DR. PETRÉTEI JÓZSEF
DR. PETRÉTEI JÓZSEF
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Európai Unióhoz történő csatlakozás számos új lehetőséget és kihívást jelent hazánk gazdasági és társadalmi fejlődése terén. Csatlakozásunk egyik legfontosabb hozadéka, a belső határok nélküli Unió területén történő szabad mozgás és tartózkodás joga a küszöbön álló teljes jogú schengeni tagságunktól kezdve teljesedik ki. A schengeni határokon belül végre elhárulnak a technikai akadályok az Európai Unió egyik fundamentuma, a négy alapszabadság egyike, a személyek szabad áramlása elől.
A szabad mozgás és tartózkodás jogának érvényesítése, valamint korunk migrációs kihívásainak megfelelő kezelése a szabadságon, biztonságon és jogon alapuló európai térség kiemelt célkitűzései. A tisztelt Ház előtt fekvő két javaslat a hatályos közösségi jognak és a schengeni felkészülés során felmerült igényeknek megfelelően jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget. A törvényjavaslatok elfogadása lehetővé teszi, hogy a schengeni csatlakozás időpontjában hatályba lépjenek a migrációs tárgykörű schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásához szükséges törvényi rendelkezések.
Ez egyrészről az Unió felé határozottan jelzi hazánk elkötelezettségét és alkalmasságát a schengeni csatlakozásra, másrészről a hazai jogalkalmazók számára biztosítja az alkalmazandó schengeni joganyag megismerésének lehetőségét, ezzel segítve felkészülésüket. A schengeni joganyag maradéktalan átvétele és helyes alkalmazása a Magyar Köztársaság számára a bel- és igazságügyi együttműködés területén a legfontosabb prioritásként nevezhető meg.
A schengeni rendszer mára nem csupán a személyek szabad mozgása feltételeinek megteremtésének eszköze, hanem a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése európai térségének az alapeleme is. A belső határokon a személyellenőrzés megszüntetése magával vonja olyan kiegészítő szabályozások, intézkedések szükségességét, amelyek a belső határok nélküli Európa biztonsági deficitjét csökkentik. E körbe tartozik az egységes vízumpolitikai szabályozás, a szorosabb rendőrségi, igazságügyi, vámügyi együttműködés, a határokon átívelő szervezett bűnözés elleni küzdelem, melyek mind egymással összefüggő problémák, ezért csak egységes szemlélettel kezelhetők. Magyarországnak e szerteágazó bonyolult rendszer egészének kell megfelelnie.
A fenti kötelezettségek teljesítésének egyik fontos szeletét képezi a tisztelt Ház előtt fekvő két törvényjavaslat. A hatályos idegenrendészeti törvény elfogadása óta a nemzetközi migráció területén jelentkező tendenciákra, az idegenrendészeti joganyag területén végbement európai közösségi jogalkotásra, továbbá a jogalkalmazás tapasztalataira és különösen a schengeni felkészülésre figyelemmel szükségessé vált a hazai idegenrendészeti szabályozási környezet felülvizsgálata.
Hazánk küszöbön álló teljes jogú schengeni tagságából eredő feladatunk a schengeni vívmányokkal kapcsolatos jogharmonizáció, ami a jelenlegi idegenrendészeti törvény keretein belül igen nehezen lenne megvalósítható. A hatályos törvény szórványosan ugyan tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásától lépnének hatályba, azok terjedelme és indokoltsága azonban a jelenlegi formájukban nem megfelelő. A kormány által előterjesztett új idegenrendészeti szabályozás megteremti a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásához szükséges törvényi szintű szabályozást.
Feltehető a kérdés: mi indokolja azt, hogy az új szabályozás két külön törvényben valósuljon meg? Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának feltételeit képezte az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok polgárainak szabad mozgását és tartózkodását megállapító uniós jogszabályokkal való harmonizáció teljesítése. A szabad mozgás és tartózkodás jogának alanyi köre, az EGT-állampolgárok fogalma az uniós állampolgároknál tágabb személyi kört foglal magában. A jogosultság ugyanis a közösségi jog alapján kiterjed Norvégia, Izland, Liechtenstein, valamint külön nemzetközi szerződés alapján a Svájci Államszövetség állampolgáraira, illetve a családtagok meghatározott körére is. A hatályos idegenrendészeti törvény keretei között megvalósult, a szabad mozgás és tartózkodás jogát illetően jelentőségéhez mérten kis terjedelmű szabályozás az egyes személyi státusok különbözősége miatt már nem tartható fenn.
A szabályozás nem kellő mértékben differenciált, nem tesz eleget az EGT-állampolgárokra vonatkozó speciális közösségi jogi követelményeknek. A jelenlegi szabályozási megoldás nem tartható fenn, hiszen az EGT-állampolgárok és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek beutazási és tartózkodási feltételei jelentősen eltérnek egymástól, okmányaik, bejelentési kötelezettségeik különbözőek, jogaik és kötelezettségeik jogállásuktól függően alakulnak, ezért az EGT-állampolgárok és családtagjaik beutazásának és tartózkodásának szabályait a vonatkozó közösségi normák alapján önálló törvényben célszerű szabályozni.
(22.00)
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1299. számú törvényjavaslat által átültetett 2004/38/EK. irányelv a személyek szabad áramlását az Európai Bíróság esetjogában kialakított elveket kodifikálva szabályozta újra. A javaslat egyértelművé teszi, hogy elkülönült, privilegizált jogállású alanyi körről van szó, amelyet a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem egy másodlagos közösségi jogforrás, hanem maga az Európai Közösséget létrehozó szerződés ruház fel.
A jelenleg hatályos szabályozás ezzel szemben azon alapul, hogy a tartózkodási engedély jogosít a tartózkodásra, tehát annak konstitutív hatályt tulajdonít. Ez az okmányközpontú megközelítés ellentétben áll a közösségi joggal, a tartózkodási jogosultság ugyanis nem az engedélyből fakad, hanem azt a személy részére közvetlenül a közösségi jog biztosítja. Egy másik tagállamban való tartózkodás tehát alapvető és személyes jog, ezért nem függ adminisztratív eljárások teljesítésétől. A törvényjavaslat ezért biztosítja, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlása elől elháruljanak ezek az akadályok, illetve az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjai esetében az adminisztratív terhek jelentős mértékben csökkenjenek.
A törvényjavaslat az irányelvvel összhangban csak szűk körben, kizárólag közrendi, köz- és nemzetbiztonsági, valamint közegészségügyi okból ad lehetőséget a hatálya alá tartozó személyek beutazásához és tartózkodásához való jogának korlátozására. A korlátozó intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság követelményének, és kizárólag az érintett személyek magatartásán alapulhatnak. Az egyes korlátozó intézkedések súlyának az érintetteknek a társadalom valamely érdekére valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelentő magatartásához kell igazodnia. Az Európai Bíróság gyakorlatában kimunkált követelményeknek megfelelően a korlátozó intézkedések nem alapulhatnak az érintett magatartásához közvetlenül nem kapcsolódó, a generális prevenciót szolgáló megfontolásokon. A törvényjavaslat a családtagok fokozott védelmét is megteremti. Ennek keretében a közösségi jog célkitűzéseinek megfelelően szabályozza a családtagok tartózkodási jogának megtartását az EGT-állampolgár halála vagy távozása, illetve a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén.
A törvényjavaslat tekintettel van nemzetpolitikai szempontokra is. Ezen a területen az irányelv magyar jogba való átültetésénél jóval többet valósít meg, rendezi ugyanis a magyar állampolgárok nem magyar állampolgárságú családtagjainak helyzetét is, e személyekre ugyanis a közösségi jog nem terjed ki, számukra nem teremt jogokat. Ez azt jelentené, hogy például egy hazánkba érkező német munkavállaló új-zélandi felesége kedvezőbb helyzetben lenne, mint egy magyar állampolgár kárpátaljai ukrán állampolgárságú felesége. A közösségi jog szerint az új-zélandi feleség a magyar állampolgár házastársával szemben rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával, és az irányelv számos kedvezmény mellett biztosítja például, hogy számára a vízum ingyenesen legyen kiadható. A javaslat célja, hogy ez a méltánytalan különbségtétel ne állhasson fenn, és a magyar állampolgárok nem magyar állampolgárságú családtagjai Magyarországra történő beutazásuk, valamint tartózkodásuk során ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint az EGT-állampolgárok családtagjai.
A törvényjavaslat jelentős részét képezik a módosító rendelkezések. Az új szabályozás által létrehozott státusokhoz kapcsolódó jogosultságok biztosítása, illetve a jogrendszer koherenciája érdekében ugyanis szükségessé vált az ágazati törvények felülvizsgálata is. Ez a magyar jogrendszer jelentős részét érinti. A jogosultságok körének és a jelenleg használt fogalmaknak a javaslat fogalomrendszeréhez történő igazítása elengedhetetlen, hiszen csak így biztosítható a jogosultságok érvényesülése.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A T/1299. számon önök előtt fekvő törvényjavaslat tehát uniós tagságunkból fakadó kötelezettségeinknek tesz eleget, amikor biztosítja, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek ezen jogának gyakorlása elől elháruljanak az adminisztratív akadályok, ugyanakkor egyenlő elbánást teremt a magyar állampolgárok nem magyar állampolgárságú családtagjai számára is, törlesztve ezzel a jogalkotás régi adósságát.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek mellett természetesen szabályozni szükséges azon külföldiek beutazásának és tartózkodásának a feltételeit is, akik a közösségi acquis alapján nem teljes mértékben élvezik a személyek szabad áramlásának lehetőségét. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1300. számú törvényjavaslat a közösségi jogi terminológiához igazodóan, a hazai és közösségi szabályokból összeálló migrációs joganyag koherenciáját szem előtt tartva új fogalmat honosít meg a magyar jogrendszerben, a harmadik országbeli állampolgár fogalmát. A javaslat tehát azon személyek be- és kiutazásának, valamint magyarországi tartózkodásának szabályait tartalmazza, akik nem állampolgárai sem a Magyar Köztársaságnak - amely jelen relációban az első ország -, sem pedig az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államnak - amely tulajdonképpen tekinthető a második országnak -, hanem valamely, ezen körön kívül eső harmadik ország állampolgárai vagy pedig hontalan személyek.
Hazánk teljes jogú schengeni tagságra való felkészültségét bizonyítandó a törvényjavaslat már most szerves részként tartalmazza azokat a rendelkezéseket is, melyeket teljes jogú schengeni tagságunktól alkalmazhatunk, illetve kell alkalmaznunk. A három hónapot meg nem haladó időtartamú tartózkodás céljából történő beutazás a személyek határátlépésére irányuló szabályok közösségi kódexében, azaz a schengeni határ-ellenőrzési kódexben meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetséges.
A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó rezsim a teljes jogú schengeni tagságunkat követően több új elemmel bővül. Szabályozni szükséges a schengeni vízum kiadását megelőző, tagállamok közötti konzultációt, meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a kiadott vízum a teljes Schengen-területre vagy egyes schengeni államok területére, illetve kizárólag Magyarország területére történő beutazásra jogosít. Meg kell teremteni továbbá annak lehetőségét, hogy a magyar külképviseletek a vízumkiadás jogát más schengeni állam nevében gyakorolják, illetve hogy ezt a jogot a Magyar Köztársaság más schengeni állam külképviseletére ruházza át.
A három hónapot meghaladó tartózkodás szabályai körében a magyar jogalkotó már jóval tágabb mozgástérrel rendelkezik. E mozgásteret a nemzeti vízum intézményének szabályozásakor a lehető legteljesebb mértékben ki is használjuk. A törvényjavaslat a nemzetpolitika prioritásait szem előtt tartva a határon túli magyarság anyaországgal történő kapcsolattartásának, valamint a nemzeti önazonosság megőrzésének egyik legfontosabb eszközét jelentő nemzeti vízum és nemzeti tartózkodási engedély jogintézményét a hatályos rendelkezéseknek megfelelő tartalommal veszi át.
A közösségi jog a családegyesítés jogára, a felsőfokú tanulmányok folytatására, valamint a kutatói tevékenység végzésére is megállapít a tagállamok által átültetendő szabályokat. A javaslat ezeknek a közösségi irányelveknek megfelelő jogharmonizációról is gondoskodik, egy tudásközpontú társadalomban ugyanis kiemelt fontosságú a külföldi országokhoz fűződő tudományos kapcsolatok szorosabbra fűzése. A tanulmányi célú tartózkodás szabályai a korábbiakhoz képest rugalmasabbá válnak, így az ismereteiket hazánkban elmélyíteni és bővíteni kívánó diákok számára középiskoláink és felsőoktatási intézményeink még vonzóbbá válhatnak.
(22.10)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A versenyképesség szempontjából talán még jelentősebb a keresőtevékenység hatályos, merev szabályainak felülvizsgálata. Mondanom sem kell, hogy egy külföldi befektető számára egyáltalán nem mellékes szempont, hogy a cégvezetőknek, illetve a kulcsfeladatot ellátó külföldi munkavállalóknak milyen adminisztratív eljárásokkal kell szembesülniük Magyarországra érkezésüket megelőzően, illetve itt-tartózkodásuk során.
A 3 hónapot meghaladó tartózkodás szabályaival összefüggésben feltétlenül szólni kell a letelepedés szabályozásáról. A törvényjavaslat a huzamos tartózkodás jogáról szóló közösségi irányelv jogharmonizációja érdekében új letelepedési kategóriákat vezet be. Az ideiglenes letelepedési engedélyt, a nemzeti letelepedési engedélyt és az EK-letelepedési engedélyt. Mindazonáltal a huzamos tartózkodási jogállás és az EK-letelepedési engedély megszerzéséhez a közösségi jog által követelményként támasztott ötéves tartózkodási idő általános feltételként szabása elsősorban nemzetpolitikai megfontolásokból nem minden esetben járható út. Ezért a nemzeti letelepedési engedély megszerzése a letelepedési engedélyre vonatkozó hatályos feltételrendszernek megfelelően továbbra is lehetséges.
Ha harmadik országbeli állampolgár korábban magyar állampolgár volt, vagy felmenője rendelkezik vagy rendelkezett magyar állampolgársággal, akkor rögtön a beutazását követően kérelmezhet nemzeti letelepedési engedélyt, amelynek megléte a magyar állampolgárság megszerzésének is feltétele. A törvényjavaslat a nemzetközi kötelezettségvállalásokban is deklarált emberi jogok érvényesülését messzemenőkig szem előtt tartó, a hatályos szabályozásnál koherensebb, hatékonyabban alkalmazható korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. Az idegenrendészeti kényszerintézkedések újraszabályozását is több esetben a teljes jogú schengeni tagságra történő felkészülés indokolta, így a törvényjavaslat a schengeni vívmányoknak megfelelően tartalmazza a határon történő beléptetés megtagadásának, a légi úton történő kiutasítás végrehajtásában történő közreműködésnek, valamint a schengeni államok által kiadott kiutasítási határozatok elismerésének szabályait.
A törvényjavaslat a hatályos törvénynél szélesebb körben biztosít az idegenrendészeti kényszerintézkedések ellen jogorvoslatot. Az idegenrendészeti őrizet maximális időtartamának az eddigi egy évről hat hónapra történő csökkentése az eljárások felesleges elhúzódását, valamint a szabadságelvonással járó kényszerintézkedések lehetőségének lehető legszűkebbre szabását hivatott szolgálni. Ki kell emelnem, hogy a gyermekek mindenek felett álló érdekére figyelemmel kiskorúak nem vehetők őrizetbe, amennyiben szükséges, az őrizet alternatívájaként az idegenrendészeti hatóság kötelező tartózkodási helyet jelölhet ki számukra. Szintén régi adósságot törleszt a törvényjavaslat azzal, hogy a hontalan státus megállapítására vonatkozó eljárás szabályait a jogrendszer integráns részévé teszi.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végezetül újra meg szeretném erősíteni az előzőekben elmondottakat azzal, hogy a törvényjavaslatok elfogadásával a Magyar Köztársaság újra bizonyíthatja elkötelezettségét a szabadság, biztonság és jog európai térségének, valamint a közös európai gondoskodás vívmányainak továbbfejlesztése iránt.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Háztól a törvényjavaslatok támogatását. (Taps.)
