés, és egy más területen bővítés, ami a hatósági munkát megint csak gyengíteni fogja. Tehát itt a költségvetéssel kapcsolatban és ugyanígy a nemzeti parkok finanszírozásával kapcsolatban azokat a módosító indítványokat, amelyek ide vonatkoznak, alaposan át kell nézni, mert nagyon nagy nemzetgazdasági károk keletkeznek abból, hogy az ügyintézés ilyen lassú és vontatott.
A Szigetköz kérdésében én magam beadtam egy módosító indítványt, remélem, hogy támogatást nyer, ugyanis a szigetközi térség kárainak mérséklése ponton szerepel egy sor. Azt a választ kaptuk, hogy a szigetközi vízpótlás üzemeltetése megszűnt. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy ehhez a címhez csoportosítottak pénzeket. El tudom fogadni, ha át kell értelmezni a fogalmakat, ugyanakkor arra kérem a tárcát, hogy gondoljon a hágai perre. Nagyon fontos lenne, hogy ezen a soron a környezeti monitoring működtetése megjelenjen, ugyanis a pernek egy nagyon fontos eleme, hogy folyamatosan mérjük a hatásokat. Ez az indítvány tulajdonképpen annyiról szól, hogy “a szigetközi térség kárainak mérséklése” után - itt lenne a pont - egy vesszőt tegyünk, és “a környezeti monitoring működtetése” kerüljön oda, mert később ez egy olyan hivatkozási alapot ad a perben, hogy megszüntettük a monitoringot, és függetlenül attól, hogy ezt megtettük vagy nem tettük meg, ha a költségvetésből ez kikerül mint önálló sor, akkor magyarázkodnunk kell. Bízom benne, hogy ez megkapja a támogatást.
A másik, ami nekem egészen megdöbbentő volt, az, amikor azzal találkoztam, hogy a társadalmi szervezetek kormányzati támogatására a környezetvédelmi tárca nem szán pénzt. Megnéztük a más tárcáknál lévő hasonló célokat, egészen magas, 10 milliárdos összegnél kezdődik; a tárcák többségénél megjelenik valamilyen keret a társadalmi szervezetek működtetésére, és ha valahol, akkor a környezetvédelemben a civil szférára való támaszkodást a kormány nem nélkülözheti. Ennek pedig anyagi feltételei is vannak. Tehát arra kérem - és közben bővülőben van az indítványtevők száma, remélhetőleg egy bizottsági indítvánnyá növi ki magát ez a kezdeményezés, csak a pontosítást meg kell tennünk -, hogy legalább a 2006. évi szinten, mértékben 2007-ben is legyen a tárcánál lehetőség arra, hogy a környezetpolitikai célok teljesüléséhez a társadalmi szervezetek az állampolgárok önkéntes munkájára alapozódva ki tudják fejteni a tevékenységüket. Ehhez pedig a Környezetvédelmi Minisztérium költségvetésében a 200 millió forint legyen betervezve. A javaslatunk szerint az egyik megoldás a tárcán belüli átcsoportosítás lenne. Kérem ennek az indítványnak a támogatását.
Egy közlekedéssel kapcsolatos, de nem kizárólag közlekedési módosító indítványra szeretném még a figyelmet felhívni. Ez pedig az, hogy a kormány gazdasági minisztere sokszor, sok helyen hangoztatta a kerékpárutakkal kapcsolatos elkötelezettségét. Azt is mondotta, hogy az útpénztár 3 százalékát kívánja erre fordítani. Ezt nem találjuk a költségvetésben. Beadtam egy módosító indítványt, ami azt mondja, hogy az útpénztáron belül jelenítsenek meg egy külön sort, nem kizárólag kerékpárutakra - és itt az államtitkár úr figyelmét felhívom erre -, hanem: kerékpárút és intézményei. Tehát nem feltétlenül arra gondolunk, hogy mindig új utat kell építeni - ezt mindenki tudja, aki kerékpárútban gondolkodik -, hanem a kerékpárút kijelölése, megfelelő nyomvonalak, akár járdák, de főleg alacsonyabb forgalmú utak biztonságos kijelölése is ebbe a körbe tartozik, nem beszélve az esetleges kerékpártároló-építésekről. Ezért ezt az indítványt kérem támogatni.
Egyelőre ennyit, köszönöm a figyelmet. (Taps az MDF padsoraiban.)
(10.00)
