KUZMA LÁSZLÓ
KUZMA LÁSZLÓ
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A részletes vita szakaszolásának megfelelően az első szakaszhoz kívánok hozzászólni, azon belül is az 1. és a 3. ajánlási pontban szereplő módosító indítványokhoz. Nem szeretném minden egyes alkalommal megismételni azokat a megjegyzéseket, csak a legelején szeretnék utalni arra, hogy számtalan esetben stilisztikai jellegű módosító javaslat fordul elő, de vannak értelemzavaró stilisztikai módosítások, és vannak érdemi módosítások is.
(19.30)
Az 1. ajánlási pontban előforduló módosítás, amely az oktatási miniszter helyett a szakképzésért felelős minisztert jelöli meg mint együttműködő partnert, ennek egyszerű az oka: az oktatási miniszter önmagával lenne kénytelen a törvény módosításának eredeti szövege szerint együttműködni, amely ilyen formában egy kicsit értelemzavaró.
A 3. ajánlási pontban szerepel egy úgynevezett intézményi megnevezés, amely az Állami Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet javasolja intézményi elnevezéssel a törvénybe iktatni. Ez csak látszólag egy intézményi elnevezésről szóló módosító javaslat, igazából a törvény más helyein szerepel feladatellátás, és a feladatellátást ilyen formában és ezen törvénymódosítás összefüggéseiben csak intézményhez rendelten képes elvégezni. Ennek részletei kifejtésre kerültek korábban. Tehát még egyszer hangsúlyoznám, feladatot csak intézményhez lehet rendelni, és nem egyszerűen stilisztikai módosításról van szó ebben a módosító javaslatban, míg más ilyen szövegszerű, egyéb helyeken előforduló módosító javaslatnak valóban stilisztikai jelentősége van.
A következő ajánlási pont ugyancsak a 3. ajánlási ponthoz kapcsolódik, amely a d) pontot kívánja módosítani, ott egy “maximális időtartam” kifejezést kíván elhagyni. Ez a törvényszakasz arra vonatkozik, hogy a szakképesítés megszerzéséhez szükséges maximális időtartamot írná elő. Nem látom értelmét, hogy miért a maximális időtartamot szabjuk meg, hiszen a maximális időtartam egy olyan időtartam, ami a képzés vizsgakövetelményeiben is szerepel, és a képzéshez kapcsolódó OKJ-s szakma központi programjában is szerepel. Következésképp nem maximális óraszámmal kell garantálni a minőséget, hanem ehhez, hogy minőséget tudjunk okítani, inkább éppen a minimális óraszámot kellene megszabni, annak érdekében, hogy időalap mentén is tudjuk a minőséget garantálni. Nem állítom ezzel egyben implicit módon ebben a mondatomban, hogy az időalapú korlátozás vagy meghatározás feltétlenül a minőség garanciája kell hogy legyen, de ebben az összefüggésben véleményem szerint indokolatlan.
Egy nagyon súlyos dologra szeretném felhívni a figyelmet a 7. számú ajánlási pontban, ahol egy írásmód szerepel, gazdasági érdek-képviseleti szerv; ez csak látszólag mellékes a tárgy szempontjából, viszont a törvényalkotásunk szempontjából rendkívül fontos az a fajta tendencia, hogy legalább az oktatási bizottság módosító javaslataiban, de még inkább a parlament módosító javaslataiban a magyar nyelv éppen érvényben levő helyesírási szabályzatát alkalmazzuk. Ez a módosító javaslat a magyar helyesírási szabályzat 138. pont második bekezdése alapján került megfogalmazásra, és még egyszer hangsúlyozom, nem az a kötőjel a lényegi kérdés, hanem az az elvi kérdés, hogy a kormányzat helyesírási szabályzatokat támogat-e vagy nem.
A következő ajánlási pont, ami a 15. már, illetve a 16. tartozik még ide; a 16. ajánlási pont a foglalkoztatási szerv megnevezését használja a munkaügyi központ helyett. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez olyan mértékű prejudikáció a törvényben, amire vissza fogok térni a következő szakaszban.
Köszönöm.
