DR. SZILVÁSY GYÖRGY
DR. SZILVÁSY GYÖRGY
DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A kormány már korábban is jelezte, programjában pedig egyértelművé tette, hogy meg kívánja újítani a magyar-magyar kapcsolatokat, az anyaország, valamint a határon túli magyar közösségek közti viszonyt, és ezért koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában.
Az Európai Unió bővítése a magyarság számára új távlatokat és új lehetőségeket nyitott. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia belépésével és Románia mostani csatlakozásával kimondható, hogy a több mint nyolc évtizedig határokkal elválasztott magyarság 90 százaléka ugyanazon politikai, társadalmi keretek közé került, illetve kerül, az Európai Unió vált a közös otthonunkká. Az új lehetőségek ugyanakkor új kihívások elé is állítanak bennünket, meg kell újítani, a megváltozott körülményekhez kell igazítani a nemzetpolitikát, hogy a határainkon kívül élő honfitársaink úgy legyenek szülőföldjükön az Európai Unió sikeres polgárai, hogy közben megmaradjanak magyarnak. Ebben pedig a határon túli közösségeknek és Magyarországnak egyaránt feladata, felelőssége van.
Miniszterelnök úr nemrégiben arról is beszélt, hogy a reform nem más, mint alkalmazkodás, alkalmazkodás a realitások jelentette kihívásokhoz, és alkalmazkodás ideákhoz, társadalmi eszményekhez. Azért idézem a reformnak ezt a rövid definícióját, mert a határon túli magyar közösségeket támogató rendszer esetében is indokolt reformról, vagyis alkalmazkodásról beszélni.
A megújuló nemzetpolitikának két pillére van, egyfelől a pályázati úton finanszírozott konkrét fejlesztési programok, másfelől az identitásmegőrzést szolgáló, döntően normatív jellegű támogatások, amelyek a kedvezménytörvényben és a Szülőföld Alapról szóló törvényben rögzített elemei a nemzetpolitikánknak. Utóbbiakhoz tartozik még új elemként a nemzeti jelentőségűként meghatározott intézmények és programok köre.
Változtatnunk kell azért is, mert a pályázatalapú támogatási rendszert számos és nem is alaptalan kritika érte. Így például az, hogy a rendszer bonyolult, nehezen áttekinthető és szétaprózott, túlzottan bürokratikus. Kritika érte a rendszert nem kellő hatékonysága miatt is. Miniszterelnök úrnak a határon túli magyar közösségek vezetőivel lefolytatott konzultációja során egyetértés volt abban, hogy a támogatási rendszer reformra szorul, és a jelenlegi, nehezen átlátható rendszert egyszerűbbé, kevésbé bürokratikussá és hatékonyabbá kell tenni úgy, hogy a támogatási célok az eddigieknél jobban érvényesüljenek.
Az intézményrendszer átalakításának szükségességére ráirányította a figyelmet az Állami Számvevőszék is. Az ÁSZ a 2005. évi költségvetés végrehajtását érintő jelentésében megállapította, hogy a Szülőföld Alap létrehozásával nem került sor a határon túli magyarok támogatását szolgáló előirányzatok egységes alapba helyezésére, és az ÁSZ a jelentésében annak a véleményének is hangot adott, hogy a hasonló célokat szolgáló források egységes kezelésének a kormány adott határozatában is kifejtett gondolata reális elvárás, amelynek révén a pénzeszközök odaítélése, felhasználása átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és célzottabbá válhatna. Az új koncepció kialakítása során az Állami Számvevőszék ezen megállapításait is szem előtt tartottuk.
A szomszédos országok magyar közösségei felé irányuló magyarországi támogatási rendszer azokat az egyenlőtlenségeket kívánja enyhíteni, amelyek a kisebbségi létből következnek, nem elég ugyanis kinyitni a versenyt, a szereplőket helyzetbe is kell hozni, de legalábbis azokat az intézményeket életben kell tartani, amelyek az úgynevezett egyszerű újratermeléséhez elengedhetetlenül szükségesek, és amelyeket az adott állam nem akar, az adott kisebbségi közösség pedig jelenlegi állapotában nem tud fenntartani.
A versenyképesebb Európáért, a versenyképesebb Közép-Európáért, saját versenyképességünkért az egyenlőtlenségeket, a kisebbségi létből adódó egyenlőtlenséget is oldani kell. Ennek a feladatnak eszköze az a támogatási rendszer, amit a Szülőföld Alap-törvény, illetve annak módosítása fogalmaz meg. A törvénymódosítást követően a határon túli magyarság támogatásának rendszere jóval átláthatóbb és egyszerűbb lesz, hiszen mind az identitás megőrzését célzó normatív támogatásokat - a szomszédos államokban élő magyarokról szóló támogatásokat -, mind a pályázati úton adható támogatásokat a törvény szabályozza.
A Szülőföld Alap átalakításának eredményeként egy háromszintű, egymástól szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal elválasztott fórumrendszer jön létre. Ebben a politikai szintet a korábbi tanács helyett a regionális egyeztető fórum jelenti. Itt a magyarországi és szomszédos országok felelős vezetői évről évre egyeztetik a célokat, prioritásokat, és javaslatokat fogalmaznak meg.
A szakmai szintet a kollégiumok képviselik. Szakterületenként külön-külön grémiumokat kell felállítani, ahol a döntéshozatal a felelős magyarországi tisztviselők kezében marad. A végrehajtás szintjét az alap kezelő szervezete jelenti. A célokhoz kell rendelni a konkrét összegeket, amelyek folyósításáról a közvetlen pártpolitikai befolyástól mentes végrehajtó mechanizmus gondoskodik. A szakmai és politikai szint elválasztásával szakmailag megalapozottabbá válnak majd a döntések. A módosítás arra is irányul, hogy a támogatáspolitika rendszere ne önmaga fenntartására fordítsa a források jelentős részét.
A szervezeti átalakítások az Illyés Közalapítványt, az Új Kézfogás Közalapítványt és a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítványt is érintik. Az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, míg az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvadna be. Az átalakítással a közalapítványok vagyonát továbbra is az eredeti, alapítói célra fordítják, csak a jelenleginél hatékonyabb szervezeti formában. A nemzeti jelentőségű intézményekre szánt források átcsoportosítás révén szintén az alapba kerülnek.
A támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkenését, ugyanakkor azzal, hogy a forrásokat nem szétaprózott intézményi struktúra fenntartására költik, a jelenleginél hatékonyabbá válik a támogatások felhasználása. Mert aki okosabban ad, az többet ad, ez a támogatási rendszer reformjának egyik legfőbb elve. Az alap átalakítása nem érinti a szaktárcáknak a határon túli célokra fordított előirányzatait. A szomszédos államokban élő magyarokat érintő szakképzési feladatok ellátását szolgálja, hogy a Munkaerő-piaci Alapból a szakképzési törvény módosítását követően konkrétan meghatározott mértékű forrás kerül át a Szülőföld Alapba.
A módosítással az is egyértelművé válik, hogy a határon átnyúló együttműködéshez és a régiófejlesztéshez kapcsolódó, illetve a gazdaságfejlesztési célok ellátása más rendszerben történik. Az Új Kézfogás Közalapítvány a Magyar Fejlesztési Bank segítségével létrehozott intézmény, a Corvinus Zártkörű Részvénytársaság keretében fog működni a továbbiakban, a szomszédos országok kis- és középvállalkozásai versenyképességének növelése érdekében.
Összefoglalóan talán azt mondhatnám, hogy átlátható, hatékony támogatási rendszer kialakítása, a pártpolitikai befolyás lehetőségének csökkentése, a támogatások hatékonyságának növelése és kiszámítható folyósítása, ez a célja a kormánynak a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításával. Persze tudjuk, legyen szó bármilyen reformról, a változás ellenfelei, a maradás hívei mindig ugyanazzal igyekeznek kompromittálni az újításokat, átalakításokat, egy-egy kiragadott, önmagában kedvezőtlennek tűnő intézkedés vagy döntés felnagyításával, mint amikor valaki egy fával akarja eltakarni az erdőt. A határon túli magyarság ügye azonban remélhetőleg a mai megosztott belpolitikai helyzetben is megmaradhat annak, ami az elmúlt tizenhét év nagyobbik részében volt, ha nem is egészében, de mégis, a belpolitikai acsarkodásoktól immunitást élvező, kiemelt nemzeti ügy.
(9.00)
Ha így lesz, hamar láthatóvá válik, hogy a határon túli magyarok támogatási rendszerének megváltoztatására, ha tetszik, reformjára nem a magyar kormány, nem is Brüsszel miatt van szükség, hanem Erdély, Kárpátalja vagy éppen a Vajdaság, illetve az ott élő magyar nemzetiségű európaiak miatt, határon túli honfitársaink érdekében.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
