KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sajnos, el fogok most tekinteni Fodor Gábor intelmétől, és betartom a vezérszónoki rítust, tehát végig fogom mondani, már csak azért is, mert lelkes fiatal hallgatóságot látunk a vendégek sorában, és hátha van még olyan rádióhallgató is, aki nem tud aludni. (Dr. Horváth János: Engem is érdekel.) János bácsi kedvéért meg különösen el kell mondanom végig a Magyar Demokrata Fórum véleményét az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban. (Dr. Avarkeszi Dezső: Minket is érdekel.) Köszönöm szépen.
Tehát, tisztelt Országgyűlés, valamennyi ország szuverenitásának biztosítéka, hogy eldönthesse, mely másik állam polgárait engedi be határain belülre, valamint meghatározhassa: a külföldiek milyen feltételekkel utazhatnak be. Minden államnak joga van ahhoz, hogy eldöntse, mely más országok állampolgáraival szemben milyen vízumot követel meg ahhoz, hogy beutazzanak, és ott tartózkodjanak. A vízumkiadás joga azonban az Európai Unió fejlődésében fokozatosan és részlegesen kikerült a nemzetállami hatáskörből. Az Európai Közösséget létrehozó szerződésben megfogalmazott négy alapszabadság egyike, a személyek szabad áramlása az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül.
A szabad és ellenőrzésmentes áramlás megteremtésének lényeges lépcsőfoka volt a közös határokon történő ellenőrzés megszüntetéséről szóló schengeni megállapodás. A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának feltételét képezte az Európai Gazdasági Térség állampolgárainak szabad mozgását és tartózkodását biztosító jogszabályoknak az akkor hatályos uniós jogszabályokkal való harmonizációja. A hatályos szabályozás azonban már nem tartható fenn, mivel az Európai Gazdasági Térség állampolgárai és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek beutazási és tartózkodási feltételei jelentősen eltérnek egymástól. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat előterjesztése tehát szükségszerű lépés volt, lényegében a 2004/38/EK. irányelv hazai jogba történő beültetését és az 562/2006/EK. parlamenti és tanácsi rendelet bizonyos cikkelyeinek végrehajtásához szükséges rendelkezések megállapítását célozza.
A javaslat azt szabályozza, hogy a magyar állampolgárokon kívül kik azok a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, akik a meghatározott feltételek esetén vízum nélkül utazhatnak be hazánkba, és tartózkodhatnak rövidebb vagy hosszabb ideig, illetőleg akár állandóan is hazánk területén. A szabályozás biztosítja, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket megillető, a tagállamok területén történő szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlása elől elháruljanak az adminisztratív akadályok, illetve az Európai Gazdasági Térség állampolgára harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjai esetében az adminisztratív akadályok jelentős mértékben csökkenjenek.
A törvényjavaslat felépítésében követi a közösségi jog által is meghatározott tartózkodási időtartamokat. Lényegében a három hónapot meg nem haladó tartózkodás mindenféle engedély- és bejelentési kötelezettségtől mentes. Egy kritérium van a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában, amennyiben a közösségi jog vízumkötelezettséget ír elő. Ebben az esetben a három hónapot meg nem haladó tartózkodás esetén a Magyar Köztársaság idegenrendészeti hatóságai is vízumot kérnek. Három hónapot meghaladó tartózkodás esetében az Európai Unió állampolgárait, illetőleg külön szerződés alapján a svájci állampolgárokat regisztrációs igazolásra, lakóhely-bejelentésre kötelezi a javaslat, a harmadik országbeli állampolgárokat, családtagokat pedig tartózkodási kártya felvételére köteleznék. Ezek deklaratív jellegű engedélyek, tekintettel arra, hogy a szabad mozgás és tartózkodás joga az Európai Közösséget létrehozó szerződésből fakad.
A javaslat összességében viszonylag rövid időn belül is könnyen és jól áttekinthető, érthető szabályozás. Nívós szakmai és kodifikációs munka, még akkor is, ha “szamárvezetőként” az irányelvet használta, gyakran szó szerint átvéve annak rendelkezéseit. A javaslatnak logikus a felépítése, érthető a szabályrendszere, az egyes kérdések szabályozása teljes körű.
Tisztelt Országgyűlés! A másodikként nevesített törvényjavaslat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szól, lényegében kiegészítője az első szabályozásnak. A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén az előterjesztő képviseletében megjelent előadó tájékoztatta a bizottsági tagokat a két javaslat különválasztásának okairól. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja is az, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény a klasszikus idegenrendészeti szabályozástól elhatároltan kerüljön megalkotásra, tekintettel arra, hogy a törvény személyi hatálya alá tartozók vonatkozásában a beutazás és tartózkodás szabályai jelentősen eltérnek, ahogy ez a törvényjavaslat is európai uniós jogharmonizációs kötelezettség megvalósítását próbálja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjébe, illetőleg jogszabályi környezetébe átültetni.
Az utóbbi években felgyorsult az Unió migrációs jogalkotása, ennek megfelelően több irányelv, illetőleg közösségi rendelet a törvényjavaslat megalapozója. Ezek között is kiemelendő a schengeni határ-ellenőrzési kódex. Ez év nyarán megkezdődtek a schengeni érettséget vizsgáló helyszíni ellenőrzések, amelyek tapasztalatait az alkotók igyekeztek átültetni a törvényjavaslatba, annak érdekében, hogy a későbbi ellenőrzések folyamán ez ne jelentsen a teljes jogú schengeni tagság elérésében akadályt.
Hazánk küszöbön álló teljes jogú schengeni tagságából eredő feladatunk, a schengeni vívmányokkal kapcsolatos jogharmonizáció a jelenlegi idegenrendészeti törvény keretein belül nehezen valósítható meg. A hatályos törvény tartalmaz ugyan olyan rendelkezéseket, amelyek a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásakor lépnek hatályba, azonban azok terjedelme és indokoltsága a jelenlegi formájukban nem megfelelő. A javaslat megteremti többek között a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásához szükséges törvényi szintű szabályozást.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat szintén a klasszikus időtartamokhoz kötött tartózkodási szabályokat követi. A három hónapot meg nem haladó, illetve a három hónapon túli tartózkodás szabályai a különböző kényszerintézkedések szabályozása kapcsán próbálták már a formálódó közösségi jogot is figyelembe venni, és szem előtt tartották a múlt év nyarán elfogadott, illetőleg a 2006. január 1-jén hatályba lépett, úgynevezett nemzetpolitikai csomag vívmányait is. Ennek ellenére rendkívül aggályosnak látszik, hogy a tartózkodási engedélyek érvényességi idejét öt évre emeli meg a javaslat. Ennek számos veszélye lehet, különösen akkor, ha az engedélyező és a körülményeket vizsgáló hivatalok kezéből kiveszik a mérlegelési és döntési jogkört. Fontos, hogy a megemelt időhatár csak egy lehetőség legyen.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a jelenleg hatályos jogszabályoktól eltérően külön fejezetben szabályozza a három hónapot meg nem haladó és a három hónapot meghaladó tartózkodás szabályait.
(23.10)
A három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgárok beutazására a schengeni határ-ellenőrzési kódex szabályait kell alkalmazni. A három hónapot meg nem haladó tartózkodási vízumok típusai lényegében megegyeznek a jelenlegiekkel, újdonságot a vízumkiadási feltételek, valamint a vízumokra vonatkozó közös konzuli utasítás egységes, vízumokra vonatkozó rendelkezéseinek, a vízummeghosszabbítás lehetőségeinek a külképviselet és a központi vízumkiadó hatóság, illetve a tagállami központi vízumkiadó hatóságok közötti konzultációs eljárásnak, a vízumkiadási jog átadásának, átvételének hazai jogba történő átültetése jelent. Ezáltal a javaslat megteremti a schengeni vízumrezsim alkalmazásának jogszabályi kereteit.
Meg kell jegyeznem, hogy rendkívül aggályosnak tartom a hazánk schengeni határ-ellenőrzési rendszerhez való csatlakozásával kapcsolatos uniós hozzáállást, ezért ezúton is kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ebben az ügyben egységesen képviseljék az ország érdekét meghatározó álláspontot. A 2007. októberi csatlakozási dátum él most. Nagyon fontos, hogy ne legyen további halasztgatás. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a következő év októberében itt már schengeni határok legyenek. Ehhez a technikai felszereltség adott, a hiányzó jogharmonizációs aktusról pedig most tárgyalunk.
És ha már aggályokról kezdtem beszélni, azzal is folytatom: a javaslatok nem tartalmazzák a hatósági feladatok címzettjeit, az idegenrendészeti hatóság megfogalmazás nem értékelhető anélkül, hogy tudnánk, mely szervekről van szó. Ez sérti az állampolgárok jogait, mivel az alapjogszabályból nem ismerhetik meg azt, hogy a velük szemben vagy érdekükben intézkedő állami szervezet rendelkezik-e megfelelő felhatalmazással. Azért is problémát jelenthet a fogalom pontos ismerete, mert emellett említ vízumkiadó hatóságot, amely a jelenlegi szabályozás szerint idegenrendészeti hatóság, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a külképviseletek és a határőrség, valamint a határforgalmat ellenőrző hatóságot. Ez ma a határőrség határrendészeti kirendeltsége, és szintén idegenrendészeti hatóság.
A továbbiakban most nem sorolom föl mindazokat a módosító indítványokat, illetve azokat az ellentmondásokat, problémákat, amelyeket mi e törvény javítása érdekében már beindítottunk, inkább arra hagyatkozom, hogy Avarkeszi képviselőtársam is felhívta a figyelmünket, és Fodor Gábor is fölhívta a figyelmünket, sőt talán még Nyitray András is, hogy megfelelő módosító indítványokkal ez a törvényjavaslat még javítható, így tehát amennyiben ez megtörténik, a Magyar Demokrata Fórum ezt a nagyon fontos törvényjavaslatot támogatni fogja.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
