PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A napokban a média nagy terjedelemben foglalkozott azzal a kegyelmi üggyel, ahol a köztársasági elnök úr az alkotmányban biztosított jogkörében eljárva, az igazságügyi és rendészeti miniszter előterjesztésére kegyelmi eljárásban enyhítette a korábban elítélt szentesi orvosok büntetését. Az elsőrendű vádlott főorvos büntetését a köztársasági elnök kegyelemből háromról egy évre mérsékelte, a másodrendű vádlott főigazgató büntetését pedig két év próbaidőre felfüggesztette.
Az elmúlt években volt már több olyan ügy, ahol a büntetés elengedése vagy enyhítése miatt az elnöki döntés az érdeklődés középpontjába került. Ezek az ügyek elsősorban amiatt kerültek az érdeklődés központjába, mert a kegyelmi jogkör gyakorlására nem hagyományos okok, méltányolható egészségügyi vagy családi okok alapján került sor, hanem más, további jogi vagy társadalmi szempontok szerint. Ritkán került arra sor, hogy a köztársasági elnök eltérjen a gyakorlattól, és kirívó egyéni, családi, egészségügyi sérelmeken kívül mást is figyelembe vegyen a kegyelmi döntés során. A gyakorlat az, hogy a döntést a köztársasági elnök nem köteles indokolni, annak a politikai felelősségét is a miniszter viseli az utólagos ellenjegyzésével. Fontosnak tartjuk, hogy legalább ezekről a nem tipikus körülményeket figyelembe vevő kegyelmi döntésekről a közvélemény kaphasson legalább minimális értékelő indoklást, továbbá úgy véljük, hogy a miniszter úr mint a végrehajtó hatalom képviselője magyarázattal tartozik a döntést illetően.
Erre tekintettel szeretném megkérdezni az államtitkár urat arról, hogy milyen indokok vezettek a kegyelmi döntés meghozatalához. Milyen körülményeket értékeltek a döntés során? Egyezett-e a miniszter és a köztársasági elnök úr véleménye az ügy megítélésével kapcsolatban? A miniszter előterjesztésének megfelelően döntött-e a köztársasági elnök?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MDF soraiból.)
