SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, úgy látom, Kuncze Gábornak semmi más dolga nem akadt itt a költségvetés részletes vitájában, mint hogy az ellenzékkel foglalkozzon. Tizennyolc percen… (Kuncze Gábor: Nem az ellenzékkel, az nem érdekel, a módosító indítványaival!) Kedves Elnök Úr! Nyomjon be egy kétperces gombot, és utána reagáljon majd a felszólalásomra, én se kiabáltam bele az ön felszólalásába. (Kuncze Gábor: Természetesen.)
Tizennyolc percen keresztül ön semmivel nem foglalkozott - köszönöm szépen, hogy már benyomta a gombot -, mint az ellenzéket szapulta, anélkül egyébként, hogy megismerte volna az ellenzék módosító indítványait. Ön felelősséget kért az ellenzéktől, és számon kéri a felelősséget az ellenzéken, hogy mi akarjuk tönkretenni a magyar költségvetést, hiszen olyan módosításokat nyújtunk be, amelyek nem reálisak.
Vissza szeretnék utalni egyébként Varga Mihály frakcióvezető-helyettes úrra a Fideszből, hogy olyanokat adtunk be, tisztelt Kuncze úr, tisztelt elnök úr, amelyik nem növelik a költségvetés hiányát. De ön kér rajtunk számon felelősséget, amikor elherdáltak négy évet? A miniszterelnök szavaival élve: négy évig nem csináltak semmit? Ön kér rajtunk számon felelősséget, amikor a 2002. évben még éllovas Magyarországból, akiket elfogadott a világ… (Gőgös Zoltán: Rosszul emlékszel!)… rosszul emlékszem? Akkor beidézem Kuncze Gábor szavait: miért nem tette meg a polgári kormány, az Orbán-kormány miért nem emelt még jobban nyugdíjakat és szociális támogatásokat, holott lett volna rá lehetőség?
Ön abból a pénzből építkezett, ön és pártja, illetve a kormányuk, amit 2002-ig megtermelt az ország. Most ön kér tőlünk felelősséget, és ön kér mirajtunk számon bármit is, hogy mi mit tettünk az elmúlt négy évben, amikor önök elherdálták azt a lehetőséget, amilyen helyzetben volt az ország? Az éllovas Magyarországból most már a balti államok előttünk vannak, lassan Szlovákia előttünk van, és ami a legszomorúbb egyébként: a gazdasági elemzők szerint Románia is utol fog érni nemsokára.
Önök hazudták végig azt az időszakot, önök nem csináltak semmit, és önök trükköztek úgy másfél éven keresztül, hogy becsapják a választókat, becsapják egyébként saját párttársaikat is - kérdezze meg Horn Gábort, hogy mit mondott -, illetve becsapják a gazdasági elemzőket, ezen belül az EU-t is.
Mi lett ennek a következménye, tisztelt hölgyeim és uraim? Hová jutott emiatt az ország, amelyről most úgy próbál beszélni Kuncze Gábor, hogy megint az ellenzék tehet erről, és megint az ellenzék a felelőtlen, holott önök nem csináltak semmit - még egyszer hangsúlyozom - négy évig, vagyis inkább azt mondom, hogy eltüntettek pénzeket úgy, hogy az nem látszik az országon.
A kormány hatalmas nagy törvénykezésbe kezdett az elmúlt hónapokban, az elmúlt hetekben (Dr. Avarkeszi Dezső: Törvényhozásba!), illetve rendeleteket módosít. Ezek a rendeletek, illetve törvénymódosítások, változások mit érintenek? Érintik egyrészt az egészségügyi területet, úgynevezett egészségügyi reformot vezetnek be, aminek következtében a lakosság nagy része vizitdíjat, kórháziágy-díjat fog fizetni, illetve a patikákban az eddig ingyenes gyógyszerek helyett 300 forint térítési díjat fognak fizetni. Megvonják a támogatási rendszert, és egy nagy összeget kivonnak a gázár- és távhő-támogatási rendszerből. Ebből a két területből, csak az egészségügyi területből úgynevezett reformba csomagolva, illetve a gázár- és távhő-támogatási rendszerből kivonnak összesen 150 milliárd forintot. Ez hiányozni fog a szociális területen, hiányozni fog az embereknek, azoknak az embereknek, akiknek már így is nagyon feszített az életük, és ki tudja, mi várható jövőre.
A szociális törvényeket változtatták meg és változtatják most, a napokban is. Bizonyos területen azt mondjuk, jogos. A legutóbbi parlamenti vitában ezt el is mondtuk, de a közgyógyellátás szigorítása, a családi pótléknak csak 6,2 százalékos emelése messze nem fogja pótolni azt a kiesést, amit a családok fognak tapasztalni az elkövetkezendő hónapokban, hetekben. (Gőgös Zoltán: A nullához képest elég sok!)
A járulékterhek növekedése. Államtitkár úr, legyen szíves, nyomjon ön is kétpercest nyugodtan, ne kiabáljon bele másnak a beszédébe. Nyomjon két percet, és egyébként nyugodjon meg (Kuncze Gábor: Ez egy parlament, itt néha beszólnak! - Derültség.), bírja államtitkár úr a kritikát, mert amit az emberektől fognak kapni, az ötször ekkora lesz ahhoz képest, amit mi most elmondunk önöknek. (Kuncze Gábor: Az a Fidesz-frakció, ahol nem lehet szólni!)
A járulékterhek növekedésével mind a vállalkozókat, mind pedig a dolgozókat, munkavállalókat terhelik tovább, sújtják tovább, a munkanélküliség növekedéséről nem is beszélve.
Ebből következik, hogy leginkább a szociális területet oly mértékben fogja sújtani a következő év, amelyet ha nem gyógyítanak meg, nem hoznak rendbe vagy valamilyen módon ez ellen nem tesznek, hatalmas nagy emberi katasztrófák fognak létrejönni, nagy társadalmi robbanások fognak bekövetkezni, amelyért a felelősséget Kuncze Gábornak is, aki most elhagyta a termet, vállalnia kell.
Nézzük, hogy mik azok a módosító indítványok, amelyeket máshonnan tettünk be egyébként, és nem a költségvetés kiadásának további növelésére vontuk el, hanem sokkal inkább olyan területről hoztuk el, ami fölösleges, ami olyan kiadás, ami nem éri meg. Például kormányzati propagandából, amire teljesen fölösleges költeni, az emberek így is nagyon jól tudják, hogy mi vár rájuk, így is nagyon jól tudják, hogy mire számíthatnak a következő években, nem kell ezt megmagyarázni, mint régen a kommunista időben, nem kell megmagyarázni, mint a sztálini időben, és nem kell megmagyarázni, mint az elmúlt négy évben.
Miket művelnek önök? A gyermek és ifjúsági alapprogramokat csökkentik, ezzel a gyerekeknek, fiataloknak, családoknak, rászorultaknak a táborozását, közösségteremtését szüntetik meg.
Fogyatékosügyben miket tesznek? Az akadálymentesítési programot változatlan módon hagyják, nem emelik, ahhoz képest, hogy augusztus 31-én egyébként lejárt annak az országgyűlési határozatnak a határideje, amellyel a minisztériumnak elő kellett volna állnia, hogy hogyan oldjuk meg az akadálymentesítést az országban.
(9.00)
Egyébként ez egy olyan módosítás, amelyet már régen be kellett volna tartani a törvény szerint, de önök erre sem tesznek több pénzt, ugyanazon az összegen hagyják. Mi ezt támogatásként megpróbáljuk felemelni. Tisztában vagyunk azzal, hogy önök ezt nem fogják elfogadni, le fogják szavazni. Az országos fogyatékosügyi programnál nemhogy csak ugyanakkora a támogatás, amelyet önök beterjesztettek, hanem tovább csökken. Legalább azt az értéket érje el, amely idén volt, nemhogy a felére csökkenjen!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha egy társadalom komolyan gondol a betegeire, rászorultjaira és leginkább a fogyatékos emberekre, legalább nem tőlük von el óriási összegeket. Ugyanígy, az őket támogató társadalmi szervezetek sem kapják meg a reálértékű emelésüket. Nézzük csak meg, hogy mennyit kapnak a vakok, a siketek, a fogyatékos mozgássérültek, és, mondjuk, az értelmi fogyatékosok! Vagy ugyanannyit, mint az idén, vagy nagyon kis mértékű támogatásemelést. Ehhez képest arra volt figyelme önöknek, hogy az abortuszok számát, illetve nemcsak a számát, hanem a támogatását 100 millió forinttal növeljék 2007-ben és 2008-ban is, és így tovább. Erre már figyelmeztek, erre már gondot fordítottak.
Ugyanígy a családok támogatásában, önök a családokhoz kapcsolódó Nagycsaládosok Országos Egyesületének a támogatását sem akarják növelni. Az itt felsorolt civil szervezetek olyan közfeladatokat látnak el, oly mértékben segítik a rájuk bízott családokat, fogyatékosokat, rászorultakat, amelyet az állam sokszor nem tud elvállalni, nem tud felvállalni, nem tudja helyettük megtenni. Ezek a szervezetek próbálják ellátni ezt a feladatot, önök őket is meg akarják fojtani. Meg akarják fojtani, hiszen emelkednek a dologi kiadásaik, és azok a kiadásaik, amelyek a személyi bérek kifizetéséhez kapcsolódnak. Tönkreteszik ezeket a szervezeteket.
De nézzük, hogy járnak a bentlakásos intézményekben ápolt, gondozott emberek! Csökken - és talán ez a leggyalázatosabb - a fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek gondozására fordított támogatási összeg. Legalább reálértéken tartsák meg, nemhogy még csökkentsék, tisztelt hölgyeim és uraim! De ugyanígy csökken az átlagos szintű ápolást és gondoskodást nyújtó intézmények támogatása. Akik ott élnek, azt hiszem, megérdemlik - főleg az idős emberek -, hogy amit egy életen keresztül megtettek, építették az országot, végigdolgozták, most pedig a társadalom arra sem méltatja őket, meg sem becsüli őket, hanem azt mondja, tőletek is el kell venni, rátok is érvényesítjük a megszorítást. Ugyanígy csökken - talán a legdurvábban, legnagyobb mértékben - az emelt színvonalú bentlakásos intézmények támogatása.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök egyébként szembe akarják fordítani az emelt szintű gondoskodást nyújtó intézményeket és az ott élőket a többiekkel. Itt nem luxusban élnek az emberek. Az nem luxus, hogy például egy nyugdíjas, aki végigdolgozott 40 évet, olyan helyen lakik, ahol talán a szobájához fürdőszoba is tartozik, talán van egy zuhanyozó és WC. Ha ezt önök luxusnak tartják, akkor ez eléggé elkeserítő, és lehet, hogy önöknek kellene valamit engedniük a fizetésükből és egyéb más bevételeikből, hogy ezeket az embereket elláthassák. De önök jövőre ezektől az emberektől is elvonnak, és nem is kis mértékben, nem is több tízezer, hanem százezer forintos nagyságrendben, úgy, hogy a korábban felsorolt intézményeknél egyaránt nőnek a dologi kiadások - hiszen a gázár, a távhő ára, a villany ára mindenhol drasztikusan nő -, a járulékterhek növekedése miatt nőnek a személyi bérek, nőnek az adóterhek, bizonyos szinten csökken a közgyógyellátás támogatása, és ezekre az emberekre további megvonásokat, terheket tesznek. Elfogadhatatlan ez az üzenet!
Az az érdekes még, tisztelt hölgyeim és uraim, az SZDSZ soraiból nem sokan vannak itt (Dr. Szabó Zoltán: A Fideszből sem sokan.), de önök támogatják leginkább azokat a magán- és állami beruházásokat - közösen -, amelyekből adott esetben börtönöket, kollégiumokat építenek. Milyen üzenete van ezeknek a magánbefektetőknek e program felé, hogyha 3-4-5-10 évvel ezelőtt a kormány - a mindenkori kormány, legyen az bal- vagy jobboldali - támogatta a magánkézből épült bentlakásos nyugdíjasotthonokat, most pedig önök oly mértékű elvonást fognak bevezetni, aminek következtében a fennmaradásuk is veszélyeztetve van; “nagyszerű” az üzenete egyébként az elkövetkezendő évekre, az elkövetkezendő, úgynevezett PPP-programokra.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök minden mentséget, illetve segítséget attól várnak, hogy az Európai Unióból 7000-8000 milliárd forint fog beérkezni. Itt szeretném önöknek jelezni - és felhívni a figyelmüket -, hogy ez az összeg akkor jön be, ha Magyarország száz százalékig teljesíteni tudja azokat a pályázati lehetőségeket, amelyeket az Unió nyújt nekünk. Ehhez nem elég a kormány fogadkozása, hanem komolyan kell venni az önkormányzatok segítségét is. Ha önök a szociális problémákat az önkormányzatok segítségével akarják megoldani, sokszor rájuk hárítva a felelősséget, akkor ugyanilyen partnernek vegyék őket az EU-s pénzeknél és a pályázatok elkészíttetésében. Ne akarjanak új struktúrát létrehozni, függetlenül a megyei szervezetektől, a magyar önkormányzati rendszertől.
Még egy ezekről a pénzekről: az elmúlt négy évben, amikor önök kormányoztak, nagyságrendileg ugyanennyivel nőtt a magyar államadósság, plusz ennyit adtak el privatizáció címén a magyar adófizetők vagyonából. Ugyanennyit. Még egyszer elismételjem, államtitkár úr? (Tátrai Miklós a fejét rázza.) Nagyságrendileg ugyanaz az összeg, amelyet önök várnak az elkövetkezendő években, mint amit az elmúlt négy évben - úgy is mondhatnám - elherdáltak itt Magyarországon. Mi látszik ebből az embereknek, az országnak? (Dr. Szabó Zoltán: A fizetésük.) A fizetésük, amelyet most fognak visszavonni vagy járulékterhekkel csökkenteni. Most fogják megnyomni a távhő árát. A szociálisan érzékeny szocialista képviselők már találkoztak talán az új távhő-támogatási rendszerrel. Mit fog jelenteni adott esetben egy 50 négyzetméteren élő nyugdíjas, egy két gyermeket nevelő család számára ez az úgynevezett támogatási rendszer? Lesz mit pótolni nekik! Lesz mit pótolni, és ez az önök felelőssége.
Éppen ezért, mert igenis, megalapozottak a módosító indítványaink, éppen azért, mert kiadást nem növelünk, próbáltuk úgy csinálni - mind a Fidesz, mind a KDNP, és a közös indítványokban -, hogy ne növeljünk kiadásokat. Éppen ezért, bár tudom, hogy önök úgysem fogják támogatni, azért mégiscsak megpróbálom megkérni önöket, hogy nézzék meg azokat a módosító indítványokat, amelyeket leginkább a szociálisan rászorultak számára nyújtottunk be, és az ő életkörülményeiken próbálunk enyhíteni.
Amennyiben ezt nem tudják támogatni - márpedig elég valószínű, hogy nem támogatják -, akkor önök nézzenek szembe a választókkal, a lecsúszó emberekkel, a lecsúszó rétegekkel, és az önök felelőssége a további kormányzás, nem pedig az ellenzéké.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.)
