DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Két, egymással szorosan összefüggő törvényjavaslat fekszik előttünk: a T/1299. számú törvényjavaslat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, a T/1300. számú törvényjavaslat pedig a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szól.
Én nem szeretném megismételni mindazt, amit részben a miniszter úr az expozéjában elmondott, részben pedig azt a számos fontos információt, amelyeket a bizottsági előadók mondtak el. Elsősorban arról a helyzetről, ami kialakult és az előzményekről szeretnék szólni. Én is kiemelten szólnék a környező országokban élő nem magyar állampolgár, de magyar származású embereket érintő kérdésekről, illetve a legfontosabb intézményeket tekinteném át.
Jelenleg a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról egy törvény rendelkezik, ez a 2001. évi XXXIX. törvény, amit, ahogy itt már elhangzott, egyszerűbben idegenrendészeti törvényként szoktunk emlegetni. Ennek a törvénynek az elfogadása annak idején az egyik feltételét képezte az uniós csatlakozásunknak, hiszen ez biztosította az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok állampolgárai, az EGT-állampolgárok szabad mozgását és tartózkodását, teljesítve ezzel az akkor hatályos uniós jogszabályokkal való harmonizációt.
(22.30)
Ez a törvény ugyanakkor egyben szabályozta a nem EGT-állampolgárok beutazásának és tartózkodásának kérdéseit is. Ez utóbbi azért is fontos számunkra, mert a környező országokban számos olyan - nem magyar állampolgár - magyar él, akinek országa a közeljövőben nem lesz tagja az Európai Uniónak. Rájuk nézve hosszú távon is egy speciális szabályozásnak kell érvényesülnie. Egyébként pont az ő érdekükben módosította tavaly az Országgyűlés részben az idegenrendészeti törvényt, másrészt pedig a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényt.
Az akkori módosításnak kettős célja volt: részben azon határon túli magyarok számára, akik elhatározták, hogy életvitelszerűen Magyarországon szeretnének élni, és magyar állampolgárok szeretnének lenni, könnyebbé, gyorsabbá és emberségesebbé kívántuk tenni az állampolgársági eljárást, másrészt ugyanez a törvénymódosítás megteremtette annak a jogi lehetőségét, hogy a határon túli magyarok számára minél könnyebben átjárhatók legyenek az országhatárok. A módosítás egyben létrehozta a nemzeti vízumot, megszüntette sok kérdésben a párhuzamosságokat, felszámolta a bürokratikus szabályokat.
Miért van most szükség az új szabályozásra, méghozzá kétfelé bontva, két külön törvénybe foglalva a rendelkezéseket? Részben azért, mert a 2004/38/EK. irányelv egységesen újraszabályozta az EGT-állampolgárokra és családtagjaikra vonatkozó joganyagot, másrészt jelentősen felgyorsult az Unió migrációs tárgyú jogalkotása, és az egységes szabályozás - mint ahogy ezt miniszter úr is elmondta - a státusok különbözősége miatt már nem tartható fönn. Az egyik törvény személyi hatálya tehát elsősorban az EGT-állampolgárokra és családtagjaikra, valamint a magyar állampolgárok magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagjaira terjed ki, a másiké pedig azokra a nem magyar állampolgárokra és hontalanokra, akik nem rendelkeznek a szabad mozgás és tartózkodás jogával, s akiket a törvény együttesen harmadik országbeli állampolgároknak nevez. Mint ahogy ez is elhangzott: ez a terminológia megfelel az európai uniós jogi terminológiának.
A T/1299. számú törvényjavaslat az EGT-állampolgárokat és családtagjaikat mint különös jogállású, kedvezményezett jogállású kört határozza meg, akiket a szabad mozgás és tartózkodás jogával az Európai Közösséget létrehozó szerződés maga ruházza fel, szakítva azzal a jelenlegi szabályozással, amely azon alapul, hogy a tartózkodási engedély maga jogosít a tartózkodásra. A javaslat egyébként - mint ahogy ez szintén elhangzott már - az uniós polgárokon kívül az Európai Unió megállapodásai alapján Norvégia, Liechtenstein, Izland és a Svájci Államszövetség állampolgárainak is biztosítani kívánja a szabad mozgás és tartózkodás jogát.
A javaslat a magyarországi tartózkodás jogát három hónapot meg nem haladó ideig feltétel nélkül engedélyezi, az ezt meghaladó tartózkodást azonban bejelentéshez köti. Az új szabályok talán egyik leglényegesebbike, hogy biztosítja az állandó tartózkodás jogát azoknak az EGT-állampolgároknak és természetesen családtagjaiknak, akik öt évig megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarországon tartózkodtak. Mint már említettem, a javaslat személyi hatálya kiterjed a magyar állampolgárok nem magyar állampolgár családtagjaira, akik így nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint az EGT-állampolgárok családtagjai.
A másik törvényjavaslat, a T/1300. számú törvényjavaslat jelentős lépés uniós, illetve schengeni tagságunkból eredő jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése érdekében. A javaslat külön foglalkozik a három hónapot meg nem haladó, és az azt meghaladó tartózkodás szabályaival. A rövidebb időre szóló tartózkodási vízumok típusai lényegében megegyeznek a jelenleg hatályos idegenrendészeti törvényben szabályozottakkal, a vízumkiadás feltételei és az eljárási szabályok viszont a schengeni szabályoknak megfelelően változnának. A hosszabb időtartamú tartózkodási vízumok és tartózkodási engedélyek első lépésként szintén megmaradnának, schengeni csatlakozásunk után viszont a tartózkodási vízum megszűnne, helyette már a külképviseleteken tartózkodási engedélyt lehetne majd kérelmezni.
Speciális vízumtípusként a nemzeti vízum, illetve a szezonális munkavállalási vízum kerül szabályozásra. Mint említettem, a nemzeti vízum lehetőségét már a tavalyi módosítás megteremtette, azóta az érintett országokkal nemzetközi szerződéseket kötöttünk, nemzetközi szerződésekben tettük lehetővé, hogy ez a vízumfajta éljen, és január 1-jétől a magyar származású, nem magyar állampolgároknak megvan már a lehetőségük arra, hogy ezt a nemzeti vízumot kérelmezzék és megkapják.
A javaslat háromféle jogcímen tesz lehetővé letelepedett státust, ezek a nemzeti letelepedési engedély, az EK-letelepedési engedély, illetve az ideiglenes letelepedési engedély, s ezek a jogállások az új szabályozás szerint átjárhatók lennének.
Összefoglalva: az előttünk fekvő törvényjavaslatok megfelelnek az uniós előírásoknak, messzemenően szolgálják nemzeti céljainkat, s kedvező változásokat eredményeznek az EGT-állampolgárok és családtagjaik, a magyar állampolgárok nem magyar állampolgár családtagjai, valamint a harmadik országbeli állampolgárok, köztük a magyar származású, harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása vonatkozásában.
Mindezek alapján a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a javaslatot, kezdeményezzük, hogy azokról a módosító indítványokról, amelyekről ellenzéki képviselőtársaink a bizottságban is, és itt az ülésteremben a kisebbségi vélemény előadása során beszéltek, ha kell, folyjanak többpárti megbeszélések, hiszen azt gondolom, eminens nemzeti érdekünk az, hogy ezt a két törvényt meg tudjuk alkotni. Nagyon fontos abból a szempontból is, hogy bizonyítsuk érettségünket a schengeni csatlakozásra. Ezért érdemes együttműködni, ha szükséges, a módosító indítványokat elfogadni. Én magam is nyújtottam már be módosító indítványokat ehhez a törvényjavaslathoz, amellyel remélem, hogy jobbá tehetjük a törvényt. Erre biztatom képviselőtársaimat is, és azt szeretném, ha aztán azzal az egyetértéssel, amit képviselőtársam elmondott, hogy az ő bizottságukban megvalósult, meg tudjuk majd szavazni a két törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
