DR. IVÁN LÁSZLÓ
DR. IVÁN LÁSZLÓ
DR. IVÁN LÁSZLÓ, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Jó érzéssel mondhatom, és ritkán adódik ez, hogy az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság mind a T/1299., mind pedig a T/1300. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta egyhangúlag, 29 igen szavazattal.
Ezt azért is hangsúlyozom, mert a bizottság azért döntött így egyhangúlag, benne az ellenzéki képviselőtársakkal is, mivel a szabadságeszmét és -gyakorlatot biztosító törvényről van szó. A bizottság ilyen módon mérlegelte és átgondolta azt is, hogy ez vajon megfelel-e az irányelveknek, amelyeket a megfelelő szabályozások beemelésével törvényi szintre emelnek, és vajon ezeknek az irányelveknek a törvényi szabályozásba való becsatlakoztatása többet fog-e jelenteni, mint a meglévő irányelvek jelenlegi szabályozottsága, hiszen ezek érvényben voltak.
Mivel biztosítja a szükséges szempontokat a szabad mozgáshoz, a családok együttélésére, találkozására, és a kizárás feltételeivel együtt a közbiztonság érdekében is biztonságot jelent a törvénytervezet, ezért döntöttünk úgy, hogy mindenképpen támogatjuk.
Legyen szabad röviden az indoklásból néhány részletet kiemelnem, hiszen a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló tervezetben az Országgyűlés az Európai Közösséget létrehozó szerződésben biztosított szabad mozgás és tartózkodás joga gyakorlásának biztosítására, valamint a magyar állampolgárok magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagjai tekintetében az egyenlő bánásmód megteremtése érdekében hozta létre ezt a törvényt. A Magyar Köztársaság az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását.
Felvetődött az a kérdés a bizottságban, hogy vajon jár-e valamiféle hátránnyal ennek a törvénytervezetnek az elfogadása, a törvényi szintre emelése. Kiderült, hogy az elemzések során és az ottani ismertetések kapcsán a kormánymegbízott részéről adott információk alapján is megállapíthatóvá vált, hogy semmiféle hátrányt nem találtunk, illetve nem volt igazolható az, hogy ez a későbbiek során akár olyan anyagi megterheléseket vagy olyan költségvetési terheket fog jelenteni, amelyek miatt ez az aggályunk megerősödhetett volna.
Rendkívül fontosnak éreztük azt, és azt hiszem, az ellenzéki képviselőket is ez befolyásolta a leginkább, hogy a hosszú, 129 paragrafusból álló törvény körülbelül felét, egyharmadát a módosító rendelkezések teszik ki, de ezzel együtt az előnyöket mérlegelve a következőket emeljük ki. Előnyt jelent például, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatban, azaz például Románia csatlakozásával kapcsolatosan az Európai Unió a román állampolgársággal rendelkező magyar nemzetiségű személyek szabad mozgását biztosítja január 1-jétől. Nemcsak hogy rendelkezni fognak a joggal, hanem Magyarországon gyakorolhatják is ezt, ugyanúgy, mint egy osztrák vagy egy francia állampolgár. Tehát azért csúszhatott ez a törvény idáig, mert be kell vallanunk, Magyarország nem volt olyan kedvelt célpont eddig.
A második előny, amit kiemelnénk, hogy a jelenlegi törvényekben a magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai - tehát ebbe beletartozik egy magyar állampolgár kárpátaljai házastársa - sokkal kedvezőtlenebb jogállást élveznek, őket külön kezelte a törvény. Ezt most ebben előnynek és pozitívumnak tekintjük.
Nyilvánvaló, hogy a jövőt illetően, ha ez a két törvénytervezet elfogadásra kerül, akkor mindazt, amit egyébként a szabadságjogok gyakorlása, a szabadságeszmék biztosítása mellett feltétlenül előnynek tartunk, hogy a Kárpát-medencei és a határon túli magyarság szempontjából is kedvező lehetőségeket fog biztosítani. Ennek a hátrányát nemhogy megfogalmazhatnánk, hanem inkább az előnyeit hangsúlyoznánk, és feltétlenül javasoljuk a törvény elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps.)
