GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Csak tőmondatokban. Ugye nem gondolja komolyan, itt, ebben a patkóban sem, hogy nekünk az állampolgárok adójából, a közös adóforintjainkból kellene a nagy gáz- és villanyfogyasztókat, akik még ma is, ilyen időjárási viszonyok mellett fűtve tartják az úszómedencéjüket, megtámogatni?
A másik. Egyetlenegy dolog, amiben egyetértek önnel ebben a demagógiahalmazban, hogy a nyugdíjak alacsonyak. De ezt ön ugyanúgy tudja, mint én, hogy az alacsony nyugdíjat hogyan örököltük meg a rendszerváltás előtti időszakból, amikor a versenyszférában a bérek azért együtt mozogtak az inflációval, a nyugdíjrendszerhez meg '90 után mindenki elfelejtett hozzányúlni, és a szabályok megmaradtak a régiek. Tehát a nyugdíj nem követte akkor még az inflációt úgy-ahogy.
A másik. Az ön frakciótársai is nagyon sokat aggódtak már a pályakezdő fiatalokért. Én bízom benne, hogy Ékes képviselő úr, aki ott közel ül, elmondja önnek. Miért vonzó ma nyugdíjast foglalkoztatni a vállalkozóknak? Pont azért, mert nem kell utánuk járulékokat fizetni. Tehát egy kontraszelektált rendszert építettünk fel.
Hadd mondjam kereszténydemokrata képviselő asszonynak. Ugye, hogy nem tartja természetesnek, ha ön igazságról beszél, hogy valaki itt ül a Házban, felveszi a nyugdíját, felveszi a tiszteletdíját, és abból mondjuk, nem járul hozzá a közös kasszához? Azért ebben csak egyet kellene értenünk! Akinek jövedelme van, és ha egyszer ez a rendszer szolidaritási elvre épül, akkor ebből a jövedelemből a közös kiadásokhoz egy kicsit hozzá kéne járulni. Erről szól ez a törvényjavaslat.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
