DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! “Ó boldog asszony, ó csodálatos feleség, ó kedves Erzsébet, akit Isten kegyelmével betöltöttnek mondanak…” - kezdte bulláját 1235-ben IX. Gergely pápa, amikor II. András magyar király leányaként Árpád-házi Erzsébetet halála után alig négy évvel az egyház szentjei közé fogadta. Magyarország történetében kevés olyan személyiség van, akinek emlékezete 800 év óta nemcsak egy ország, hanem egy egész kontinens, sőt egy egész világ keresztyénjei emlékezetében elevenen él.
Nos, Erzsébet azok közé tartozik, akiknek sugárzása ma sem csökkent. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az a pár sor, amit II. János Pál pápa Erzsébet halálának 750. évfordulóján a magyarokhoz írott levelében megfogalmazott: “Legyetek büszkék arra, hogy a magyar földből sarjadt Erzsébet Európa, sőt világszerte ismert és szeretett szent lett! Korát meghaladó távlatokban gondolkodott, zseniális szívvel megérezte a szeretet egységesítő erejét és az egység mély igényét.”
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2007-et Szent Erzsébet évévé nyilvánította, aminek kezdete a november 19-én, a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros prímás által bemutatott szentmise volt. Egyébként a Szent Erzsébet-évet a világ több országában megtartják.
Tisztelt Elnök Úr! Egyrészt mint Árpád-házi Szent Erzsébet szülővárosának, Sárospataknak a polgármestere, másrészt mint keresztyén politikus engedje meg, hogy itt, a tisztelt Ház falai között is röviden megemlékezzek e jeles alkalomról.
Tisztelt Képviselőtársaim! 800 évvel ezelőtt, 1207-ben Sárospatakon született Árpád-házi Erzsébet, II. András magyar király leányaként. Még kislányként került ki Türingiába, jövendőbeli férje, Lajos őrgróf családjához, akivel később egyébként boldog házasságot élt, és három gyermekük is született. Erzsébet korán elkezdte jótékony életmódját: menedékhelyet létesített, kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Amikor férje hadba vonult, Erzsébet vette át a kormányzást, igyekezett az éhínséget, a járványok sebeit orvosolni; például egyik alkalommal kinyittatta Wartburg éléstárát a szegényeknek. Mindezt persze a rokonai Türingiában rossz szemmel nézték. Fiatal férje halála után az alig 20 éves özvegyet megfosztották minden vagyonától. Azonban a kitaszított, szegénységbe jutott grófnő csodákat művelt, hogy legyőzze környezete gonoszságait. Megmaradt javaival Marburgban ispotályt rendezett be, királyi öltözetét felcserélte a ferencesek szürke ruhájára, még halálos ágyánál is elajándékozta meglévő holmiját, és vigasztalta a mellette lévő nővéreket.
Tisztelt Elnök Úr! Úgy hiszem, hogy Szent Erzsébet példája ma is élő számunkra; először is az élet szemléletében. Válságban élünk, fiataljaink félnek házasságot kötni, gyermeket vállalni és nevelni, mert megfogyatkozott az erősítő példa, a tapasztalat. Szükségünk van arra az egyszerűségre, amely Szent Erzsébetet a világhoz, Istenhez kötötte.
Másodszor: az életvitelében. Az igazi szerelem, a házasság, a család felette nagy titok, ahogy mondja a szentírás; ugyanakkor bátorság is. Szent Erzsébet 800 év múltán is arra szólítja a közélet felelőseit: közös felelősségünk mindent megtenni az életért és a családért.
Harmadszor, a szeretet fontosságára hívja fel a figyelmünket Erzsébet. Erzsébet vallásossága sohasem lett önmagába forduló élménykeresés, hanem abból a szolgálat lelkülete fakadt. Nemes egyszerűséggel azt is mondhatnám, hogy Erzsébet a szolgálatra és szeretetre hív bennünket.
És végül Szent Erzsébet alakja olyan személy, aki példát, aki fogózót adhat az értékválsággal küszködő Európának. Olyan személy, aki szorossá fűzi a lelki kötelékeket az Unió országai között. Hiszen gondoljunk csak bele: Erzsébet alakja összeköti Sárospatakot Kassával, Pozsonnyal, Erfurttal, Wartburggal, Perugiával és mindazon városokkal az Unióban, ahol ma Szent Erzsébet tisztelete él.
Mi, Sárospatak, Szent Erzsébet szülővárosának polgárai készülünk erre a jubileumi évre. Szeretnénk, ha városunk helyt adna egy európai Szent Erzsébet kulturális központnak, és egy egész Európát átszelő kulturális útvonal kezdőpontja lehetne. Ehhez kérjük a kulturális kormányzat kiemelt támogatását, hogy méltóképpen emlékezhessünk 2007-ben Európa közös kincséről, Árpád-házi és türingiai Szent Erzsébetről.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
