VARGA MIHÁLY

Teljes szövegű keresés

VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm a megértést és a méltányosságot. Valóban úgy gondoltuk, hogy később kerül sor erre a vitára, de meglepően hamar lezárultak az ezt megelőző napirendi pontok. Még egyszer köszönöm a türelmet.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam a költségvetési bizottságban elhangzott kisebbségi véleményt szeretném ismertetni. Értelemszerűen a bizottság elsősorban költségvetési és gazdasági szempontokat mérlegelt, amikor ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságát tárgyalta.
Az első vélemény, ami megfogalmazódott a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok részéről, hogy úgy érezzük, ez az előterjesztés forrásszűkítést jelent az egészségügyi ágazat, az egészségügyi rendszer számára, és ez a törvényjavaslat azt a folyamatot indítja el - sőt nyugodtan mondhatom: erősíti föl -, amely az elmúlt években is forrást vont ki az egészségügyi ágazatból. A bizottsági ülésen elhangzott kérdések, észrevételek részben ezt járták körül. Elmondtuk, hogy a magyar egészségügy is olyan ágazat, amely az európai uniós összevetésben, összehasonlításban a bruttó hazai termékhez képest kevesebbet költ egészségügyi kiadásokra, ezért nem reális, nem valós a kormánynak az a célkitűzése, hogy a következő években az ágazatból pluszforrásokat tudjon nyerni. Ezt nem tekintjük olyan reális célkitűzésnek, amelynek a megvalósítására sor kerülhet.
Ha Magyarországon az egészségügyi ellátást pontosabbá, célzottabbá akarjuk tenni, az helyes célkitűzés; ha arról akarunk vitatkozni, hogy a központi állami és magánforrások milyen arányban vegyenek részt a betegek, a rászorulók ellátásában, kezelésében, ez megint csak egy értelmes vita; de arról vitatkozni, hogy hogyan lehet szűkíteni ezeket a forrásokat, szerintünk nem reális. Ez tévútra viszi ezt a finanszírozási rendszert. Ebből a szempontból úgy ítéltük meg, hogy a javaslat nem kellőképpen kiforrott és nem kellőképpen előkészített.
A kisebbségi álláspont másik része az volt, amiről a többi bizottsági véleményben is lehetett hallani: a kiemelt súlyponti kórházaknak a kijelölése, a kijelölés szempontjainak a meghatározása, amit a bizottság több tagja is szóvá tett. Ebből a szempontból több képviselői hozzászólás is kifogásolta, hogy a mellékletben felsorolt kórházak listája, a sürgősségi betegellátási osztályok megszűnése, illetve más helyen központi forrásokból való kialakítása vajon reálisan végiggondolt forgatókönyv-e vagy sem. Többek között elhangzott Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is képviselői hozzászólás, amely az ott ki nem jelölt kórházak tételeit akarta megkérdezni. Ezzel kapcsolatban is hangzottak el olyan válaszok, amelyek nem voltak talán egészen megnyugtatóak. Én magam és a bizottság egy másik tagja is értelemszerűen persze a karcagi kórház ügyében tettünk fel kérdéseket, mert úgy érezzük, hogy az az időnként körzővel túl mereven meghúzott határ, hogy ötven kilométeres körzetben mely kórházak és milyen ellátási területek kijelölésére kerül sor, talán nem egészen pontos. Mi is azt vetettük fel, hogy bizony lesznek az országnak olyan területei, ahol hetven-nyolcvan kilométerről kell majd a delikvensnek, a páciensnek az ellátást megkapnia, márpedig nyilván nem ez volt a cél.
A bizottsági ülésen az is elhangzott, hogy például Győr-Sopron vagy Vas megye esetében hogyan került meghatározásra a kijelölés. Itt a soproni kórház esetére utalok - erről már interpelláció és kérdés is volt -, a bizottság tagjai ebben a kérdésben is nemtetszésüknek adtak hangot.
Nyitott maradt az a kérdés, hogy mi történik azokkal a kórházakkal, amelyek nem kerültek bele ebbe a körbe. Az elmúlt napokban az az információ is nyilvánosságra került, hogy az Államreform Bizottság 35 kórház megszüntetését, gazdasági társasággá való átalakítását javasolja, de nem láttuk biztosítottnak azt sem, hogy a most súlypontiként nem kezelt kórházak fejlesztésére a következő években történik-e érdemi kísérlet vagy sem, vagy pedig lassú leépítés lesz a sorsuk.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem