DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA, az egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi bizottság november 21-én tárgyalta meg az 1375. számon beterjesztett törvényjavaslatot az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről, és azt 13 igen szavazattal, 10 nem ellenében általános vitára ajánlja a törvényhozásnak. A bizottság közel háromórás előkészítő vitát folytatott erről a törvényjavaslatról. Ötperces időkeretben természetesen még a többségi vélemények ismertetését sem tudom teljesen megtenni, ezért néhány súlyponti kérdést szeretnék kiemelni.
Elsőként a bizottság kérdések formájában azt kívánta tisztázni, hogy miért ezt a módját választotta az előterjesztő a racionális, szakmailag korrekt és a területi ellátási egyenetlenségeket mérsékelni kívánó kapacitásszabályozásnak. Körüljártuk, hogy mit szabályoz ez a törvényjavaslat, azt, hogy hogyan teszi, és hogy hogyan illeszkedik az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséhez.
Az előterjesztőnek azt a célját támogatta a kormánypárti többség, hogy a hazai egészségügyi szakellátások ésszerűsítését meg kell tenni annak érdekében, hogy az ellátórendszerben biztosítható legyen a különböző ellátási formákhoz, szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés, ugyanakkor megfelelő kontroll valósuljon meg a közfinanszírozott ellátások kapacitásai alakulásában. Javasoltuk és indokoltnak tartjuk, hogy a jelenlegi aktív fekvőbeteg-ellátás és ezzel párhuzamosan a krónikus fekvő- és járóbeteg-szakellátási kapacitások területi megosztását tekintse át a törvényjavaslat, és azt szabályozza.
A kormánypárti többség abban a reményben támogatja az általános vitára való alkalmasságot, hogy egy fenntartható és működőképes intézményhálózat jön létre, amely szorosan kapcsolódik az Új Magyarország fejlesztési terv célkitűzéseihez, amely megfelelő alapot teremt ebben a fejlesztési tervben a megvalósítani tervezett fejlesztésekhez, a nagyberuházásokhoz és a további átalakításokhoz. Azt reméljük, hogy mindezek következtében kialakul egy európai színvonalú, igazságos hozzáférést és hatékony működést biztosító intézményrendszer.
Arra a kérdésre, hogy miért kell ezt a törvényjavaslatot megtárgyalni és a lényegét támogatni, megerősíthetjük, hogy egy működtethető, finanszírozható, fenntartható intézményhálózatot kell létrehozni, amely valamennyi biztosított számára egyenlő hozzáférési lehetőséget biztosít. A “hogyan” kérdésére a kormánypárti képviselők kérdéseikben, bizottsági hozzászólásaikban is arra keresték a választ, hogy az előterjesztésben szereplő súlyponti kórházak megvalósítják-e azt a célkitűzést, hogy a progresszivitás szintjének megfelelő szolgáltatást nyújtson, hogy valóban itt koncentrálódjon az a szakmai tudás, infrastruktúra, csúcseszköz-felhasználás az egészségügyi ellátásokban, amelyek a legnagyobb rutinnal, a legnagyobb kockázatú ellátásokat a legnagyobb biztonsággal fogják megvalósítani.
(15.30)
Ugyanakkor a kormánypárti többség javasolja, hogy a régióban felosztható kapacitások összességét és szakmai területi elosztását újra tekintse át az Országgyűlés, és azt javasoljuk, hogy további egyeztetések és elemzések után a most a törvényjavaslatban még mindig fellelhető területi ellátási egyenetlenségeket küszöböljük ki, és hogy a további átalakítás során ne a “kevésből is vegyünk el” elvet alkalmazzuk, hanem valóban érvényesítsük a területi ellátásbeli egyenetlenségek kiküszöbölését, vagyis mód nyílhasson arra, hogy ahol most a népegészségügyi szempontból kiemelkedő betegségek gyógyítására kevés kapacitás van, ott ezt a kapacitást ne tovább csökkentsük, hanem ellenkezőleg, fejlesszük. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
A bizottsági többség ezt az álláspontot fogja képviselni a vitában, és a módosító indítványaink is erre fognak szolgálni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
