DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor arról dönt majd az Országgyűlés, hogy a munkavédelem területén egységesíti-e a szabályozórendszert, és a munkaszervezeteket egy összehangoltabb tevékenységre készteti, akkor azt kell megvizsgálnunk, hogy a munkabiztonság és a munkaegészségügy területén eddig meghozott intézkedéseink és a leendő szabályozás elősegíti-e, hogy a jövőben a munkavállalók a szervezett munkavégzés során biztonságosabb munkahelyet tudjanak létesíteni, hogy a munkáltató törődik-e a szervezett munkavégzés feltételeinek a javításával, a munkahelyi kockázatok mérséklésével, hogy fontosnak tartja-e a munkavédelmet, hogy ellátja-e a dolgozókat azokkal az egyéni védőfelszerelésekkel, amelyek a nagy egészségügyi kockázatot jelentő expozíciókat egyfelől mennyiségben mérséklik, másfelől pedig az új munkaügyi kockázatokat, amelyeket az új foglalkozási ágak megjelenése involvált, mérséklik-e.
(12.20)
Szeretném mondani, hogy ez nem lehet presztízskérdés. Ez a feladat eddig részben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál, az országos munka-egészségügyi és munkabiztonsági felügyeleteknél volt. Ez most összevonódik, egy új, rendezett jogosultság- és kötelezettséghalmaz kerül majd elénk, amelyeket a dolgozók érdekében érvényesíteni és betartani kell.
Nem lehetünk nagyon büszkék magunkra az utóbbi másfél évtizedben, mert nem voltunk elég hatékonyak és eléggé erőteljesek annak az elvnek a képviseletében, hogy amennyire lehet, az új munkahelyek teremtésekor törekedni kell arra, hogy a munkahelyek az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkahelyek legyenek.
Nem lehetünk büszkék magunkra, mert munkavállalók és érdekképviseletek, munkáltatók és képviseleteik igazából közösen, néha azt mondom, hogy a munkavállalók egészségét határozottan kockáztatva szemet hunytak afölött, hogy olyan munkahelyek teremtődtek, ahol semmilyen egészségügyi kockázatot csökkentő óvintézkedést nem vezettek be. Helyenként még azt is a társadalom szinte nehezményezte, hogy a munkaügyi felügyelőségek megbírságolták vagy tetten érték azokat a munkáltatókat, ahol az egyéni védőfelszerelések meg nem léte vagy nem használata kifejezetten életbiztonságot veszélyeztetetett. Bernáth Ildikó képviselőtársam pontosan idézett fel azokból a nagyon is a közvéleményt megrendítő munkabalesetekből, amelyek valószínűleg elkerülhetők lettek volna, ha a tervezők, a kivitelezők, a munkafolyamatban egymást követő munkáltatók és munkavállalók a tevékenységüket összehangolják, mert ezáltal csökkenthették volna azokat a kockázatokat, amelyeknek együttes eredője követelt emberéleteket.
Szeretném elmondani, nagyon fontos lenne, hogy újra visszanyerje a rangját a munkaegészségügy abban az értelemben is, hogy megkövetelhető legyen, hogy a munkahelyeken megfelelően minősített egyéni védőfelszerelések álljanak a dolgozók rendelkezésére, és hogy olyan munkaeszközök használatát engedélyezzék csak, amelyek ezt a kockázatot csökkentik, és hogy főleg a munkahelyek megteremtésekor ne csak azt vizsgálják, hogy a gazdaságossági szempontoknak hogyan lehet megfelelni, hanem azt is, hogy a munkabiztonság érdekében ezek legalább a minimális feltételeket tudják-e teljesíteni.
Két mondatot szeretnék szólni a munkaegészségügyről, amelyikben a foglalkozás-egészségügy és a munkahigiéné területéről kellene egy rövid értekezést tartani. Úgy vélem, hogy ezen a területen is egy kis szemléletváltásra lenne szükség. Újra érdemes lenne végiggondolni, hogy a potenciális munkavállaló a meglévő adottságaival, egészségi állapotával alkalmas-e egy adott munkavégzésre, hogy tisztában van-e azzal, hogy az ő egészségi állapota mellett az adott munkát el lehet-e végezni. Éppen ezért helyesnek és szükségesnek tartom, hogy az általános egészségügyi szakmai érdekek képviselete mellett más munka-egészségügyi szakmai érdekek képviseletében a foglalkoztatásért felelős miniszternek és az egészségügyi miniszternek meghatározott esetekben egyetértési kötelezettsége van.
A munkavállalókra a régi tradicionális foglalkozási kockázatokon túl új munka-egészségügyi kockázatok nehezednek. A megváltozott munkatempó, a megváltozott követelmények új kockázatokat hordoznak. Ilyenek a stressz, a számítógép előtti munka, bizonyos munkaeszközök használatakor az expozíciós idők megváltozása, ezek mind-mind új egészségügyi kockázatok. Amikor tehát azt szeretnénk, hogy sok embernek legyen jó munkahelye és Magyarország versenyképes legyen, akkor azt is tudnunk kell, hogy ez a versenyképesség attól is függ, hogy a megteremtett munkahelyek biztonságosak és a munkavállalók számára nem egészségkárosítók legyenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
