DR. NYUL ISTVÁN
DR. NYUL ISTVÁN
DR. NYUL ISTVÁN, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/1140. számú, társadalombiztosítási nyugellátásról szóló ’97. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot ma, 2006. november 6-án a bizottság megtárgyalta, és döntött annak általános vitára való alkalmasságáról. Az írásos előterjesztés mellett szóbeli tájékoztatást is kaptunk, melynek fő elemeit ismertetem.
A nyugdíjreform-lépésekre a ma aktuális konvergenciaprogramtól függetlenül is szükség van. Miért? A nyugdíj-biztosítási járulék bevétele nem fedezi sok éve már a kifizetéseket az elosztó-kirovó rendszer sajátosságaiból adódóan, ezért a központi költségvetés minden évben több száz milliárd forinttal kipótolja azt, hogy a kifizetések teljesíthetők legyenek. Úgy kellett a javaslatot kidolgozni, hogy az Európai Unió jogharmonizációját és a sajátos hazai körülményeket is figyelembe kellett venni. Néhány ezek közül: a 62 éves életkor változatlan marad, figyelembe véve a hazai átlagéletkornak a sajátosságát; az Európai Unióban példa nélküli a korhatár előtti nyugdíjba vonulás ilyen magas száma, 94 százaléka a nyugdíjba vonulóknak a betöltött életkor előtt megy nyugdíjba, és ez 58,6 átlagévet jelent, a rokkantnyugdíjasok esetében, tudjuk jól, 50,3 évről van szó; nagyon sok hazánkban a foglalkoztatási kedvezmény, nyugdíjazási lehetőség is.
Elhangzott, hogy a magyar rendszer a járulék elkerülésére ösztönöz, egyidejűleg a mielőbbi nyugdíjba vonulás lehetőségét választják sokan. Az új intézkedések közül az egyik legfontosabb az előrehozott nyugdíjasokra vonatkozik: 2008. január 1-jétől a nyugdíj mellett lehet új biztosítási jogviszonyt létesíteni, munkaviszonyt, de amennyiben ennek bérezése meghaladja a minimálbért, úgy választania kell: vagy a nyugdíjat választja, vagy pedig a foglalkoztatását, a nyugdíjáról ilyenkor le kell mondania. 2009-től 59 év lesz a nőknél, és marad 60 éves életkorban a férfiaknál az előrehozott nyugdíjkorhatár, nőknél 37 év kötelező szolgálati idő szükséges.
A bevezetésre kerülő új malusrendszer is egyfajta alacsonyabb nyugdíj irányába mutat. Azok, akik 40 éves vagy efölötti szolgálati idővel rendelkeznek, sem lesznek kedvezményezettek. Ez utóbbi megállapítás vitát váltott ki, és többen javasolták, javasoltuk ennek a módosítását.
Az új nettó járadékfizetés bevezetése a nyugdíjalapot is csökkenti, ezt hivatott az új valorizációra való áttérés is kompenzálni a nyugdíjak új kiszámításánál.
Ma a nyugdíj a nettó kereset 64 százalékát is eléri, de az utóbbi idők nyugdíja a 84 százalékot is meghaladta. A számítást azért is módosítani kell, mert egy újabb olyan igazságtalan és aránytalan helyzet alakulhat ki, amely eddig megvolt, és még meg is van, a 2005-ös törvénnyel igyekezett az Országgyűlés ezt az eljövendő évek során korrekció révén helyrehozni. De ennek a veszélye sajnos, az igazságtalanság fennállása és újratermelődése fennáll, ha nem történik egy új változtatás, amit ez a jelen javaslat is tartalmaz. A betöltött nyugdíjkorhatár után lehet munkaviszonyt létesíteni, de ez a jövőben járadékköteles lesz, ennek pozitív velejárója viszont, hogy ennek egy része a nyugdíjalapba beépül.
Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat az igazságos és biztonságos nyugdíjellátást kívánja garantálni, bár ezek a lépések a nyugdíjrendszer átalakításának csupán egy részével foglalkoznak. Arra kíván ösztönözni, hogy minél többen a tényleges nyugdíjba vonulás idejéig válasszák a munkát és a járulékfizetést. A fenti intézkedések mellett szükséges a foglalkoztatásban is egy jó irányú, pozitív változtatás, amely megalapozza a biztonságos és hosszú távon igazságos nyugdíjalapot.
A bizottság 16 igen, 13 nem szavazattal a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
