DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Furcsa ez a vita. Furcsa azért, mert kértük a napirend megszavazásakor, hogy helyezzük át holnapra, akkor, amikor a több százezer embert érintő kérdés a tv nyilvánossága előtt folyhatott volna. Önök ezt leszavazták, a kormánypárti többség leszavazta ezt a javaslatot. És most, amikor itt vagyunk, hogy megbeszéljük ezt a kérdéskört, akkor többnyire csak ellenzéki képviselők szólalnak fel, és az érveinkre kétperces válaszok vannak, melyekkel minősítgetnek, próbálják szétverni azt a gondolatkört, amellyel a felszólalóink elmondják a jogos kritikáikat.
Azt mondta az egyik kormánypárti képviselő, hogy erről a törvényjavaslatról csak azt mondjuk, hogy rossz. De önöktől pedig nem hallottuk, hogy miért jó. Csak azt hallottuk, hogy 2009-ben 40 milliárd forintot fog hozni a konyhára, 2012 körül pedig már 100 milliárd forintot, azonkívül azt hallottuk, hogy emberközpontú.
Miért nem beszélünk őszintén? Ez a törvényjavaslat egy megszorítás, egy pénzbehajtás. Ami pénzbehajtás, azt ne nevezzük emberközpontúnak. Ez nem is reform. Ez igenis több százezer ember életét fogja érinteni, hogyha elfogadásra kerül. Négy év kormányzásának az az eredménye, hogy a nyugdíjba készülő korosztályokat és a nyugdíj mellett dolgozókat is megsarcolják. Hallottuk, a nyugdíjasokat nem merik, a nyugdíj mostani rendszerét, aki már nyugdíjas, azokat nem merik érinteni önök az intézkedéseikkel, de akik nyugdíjba készülnek, azokat már gátlástalanul.
Feltették a kérdést, hogy mit tenne a Fidesz. Mi most is ugyanazt mondjuk, mint a választási kampány idején. Gazdaságélénkítéssel, járulékcsökkentéssel lehet azt várni, hogy több legyen a bevétel bármilyen területen: adóbevétel, járulékbevétel, és ez vonatkozik a nyugdíjalap bevételeire is. Nem megalapozatlan ez, Csákabonyi képviselő úr, mert éppen a Horn-kormány időszakában a társasági adót a felére csökkentették. És mi történt? A társasági adó bevétele, lám-lám, nőtt. Mert az emberek abban érdekeltek, a gazdálkodók abban érdekeltek, és mindenki abban érdekelt, hogy rendben legyen a szénája, hogy minden járulékot, adót, terhet befizessen, és nyugodtan tudjon gazdálkodni. A járulékelvonás, a tehernövekedés fojtja a gazdaságot.
Most, ma is van 700 ezer ember az országban, aki sajnos a feketegazdaságban vagy a szürkegazdaságban talált csak munkát. Nem az lenne az állam érdeke, hogy őket bevonja a legális munkaerőpiacra? Akkor biztosan több lenne a nyugdíjalap is, és biztosan több lenne azon járulékbefizetők száma, mint akik most vannak.
Szó volt már arról is, hogy a népességfogyás, a demográfiai helyzet teszi szükségessé azokat a lépéseket, amelyeket önök most meg akarnak tenni a nyugdíjba készülők rovására. Számos alkalommal az előző ciklusban is elmondtuk, hogy gyermekbarát, családbarát jogszabályokat kellene alkotni. De amikor ilyen javaslatokat beadtunk, önök gond nélkül leszavazták, és nemcsak azokat a javaslatokat szavazták le, amelyeket mi beadtunk, hanem a meglévő rendszereket is szétverték. Megszüntették a gyermekek utáni adókedvezményt, megszüntették a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, megszüntették a 13. havi családi pótlékot, és mindezt úgy próbálták beadni a gyermeket nevelő családoknak, hogy ez támogatás, ez segítség, mert duplájára nő a családi pótlék. A családok nagy részénél csökkent az állami támogatás, éppen a kurtítások, a megvonások miatt.
A konkrét javaslatokról, hátha vannak még, akik legalább a rádión keresztül hallják és figyelik ezt a vitát, hogy mit is akarnak önök tenni.
(21.40)
Csak akkor kaphat valaki előrehozott öregségi nyugdíjat, ha biztosítással járó jogviszonyban nem áll - tehát csak akkor kaphat nyugdíjat, ha a munkaviszonyát megszünteti. Ezt javasolják önök külföldi példákra hivatkozva. Amikor Magyarországon még ilyen alacsonyak a jövedelmi viszonyok, és ilyen alacsony a nyugdíj, ez összehasonlíthatatlan az európai átlaggal, akkor nem lehet európai példákra hivatkozni. A most dolgozó nyugdíjasok jelentős része nem azért dolgozik, mert nem foglalkozna szívesen, mondjuk, az unokával, hanem azért, hogy ki tudja fizetni a rezsit, azért, hogy meg tudjon élni.
Aztán a következő: a nyugdíjszámításnál majd az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, a munkavállalói járulékot is levonják, és még a személyi jövedelemadóval is csökkentik, és ez lesz a nyugdíj alapja. Ez nem megszorítás? Ez az emberközpontú módosítás?
Szó volt arról is, hogy beindul a megváltozott munkaképességűek és a nem véglegesen rokkant emberek felülvizsgálatának átalakítása. A kérdést még Horváth Zsolt kisebbségi vélemény kapcsán tette fel önöknek. Nem válaszoltak arra, hogy milyen módon, hogyan kapnak jelzést arra vonatkozóan, hogy mikor kell idő előtt felülvizsgálatra behívni a rokkant embert, ki teszi majd a bejelentést.
Ezek a javaslatok mind egyetlen célt szolgálnak, azt, hogy az önök rossz gazdaságpolitikája eredményeként valamivel növeljék az államkasszát, és ezt sajnos éppen a nyugdíjba készülőkön és a nyugdíj mellett dolgozókon fogják végrehajtani. Ezért ezt a törvényjavaslatot nem támogatjuk. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)
