DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány benyújtotta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatát.
“Az időskor nem jelenthet passzivitást. Nem engedjük, hogy a hosszú távú szabályozás megváltozzon. A nyugdíjrendszer bármilyen jelentősebb változtatása csak társadalmi egyetértésen és érdemi egyeztetéseken alapulhat. Az idősek életminőségének javítása érdekében biztosítani kívánjuk, hogy továbbra is aktív tagjai lehessenek a társadalomnak.” Tisztelt Országgyűlés! Ezek az idézetek az SZDSZ, illetőleg az MSZP választási programjából valók; míg az előző az “Aktív időskor, kiszámítható, stabil nyugdíjrendszer”, az utóbbi pedig az “Erős köztársaság, sikeres Magyarország” program címet viselte.
Alig telt el néhány hónap, és ma már mindenki előtt világos, hogy nyílt és szervezett politikai hazugság történt, hiszen négy évig nem csináltak semmit, végighazudták az utolsó másfél-két évet, hazudtak reggel, éjjel, este. Tették mindezt Magyarország miniszterelnökével, Gyurcsány Ferenccel együtt. Azt ígérték, hogy a nyugdíjrendszer bármilyen jelentősebb változtatása csak társadalmi egyetértésen és érdemi egyeztetéseken alapulhat. Ma már világos valamennyiünk számára, hogy miért ellenezték olyan hevesen a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja által benyújtott, nemzeti garanciáról szóló törvényjavaslatot, amelynek az 1. § a) pontjában megfogalmazásra került, hogy az állam alkotmányos garanciát vállal a 13. havi nyugdíj kifizetésére, valamint a földgáz és villamos energia és a gyógyszerek áremelésének korlátozására.
A felsorolásból azért emeltem ki a földgáz, a villamos energia, valamint a gyógyszerek áremelését, hiszen csak ez a három tétel az idős emberek életében meghatározó jelentőségű, és 2006-ban az első ízben kifizetett - és aláhúznám: az első ízben kifizetett - 13. havi nyugdíját már régen elsöpörte. Ezért kellett volna támogatni a Fidesz javaslatát, amely a 14. havi nyugdíj bevezetését kezdeményezte. A 14. havi nyugdíj ugyanis lehetőséget teremtett volna arra, hogy egy pluszjuttatást kapjanak az idős emberek, akik az önök hazugságai miatt igen nehéz helyzetben élnek.
Sajnos, tisztelt Országgyűlés, ma ott tartunk, hogy az eltorzult magyar társadalomban mind a nyugdíjasok, mind pedig a segélyben részesülők a politikai hatalom kiszolgáltatottjai. Ezért ígéretekkel rendkívüli mértékben befolyásolhatók. És ma már világos mindenki előtt, hogy megtévesztették az embereket a hatalom megtartása érdekében. A Gyurcsány-kormány adócsökkentést ígért, aztán mára kiderült, hogy nemhogy adócsökkentés nincs, de az államháztartás hiányának és a költségvetés hiányának valós számait is letagadták.
Tisztelt Országgyűlés! Ilyen előzmények után terjesztette be a kormány a nyugdíjtörvény módosítására vonatkozó javaslatát; ami nem más, mint megszorítás, ami nem más, mint a nyugdíjkorhatár emelésének első lépcsője, és ami nem más, mint egy lopakodó nyugdíjreform.
Tisztelt Országgyűlés! A nyugdíjasok - akár előrehozott öregségi, akár öregségi nyugdíjasokról beszélünk - gazdasági jellegű gondjai mindenképpen kettős jelentőségűek. Nevezetesen: egyrészt alacsonyak a nyugdíjak, másrészt pedig magasak az árak. Meg kell becsülni a mai nyugdíjasok munkáját, és szót kell emelni a nyugdíjasok munkáját leértékelő intézkedések ellen. Sajnos, tisztelt Országgyűlés, 2006-ra oda jutottunk ebben a munkát sem sokra tartó világban - hiszen amíg a munka nincs megfizetve, addig nincs megbecsülve sem -, hogy a nyugdíjasokat sem becsülik kellőképpen, pedig ők nem a múlthoz, hanem a jövőhöz tartoznak.
(21.00)
Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam végül is azt a törvényjavaslatot, amelyről ma az Országgyűlés tárgyal.
Sokszor és sokan felvetették az elmúlt napokban Somogy megyében és Kaposváron is, hogy mondjuk már el, kik az érintettek ebben a nyugdíjtörvényben. Az érintettek köre, mint ahogy azt Soltész Miklós is megfogalmazta, a nyugdíj előtt állók és a nyugdíj mellett munkát vállalók. Sajnos mind a két kört hátrányosan érinti a beterjesztett javaslat.
És hogy melyik korosztályt érinti, ez is foglalkoztatja az embereket. A korosztályokat tekintve elsősorban mintegy 76 ezerre tehető azoknak a nőknek a száma, akik 1952-ben és azt követően születtek, valamint 65 ezerre az 1949-es születésűek száma, továbbá több százezer előnyugdíjra jogosultat érint a beterjesztett javaslat. 2008. január 1-jétől megváltoztatják a nyugdíj-megállapítás számítását is. Ezzel a kormány megteszi azt, hogy mintegy 70-80 ezer forintot vesz el az induló nyugdíjak összegéből. De nézzük meg átlagnyugdíjjal számolva, hogy ez mit jelent az emberek esetében, azoknál, akik előnyugdíjjal mennek nyugdíjba, illetőleg azoknál, akik majd az öregségi nyugdíjba vonulnak!
Az előrehozott nyugdíjba vonulóknál átlagnyugdíjjal számolva ez azt jelenti, hogy 2009. január 1-jétől, ha a férfiak nyugdíjkorhatárát tekintjük, ami elő van írva a törvényjavaslatban, akkor azt csökkentik 3,6 százalékkal, így a kormány elvesz tőlük mintegy 20-30 ezer forintot évente. És 2010. január 1-jétől már a nők is hátrányos helyzetbe kerülnek, hiszen 9,4 százalékkal csökkentik az öregségi nyugdíjat, ami már sokkal tetemesebb, mintegy 60-70 ezer forintot vesz ki a nők zsebéből éves szinten.
Az előrehozott öregségi nyugdíjas, ha minimálbér alatt vállalhat munkát, akkor a munkabére után járulékot köteles fizetni. Ha a járulékokat összeadjuk, akkor az mintegy 14 százalékot fog kitenni, hiszen háromféle járulékfizetési kötelezettség terheli az ő munkabérüket is, így a kormány 50-70 ezer forintot vesz el évente az emberektől. Ha a minimálbér feletti jövedelemmel alkalmazzák, illetve minimálbér feletti jövedelmet szerez, ilyen munkaviszonyban van, akkor pedig a nyugellátását szüneteltetnie kell, mert ha ezt nem teszi, akkor nyilvánvaló, hogy vissza kell fizetnie, és ez mintegy 600 - jól hallják, hölgyeim és uraim, akik a rádión keresztül hallgatnak minket -, 600 ezer forintot jelent ezeknek az embereknek éves szinten.
A 62 év felettiek sem ússzák meg sajnos ennek a nyugdíjtörvény-javaslatnak a hátrányos következményeit, hiszen a munkabéreket összevonják. Összevonják a munkabért a nyugdíjjal, és így történik az adózás, és ez éves szinten mintegy 20 ezer forintot jelent. A munkabér utáni járulékfizetési kötelezettség itt is belép, tehát itt is mintegy 14 százalékos járulékfizetési kötelezettség terheli a munkabért, ami éves szinten 80-120 ezer forintot vesz ki ezeknek az embereknek a zsebéből.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján azt hiszem, elmondhatjuk azt, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem támogatja ezt a méltánytalan javaslatot, nem támogatja, hiszen erről szó sem volt, és nem támogatja főleg azért, mert talán még alkotmányos kifogás is érheti, hiszen különbséget tesz az előrehozott és az öregségi nyugdíjba vonulóknak a juttatásai és a fizetési kötelezettségei között. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
