DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Elnök úr felhívására jelentem, hogy járom az utam. Tudom, hogy egy szakmai vitáról van szó, és osztom azt a véleményt, amit Fónagy képviselőtársam mondott, hogy emögött emberek vannak - az az 1,7 millió ember, aki a fővárosban lakik, él, és az a másik 300-400 ezer, aki naponta itt mozog -, másrészt intézmények vannak, iskolák, kórházak, óvodák, szakorvosi rendelőintézetek, és sorolhatnám tovább. Osztom azt a véleményt, amit Gegesy képviselőtársunk mondott. Ő úgy fogalmazott, hogy viták voltak, én pedig úgy gondolom, hogy viták lesznek is az elkövetkezendő időszakban, addig, amíg a hiányt osztjuk el egymás között és nem a bőséget. Harmadrészt, bevezető gondolat gyanánt: ez az előterjesztés és maga a forrásmegosztás is hordozza a kétszintűség előnyeit és hátrányait egyaránt.
A korrektség kedvéért felsoroltam magamban, hogy mik ennek a törvényjavaslatnak az előnyei, és mik a hátrányai, valamint néhány technikai jellegű dolgot, amit részben Hock képviselőtársam is említett.
Nézzük, hogy mik az előnyei ennek a forrásmegosztási törvényjavaslatnak! Többször elhangzott, hogy tényadatokon alapul, szűkíti és egyszerűsíti a manipulációs lehetőségeket. A második ilyen, hogy megszünteti az évközi korrekció lehetőségét, ezzel a többször elhangzott kiszámíthatóság elvét követi. Harmadrészt, a források megosztásának rendkívül leegyszerűsített változatára tesz javaslatot, a korábbi bonyolultságot felváltva. Negyedrészt, a számítás gyakorlatilag csak és kimondottan a működési kiadásokat veszi számba, bár én vitatom azt, hogy a kerületeknek van pótlási kötelezettségük is, de nemcsak a kerületeknek, hanem a fővárosnak is. Ötödrészt: megtartja a deficitarányok szerinti elosztást. Hatodrészt: számításba veszi a város fejlődését és fejlesztését, az eltérő bérlakásállományt és a bérlakásállományon belül is a külön szóba hozott paneles lakásállomány változtatását. Végig kell gondolni, hogy egy-egy kerületi önkormányzatnál a megmaradt lakásállomány keretében általában a rosszabb minőségű lakások maradtak meg a kötelező privatizációból adódóan, ami 1995. november 30-ig volt kötelezettség. Hetedrészt, a lakásállomány megújításának a finanszírozására tesz javaslatot, ezt valamilyen formában elismeri.
Az előnyöket követően nézzük, hogy milyen típusú hátrányai vannak ennek a javaslatnak, mert vannak hátrányai is. A főváros részesedése ebben a konstrukcióban nem egy számítások alapján keletkező szám, hanem egy kívülről bevitt arány, egy korábbi tapasztalatok alapján kialakított arány, amely még most is valamivel magasabb a jelenlegi rendszernél. Az új számítási rendszerben így nincs alátámasztottsága, hanem - mint említettem - kívülről bevitt arányként jelenik meg. Ez törvényi szándék esetén törvényi döntés függvényében változtatható, ad absurdum egy kerületre külön is meghatározható. Nincs ilyen szándék, csak jelzem ezt előre.
(14.30)
Másodrészt a javaslat lényege, hogy a két évvel korábbi tényszámokon allokál. Ez a gazdálkodásban nehézséget okozhat abban az esetben, ha a normatívák és az ellátott feladatok két év alatt jelentős változáson mennek keresztül. Harmadrészt szakít azzal a felfogással, hogy a működési, felújítási és fejlesztési feladatok egyformán fontosak. Gondoljuk végig, hogy egy-egy önkormányzatnak 15 milliárdtól, mondjuk, 60-70-80 milliárdos vagyona van, és van pótlási kötelezettsége. Negyedrészt kifejezetten kedvezményezi azokat az önkormányzatokat, amelyek a felújításokat és fejlesztéseket elhalasztják, és az erre szolgáló összegeket felélik. Ötödrészt nem valósítja meg a feladatarányos megosztást; hatodrészt nem alkalmas arra, hogy a kerületek eltérő adottságait figyelembe vegye. Gondoljunk bele, hogy az egyes kerületek bevételi pozíciói mások-mások, ahogy a város végiggondoljuk. Nyolcadrészt (Sic!) pedig a források lakosságszámon, belterületi népsűrűségen alapuló elosztása nem alkalmas az intézményhálózat felújítási, fejlesztési feladatainak figyelembevételére.
Végül két technikai megjegyzés. Az egyik: az úgy igaz, ahogy Hock képviselőtársam mondta, hogy február 15-ig kell a költségvetést, nem a koncepciót, benyújtani. Ezért módosító javaslatban be is terjesztettem, hogy hozzuk előre a február 28-ai forrásmegosztási rendszerre vonatkozó fővárosi döntést. Másrészt pedig decembert írunk, az önkormányzatoknak ez év december 15-ig kell, mivel választási év van, a költségvetési koncepciót elfogadniuk. Ha ezt a törvényt elfogadjuk, reménykedem benne, hogy sikerül elfogadni konszenzussal decemberben, akkor külön a 2007. évi adatállományt, a 2007. évi forrásmegosztásra vonatkozóan december-januárban gyorsan kell feltölteni. Erre is módosító javaslatot nyújtottam be a magam részéről.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
