DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Képviselő Úr! A kegyelem jogintézményének célja a méltányosság szempontjának érvényre juttatása, az semmilyen formában nem jelenti a bíróság törvényes döntésének, így különösen a vád tárgyává tett bűncselekmény tényállási elemeinek vagy a bűnösség kérdésének a felülvizsgálatát.
(15.00)
A méltányosság, az aequitas jogelve a római jog óta főszabály, a törvényes ítéletek végrehajtása alóli szűk kivétel lehetőségének a megteremtésére szolgál. A kegyelmi jogkör gyakorlása ennyiben és csak ennyiben az állami büntetőpolitika eszköze, mivel lehetőséget ad arra, hogy a kérelmező személyes körülményeire, vagy igen kivételes esetben a jog túlzott merevségére tekintettel a közhatalom eltekintsen a büntetőhatalom érvényesítésétől.
A kegyelemben megnyilvánuló méltányosság természetesen nem veheti át a törvényes ítéletek szerepét, éppen ezért csak nagyon kivételesen indokolható az alkalmazása. Ennek egyik eljárási garanciája, hogy pozitív kegyelmi döntés csak az államfő és a miniszter egybehangzó akarata alapján születhet. Értelemszerűen jelen esetben megegyezett a köztársasági elnök úr és a miniszter véleménye. A kegyelmi döntés hagyományosan azért államfői jogkör, mivel az az állami szuverenitás tartalmi kötöttségek nélküli megnyilvánulása, amelynek során az államfő és az ellenjegyző miniszter a törvények, a konkrét eset objektív körülményei és - diszkrecionális döntésről lévén szó - a saját lelkiismerete alapján hoz döntést. Sem az előterjesztő, sem az ellenjegyző miniszternek, sem a köztársasági elnöknek nem kell indokolni ezért a kegyelmi döntést.
Az ön kérdésére természetesen a következőket tudom válaszolni. Biztosíthatom önt és az egész Országgyűlést arról, hogy sem a köztársasági elnököt, sem a minisztert nem befolyásolta a nagy számú aláírás vagy a társadalmi érdeklődés, vagy a média. Hagyományos tényezők játszottak a döntésben szerepet, a kegyelmi kérelem olyan igazolt családi körülményre hivatkozott, amely a büntetés végrehajtása esetén súlyos méltánytalanságot okozott volna az elkövetők családtagjainak. Amellett a miniszter úgy látta, hogy a büntetés fő célja, a bűnismétléstől való elrettentés az egyik esetben a büntetés végrehajtásának felfüggesztésével, a másik esetben a büntetés mérséklésével is elérhető.
Köszönöm figyelmüket, és kérem a válasz elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
