DR. TÓTH ISTVÁN
DR. TÓTH ISTVÁN
DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Végig azon gondolkozom, egy kicsit a klasszikus példával, hogy félig tele van a pohár, vagy félig üres a pohár, szóval, hogy pesszimistán vagy optimistán fogjuk-e fel a dolgot. Jó lenne, hogyha ebben meg tudnánk egyezni, de maradjunk abban, hogy talán épp a helyzetből adódóan mi ezt egy kicsit rózsaszínebben szeretnénk látni, az ellenzék pedig nyilvánvalóan ezt igyekszik egy kicsit sötétebbnek látni. Ettől függetlenül azért is kértem most két percet, mert Puskás Tivadar említette, és az egy kicsit furcsa, amikor az olyan központi ellátóhelyek megszüntetéséről beszél, erről szó nincsen, ezek a funkciók viszont nincsenek kőbe vésve, hogy csak az az intézet végezheti, csak abban a felállásban, csak abban a szuverenitásban; nyilvánvalóan meg lehet ezt oldani más formában is.
Kupper képviselő úr azt mondta, hogy a helyzet nem érett az ilyen mérvű változtatáshoz. Én meg azt mondom, hogy sajnos már túl érett, már sokkal régebben kellett volna. Az, hogy mennyire van megalapozva vagy mennyire nem, ez megint nézőpont kérdése, és ebbe nehéz volna belemenni. Viszont azt megint csak úgy hiszem, hogy jó lenne helyre tenni, hogy nem a jobban fejlesztetteket akarják itt visszafejleszteni, tehát nem a jobbat akarjuk lenyomni - idézőjelbe téve -, hanem a felesleges, nem a szükséglet szerinti kapacitás lenne jó, hogyha azt el lehetne, és oda tudnánk vinni, ahol arra szükség van. Szintén Kupper képviselő úr mondta, hogy 21 kiemeltnél nem elégséges a humán erőforrás. Hát éppen ezen kellene változtatnunk!
Mikola miniszter úr azt mondta, hogy átalakítás pénz nélkül. Ezt már próbáltuk egy jó párszor. Egy kicsit - hát, hogy mondjam -, ha ironikus akarok lenni, akkor azt mondanám, hogy most legalább a reménye van 400 milliárd forintnak.
Nagy tanár úr azt mondta, hogy az egyezkedésben részt vevők egymás ellen fordulnak. Igen, ennek megvan az esélye, de biztos emlékszik rá, tisztelt kollégám, hogy pont Borsod megyében ’95-96-ban, elég erős viták után, de azért meg lehetett egyezni.
És még egy mondatot, ha lehet, a járóbeteg-ellátásban a kórházi ellátást kiváltó tevékenységeket, amelyeket említett miniszter úr, ezt ajánlanám mindenkinek a szíves figyelmébe.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
