VIGH LÁSZLÓ
VIGH LÁSZLÓ
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés az alkotmányból és a nemzetközi egyezményekből eredő feladatok teljesítése, valamint az élet- és a vagyonbiztonság érdekében, továbbá a természetes és az épített környezetet veszélyeztető természeti katasztrófák megelőzésére alkotta az 1999. évi LXXIV. törvényt. A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. A védekezést és a következmények felszámolását a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a határőrség, a rendvédelmi szervek és az állampolgárok, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat, a mentők és az ÁNTSZ kötelesek biztosítani.
A törvényjavaslat módosítja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok megnevezésével kapcsolatos rendelkezéseket, ugyanis a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokat a területi katasztrófavédelmi szervezetek kategóriájába szervezi át, így ezáltal lehetővé válik a tervezett régiós összevonás.
A legutóbbi helyi önkormányzati választás egyértelműen meghagyta, sőt megerősítette a megyei önkormányzati szervezeti struktúrát, elsősorban a megyei közgyűlés tekintetében. A megyei közgyűlés elnöke egyben a megyei védelmi bizottság elnöke, akinek adott rendkívüli esetekben meghatározó feladata, felelőssége van. Ez a törvényjavaslat nem utal, illetve nem tartalmaz utalásokat arra, hogy a területi katasztrófavédelmi szervezet mint a védelmi bizottság operatív szervezete, hogyan tart kapcsolatot a megyei szervezet vezetőjével.
A regionális átszervezés folyamatában elsősorban költségtakarékossági szempontokra tekintettel az úgynevezett dekoncentrált szervezeteket a kijelölt régióknál központosítják, azaz összevonják. A leendő központok tervezett helyeit az eddigi információink alapján nem a felkészültség, a térségi veszélyeztetés, valamint az erők és az eszközök rendelkezésre állása alapján jelölték meg.
A tűz- és a katasztrófavédelemhez viszont elsősorban nem az irodák, a számítógépek és egyéb feltételek megléte szükséges, sokkal inkább a vészhelyzetek ismerete, az arra való felkészültség, a technikai eszközök megléte, biztosítása az elsődleges szempont. A Kat. 25. §-a valóban egyértelműen rögzíti, hogy a katasztrófavédelem központi szerve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, míg területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok.
Az, hogy a konkrét elnevezések helyett központi és területi katasztrófavédelmi szervezetet tartalmaz a javaslat, arra enged következtetni, hogy a Kat. által felállított szervezeti struktúrában esetleg változtatás várható. A struktúraváltás kormányrendeleti szinten történne meg a jelen javaslat 10. §-ában szereplő felhatalmazó rendelkezés alapján. Így kikerülne a kétharmados szabályozás hatálya alól. Ez véleményünk szerint alkotmányellenes, nem támogatható.
A törvényjavaslattal kapcsolatban még megemlíteném a Belügyminisztérium megszűnésével kapcsolatos elnevezési problémákat is. Az eddigi minisztériumi rendszerben a Belügyminisztérium volt az illetékes, ma Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. Nem világos, hogy az önkormányzati és területfejlesztési miniszter helyett miért katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter kifejezés szerepel a javaslatban. Ez akár előrevetíthet egy újabb kormányzati struktúraváltást. A katasztrófavédelemért egyébként sem egy miniszter felelős egy személyben, hanem ágazati feladatkörén belül valamennyi miniszter.
Ezen indokok alapján mi nem tudjuk támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
