DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Mindenképpen először is köszönöm, hogy az előbb hagyott vagy egy perccel túlterjeszkedni; cserébe ezért most én nem fogok dalra fakadni, és igyekszem a mondanivalómat az előírt keretek között tartani.
A másik ilyen apró megjegyzés, hogy Bőhm úr mondanivalóját feltehetően ismerem, ő a forrásmegosztásnak ezt a törvényi szabályozását elfogadhatónak tartja. Természetesen mint fővárosi képviselő a 47-es százalékot az itteni elhangzottakkal szemben ő inkább növelni szeretné.
Most én a vitában itt elhangzottakra szeretnék válaszolni. A legelső az, ami nagyon az elején elhangzott, hogy konszenzusos módon alkossuk meg ezt a törvényt. A konszenzus nem volt, nem van, és nem lesz, nem is lehet. A vita során is elhangzott, hogy majdnem hogy meg lehetett mondani, ki melyik kerületben van, hiszen olyan érveket használt. De ettől még akár kialakulhatna, de amikor arról van szó, hogy matematikailag más nem lehet a konszenzus, ha mindenki ugyanannyi forráshoz jut egy ilyen szabályozás eredményeként, mint az előző évben; hiszen egy szabott tortát osztogatunk 24 részre, és azt elképzelni, hogy az ez évi forrásokkal valamelyik delikvens egyetért, ezt kizárt dolognak tartom, én legalábbis egyet biztosan ismerek, aki ezzel a forrással nem ért egyet.
(14.50)
Itt elhangzott, hogy az a tavalyi megoldás 2005 végén, az se volt konszenzusos, csak inkább ahhoz közelített. Itt is viták voltak, és mondom, nem várható az eredményként sem. Tóth képviselő úr mondta, hogy hiszen hiányokat osztunk szét mindenképpen, hiányt olyan értelemben, hogy a vágyainkhoz, elképzeléseinkhez, avagy a tényleges feladatainkhoz képest is mindenképpen hiányokkal rendelkezünk, és ennek az úgymond igazságos elosztásáról próbálunk valamilyen alapon egyezséget, többségi véleményt kialakítani.
No, elhangzott olyan felhívás, hogy a könyvvizsgáló miért nem könyvvizsgál, és az adatok miért ilyenek. Hát igazából a könyvvizsgáló szükségessége egyáltalán nem indokolt, sem az Állami Számvevőszék, sem könyvvizsgáló. Hiszen milyen adatokra épül? Azokra, amelyeket a törvényalkotás, a költségvetési törvényalkotás folyamán az önkormányzatoknak be kell nyújtani a kerületek területnagyságára, ami, gondolom, húszévente egyszer, ha megváltozhat. A lakosságszám szintén szerepel a költségvetési törvényben - osztani könyvvizsgáló nélkül is lehet. Van egy lakásszám, most lehet, hogy kettő lakás, de akkor a törvényjavaslatban a 2005-ös van. Azt egyszer meg kell nézni, és utána nem kell külön felülvizsgálni, hiszen nem változott az előző évhez képest. Tehát igazából ez nem igényelt olyan nagy vizsgálatot.
A másik dolog: elhangzott többször, hogy miért a fővárosi költségvetési koncepció. A fővárosi koncepcióból mit használ fel ez a javaslat? Azt, hogy a főváros mennyire becsüli a következő iparűzési adó bevételét, és mennyit számít ki az országos költségvetésből a főváros egészét érintő személyi jövedelemadóra. Ez utóbbi dologhoz megint nem kell semmilyenfajta könyvvizsgáló. Még az iparűzési adón lehet vitatkozni, hogy mennyi lesz a teljes bevétel, de e pénzeszközök nagysága összességében nem befolyásolja a végeredményt, mert hiszen arról van szó, hogy nagyjából megbecsülik ezt a két adóbevételt meg még egy-két ilyen kisebb bevételt, és ennek a pénznek a felosztására arányokat, belső arányokat határoz meg ez a módszer, és az arányt tartja fontosnak. Ezek után ez év közben a tényleges bevételek arányában fog módosulni.
Hasonlóan egyetértek azzal, talán Tóth képviselő úr mondta, hogy a felújítások elhanyagolását nem kezelte az eddigi rendszer, mert azt mondta… (Megszólal a mobiltelefonja.) A jó életbe…! Szóval nem kezelte, hiszen felújítási, fejlesztési szükségletekkel dolgozott, és utána ha ezt a többletpénzt, mondjuk, a nagy fejlesztési szükségletet elismerő számítás eredményeként egyik kerület kifejezett működésre használta fel, akkor ez az igény a következő évben ugyanúgy jelentkezett. De ebben a javaslatban benne van egy ezt korrigáló tényező, hogy van egy 2005-ös számítás, és ebből iksz év alatt ez a bizonyos felújítási szükséglet leíródik, végül is nullára csökken. Tehát itt vita igazából arról van vagy lehet, hogy mennyi idő alatt lehet elvárni ezt a szükségletleíródást.
Na most, felmerült itt az, hogy tényszám, de hát akkor ez miért két évvel ezelőtti. Való igaz, de ez azt jelenti, hogy a két évvel ezelőtti tényszámnál frissebb tényszámunk nincs, tehát ez a legjobb. Nyilván elismeri a számítás az ez évi, az adott évi költségvetési lehetőségek alapján a két évvel ezelőtti tényszámot, na de a megosztott források, annak a szétosztása bőven kompenzálja a két év közötti infláció különbségét. De jobb megoldást én nem látok. A terv lehetne frissebb, de az aztán - itt már valaki szintén jelezte - igencsak érdekes számításokra adna lehetőséget.
Hasonlóan, ha más jobb, például akár a fővárosi kerületek aránya, akár mást tekintve jobb módszer van, persze ezt most is elő lehet húzni. Elő lehet húzni szerintem egy fél év múlva is, tehát lehet csiszolni, csak az a lényeg, hogy ez a javaslat, ami most itt a parlament előtt van, sokkal normálisabb, sokkal átláthatóbb szabályozást tesz lehetővé, egy nagy előrelépést, amit ha tudunk, csiszoljunk a következőkben.
Nekem egyébként eléggé vannak kételyeim, hogy ebben nagyon lehetne mást tenni. Végül is itt most az egész számítás leegyszerűsíti majdnem egy az egyben, ahogy az ország összes önkormányzatának a finanszírozása van. Hiszen azokat a feladatokat veszi csak figyelembe, amelyek egy kis falunak vagy egy nagyvárosnak a feladatai, ehhez plusz még hozzáveszi ezt a lakástémát, de semmi többet. Tehát gyakorlatilag nagyon hasonlít a többi önkormányzathoz.
Lehet, hogy mégis lehet jobbat találni, én szívesen hajlandó vagyok utánaszámolni, de azt tartom nagyon fontosnak, hogy ezt a leegyszerűsített módszert a parlament fogadja el. Azokat az észrevételeimet, amelyek a konkrét számítási súlyokra vonatkoznak, természetesen majd a második fordulóban mondom el, amikor majd arról vitatkozunk, hogy 10:10 legyen a felosztás vagy 15:5. Természetesen én tudom bizonyítani, hogy miért fontosabb az egyik, mint a másik, de úgy gondolom, akár az egyik, akár a másik változat mellett dől el a szavazás, az az önkormányzatok túlnyomó többségének és a mi önkormányzatunknak is jó végeredmény lesz.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki képviselők padsoraiból.)
