CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az a gyanúm, hogy tegnap este ön a Római Birodalomról olvasott valamilyen könyvet, és rosszat álmodott (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.), azért mond ilyet korán reggel a parlament üléstermében, mert még az álmok hatása alatt van - hánykolódott valószínűleg -, mert szó nincs arról, amiről ön beszél.
Ön említette a családtámogatási rendszer változását, hogy itt családok kerültek volna egymással ellentétbe. Én azt gondolom, egy igazságtalan családtámogatási rendszert változtattunk meg. 1998 és 2002 között ugyanis az kapott támogatást, akinek jó nagy fizetése volt, mert a családtámogatás abból állt, hogy adójóváírást érvényesíthetett az, akinek volt fizetése, és akinek kellően magas fizetése volt. No, az kapott családtámogatást. Akinek nem volt elég magas a fizetése ahhoz, hogy az adókedvezményt kihasználhassa, meg akinek egyáltalán nem volt személyi jövedelemadó-köteles jövedelme, nos, az nézhette ezt a virtuális családtámogatási rendszert, de egy fillérrel sem részesült belőle. Márpedig leginkább ők a rászorulók. Azt gondolom, ezt az igazságtalan rendszert fel kellett számolni, és meg kellett szüntetni, és valóban azt az elvet kell érvényesíteni, hogy akinek több a jövedelme, annak több a felelőssége is, és akinek alacsony a jövedelme, oda kerüljön az adófizetők pénze támogatásként.
Ezért dupláztuk meg, ezért növeljük minden évben a családi pótlékot, miközben ’98 és 2002 között a képviselő úr itt szavazgatta meg a törvényeket, négy éven keresztül egyetlen fillérrel nem tetszettek emelni a családi pótlékot. Erre pontosan emlékszik minden család, négy évig egy also granddal sem emelték a családi pótlékot. Azóta mi folyamatosan megőrizzük a családi pótlék értékét, sőt a duplájára növeltük.
Ami a nyugdíjasügyeket illeti: ma is lehetséges munkavégzés a nyugdíj mellett, és lehetséges 2008 után is. Azok számára korlátozott a munkavégzés, akik kedvezményeket vesznek igénybe a nyugdíjba menetel során, vagyis előbb mennek el nyugdíjba, mint a törvényes öregségi nyugdíjkorhatár. Azt gondolom, ez igazságos rendszer, mert ha valaki érvényesített egy kedvezményt, hogy előbb mehetett el nyugdíjba, mint más, akkor nyilvánvaló, hogy ennek valamifajta következményének is kell lennie. A kedvezmény ugyanis arról szól, hogy valaki vagy elvesztette a munkavégző képességét, vagy nincs munkahelye. Ha van is munkahelye, és meg is maradt a munkavégző képessége, akkor nyilván ez a kedvezmény valamifajta felelősséggel is kell hogy járjon.
(8.10)
A másik, hogy nyugdíjjárulékot kell fizetni. Hát mindenkinek nyugdíjjárulékot kell fizetni, a nyugdíj a nyugdíjjárulékkal megvásárolt jog, és az teljesen természetes, hogy ha valaki nyugdíjjárulékot fizet, akkor az majd a nyugdíjában meg fog jelenni. A nyugdíjas, ha nyugdíj mellett munkát vállal, akkor ugyanúgy fizet majd járulékot, mint mindenki más, de egyébként ez a nyugdíjában növekvő tényezőként van jelen.
Ami pedig a korkedvezményes nyugdíjat illeti, a képviselő úr vagy nem érti, vagy nem akarja érteni a törvényjavaslatot, mert azt mondja, hogy a munkavállalókat meg a munkáltatókat ugrasztja össze ez a törvényjavaslat. Képviselő úr, ha ezt nem nyújtottuk volna be, akkor január 1-jétől nem lenne korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség. Nem lenne, mert az Alkotmánybíróság azt a kormányrendeletet hatályon kívül helyezte, amelyik december 31-ig ezt szabályozta. Ha tehát ezt nem tesszük meg, akkor elveszett volna a korkedvezményes nyugdíj lehetősége. Ezt, gondolom, a képviselő úr se szeretné, ezért gondolom, hogy illene korrektebben erről a törvényjavaslatról szólni. Na már most, ha pedig ez egy korkedvezményes nyugdíjlehetőség, és igaz az az elv, hogy a nyugdíj járulékfizetéssel megszerzett jog, akkor világos, hogy azt a járulékot ki kell fizetni, ami alapján ez a korkedvezmény, ez a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség jár.
Kérdezzük meg Magyarország állampolgárait, hogy akarják-e ők fizetni annak a néhány tízezer vagy egy-két százezer embernek a korkedvezményét, vagy sem. Én azt gondolom, az a korrekt, hogy ha azok fizetik a pluszjárulékot, akik egészségkárosodást okozó munkahelyeket tartanak fenn, mert vagy megszüntetik az egészségkárosító tényezőket, és akkor ebbe beruháznak, akkor nincs korkedvezményre okot adó helyzet, ha meg ezt fenntartják, akkor fizessék meg ennek a társadalmi költségét nyugdíjjárulék formájában. Szó sincs arról, hogy itt bárki egymásnak ugrasztana bárkit, hanem egy közös szolidaritási elvet kell érvényesíteni, és bizony erről szól a törvényjavaslat.
Amit a kórházak, az államreform ügyében mondott, azt gondolom, hogy már nem is nagyon kell reagálnom rá, mert semmi köze a valósághoz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
