DR. EÖRSI MÁTYÁS
DR. EÖRSI MÁTYÁS
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Elnök Asszony. Tisztelt Országgyűlés! Miniszterelnök Úr! Magyarország nem túl nagy ország, és az, hogy mi történik a közvetlen és távolabbi környezetünkben, nagyon komoly hatással van Magyarország jelenére és jövőjére. Éppen ezért a magyar külpolitikának állandóan fel kell tennie magának azt a kérdést, hogy a külpolitikának mi a célja. Úgy fogadjuk el a világot, ahogy van, és kiügyeskedjük magunknak azt, amit tudunk, vagy pedig ambíciónk van arra, hogy változtassunk rajta? Én mindenképpen a második mellett voksolnék, és arra bátorítanám a kormányt, hogy azt az utat járja, amelyet van módunkban tapasztalni.
A Balkán különösen fontos Magyarország számára. Az, hogy a Balkánon stabilitás van, vagy pedig összedől az, amit ma elértek, közvetlen hatással lehet Magyarországra is migrációs és egyéb szempontból. De ha csak a gazdasági kérdéseket nézzük, egy stabil Balkán, amely fejlődik, és ahol tudják, hogy Magyarország mennyit segített, Magyarországnak hatalmas hasznot tud hozni. Éppen ezért örömmel nyugtázom miniszterelnök úr balkáni útját. Úgy gondolom, jó ötlet volt, és jó lenne, ha a magyar külpolitika általában aktívabb lenne a Balkán irányába.
Ha lett volna módunk konzultálni az út előtt, akkor tettem volna egypár javaslatot miniszterelnök úrnak. Például a magyar külpolitika bilaterális alapokra épül a Balkán irányába. Jó lenne, ha Magyarország kinevezne egy általános Balkán-nagykövetet. Nem kerül sok pénzbe, Budapesten lenne a székhelye, de kifejezne egy általános magyar Balkán-politikát; megjegyzem, a Balkánon legsikeresebb országok, Németország, Finnország is ezt alkalmazzák. Érdemes lenne követnünk. Nagyon fontos, hogy amikor a Balkán integrációs esélyeiről beszélünk, egy reális menetrendről beszéljünk. Emlékszünk arra, hogy ebben a Házban, ott fönn a pódiumon Jacques Chirac elnök még arról szónokolt nekünk, hogy Magyarország 2000-ben az Európai Unió tagja lesz. Nem ezt az utat kell járnunk.
Egy világos és egy követhető perspektívát kell számukra nyújtanunk, és ameddig az európai uniós tagság bekövetkezik, amely, lássuk be, a távolabbi jövőbe vész ebben a pillanatban, addig is milyen átmeneti intézkedéseket tudunk tenni, amelyekkel a Balkán jövőjét segítjük, a Partnership for Peace-be való fokozatos belépés, vagy pedig a vízumrezsim egyfajta megváltozása. A vízumra szükség lesz nyilvánvalóan, de olyan drága ma a vízum, hogy, kedves képviselőtársaim, a mai szerb lakosság 80 százaléka soha nem járt külföldön. Hát hogyan várhatjuk el, hogy az Európai Unióban tapasztalható pozitív élményeket hazavigyék?! Ezek mind-mind olyan javaslatok lehetnek a magyar kormány részéről, amelyek, úgy gondolom, érdemben tudják a Balkán integrációs esélyeit javítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék saját magunk és a kormány figyelmébe ajánlani egy szót, amely csúnya szó azért, mert a Kádár-rendszerben nagyon csúnya érzelmek tapadtak rá. Ez pedig az internacionalizmus. Tudjuk, hogy miért nem szerettük ezt a szót, azonban, képviselőtársaim, ha lehántjuk erről a szóról azokat a negatív élményeket, Varsói Szerződés és KGST, és csak arról beszélünk, hogy Magyarország egy nyitott ország, amely ambicionálja azt, hogy befolyásoljuk a környezetünket, igen, azt mondom, Magyarország legyen internacionalista.
És, tisztelt képviselőtársaim, ha csak erre a mai vitára visszagondolok, az ellenzék, úgy tűnik, támogatja a kormány Balkán-politikáját - örömteli dolog. Miniszterelnök úr tett egy javaslatot az európai pénzek elosztásának ellenőrzésére, az ellenzék lényegében osztja. És ha a vitára figyelők lehántják azokat a karcos szavakat, amelyeket ellenzéki képviselőtársaim használtak, ez megint egy előrelépő folyamat. Ha arra gondolok, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége tett egy javaslatot egy ötpárti tárgyalásra a legfontosabb célok azonosítására, és ha azt tapasztalom, hogy Navracsics frakcióvezető úr erre pozitívan reagált, akkor, tisztelt képviselőtársaim, azt kell mondjam, hogy azok, akik figyelik a parlamenti vitákat, és úgy látják, hogy ez a magyar politika reménytelen, akkor ez a mai vita, ha más nem, arra kell hogy felhívja a figyelmüket, hogy igenis van remény. Van remény arra, hogy ennek a szkanderozásnak vége legyen, és a magyar politika ismét az értelmes párbeszéd helyszínévé váljon.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az SZDSZ soraiban.)
