SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS
SOLTÉSZ MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Korózs Lajos képviselőtársunk kérte, hogy abban a koordináta-rendszerben maradjunk, amelyet önök jelöltek meg. Én úgy hallottam, hogy most Béki Gabriella egy másik koordináta-rendszert jelölt meg; elég nehéz lesz ellenzéki felszólalóként fölülmúlni kritikával. (Kormánypárti közbeszólásra:) Képviselő úr, hallgassa meg a felszólalásomat, utána meg kétpercesben majd szóljon hozzá.
Miért tartunk itt? - ez kérdés. Miért hangsúlyozza a Gyurcsány-kormány, hogy mindenképp erre az úgynevezett reformra szükség van? Való igaz az, hogy a Ratkó-korszak gyerekei nyugdíj előtt állnak, hatalmas nagy tömegben fognak belépni a nyugdíjrendszerbe. De az is igaz, hogy a nyugdíjkassza hiánya idén már meghaladta az 500 milliárd forintot, és mindez részben azért van, mert önök nem hallgattak ránk. Ezt azért kezdem hangsúlyozni, mert - figyeljenek oda néha az ellenzékre, néha igazat mond - 2002-ben mi jeleztük, hogy amikor kötelezővé teszik újra a magánnyugdíjpénztárakat, óriási hiányt fog teremteni az országos nyugdíjkasszában. Most ennek a hiánynak a felét a magánnyugdíjpénztárak teszik ki, pontosan 240 milliárd forintot. Óriási ez a hiány!
A harmadik kérdés pedig, amiről hosszabban kellene vitatkoznunk, nem így, és nem suttyomban itt, tévéközvetítésen kívül, hanem hosszabban, és komolyabban kéne venni, az az elöregedett magyar társadalom kérdése, és azon belül is az a katasztrofális demográfiai helyzet, amelyben vagyunk. De valóban kiről, kikről szól ez a nyugdíjreform? A nyugdíj mellett munkát vállalókról és a nyugdíj előtt állókról szól. Kiknek szól? Akikkel azt próbálják önök elhitetni, hogy a konvergenciaprogram az egy csoda, az mindenkinek jó lesz. És ezek az emberek szomorúan fogják érezni, hogy ez az úgynevezett konvergenciaprogram bizony súlyos tíz- és százezreket fog kivenni a zsebükből, például itt, ennél a nyugdíjrendszer-változtatásnál.
Nézzük, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjrendszerben milyen változtatások lesznek. Azt mondják az előterjesztők, hogy túl sokan veszik igénybe. De vajon miért? Azt vizsgálták-e, hogy vajon miért? Egyrészt azért, mert a magyarok kifáradtak. Európai uniós felmérések alapján nem biztos, hogy a legjobban, de hogy a legtöbbet dolgoznak, legtöbbet töltenek el munkaidőben, az biztos. Kifáradt a magyar társadalom. Nézzenek meg egy német vagy osztrák nyugdíjascsoportot és egy magyar nyugdíjascsoportot, milyen különbség van köztük: sajnos fizikai, sajnos szellemi, az anyagiról már nem is beszélve. Sajnos, azt kell mondani, hogy szomorú. Amikor meglát az ember egy osztrák nyugdíjascsoportot, akkor negyvenes-ötvenes éveiket élő magyar embereknek a korcsoportja jelenik meg, annyival kevesebbet és könnyebben dolgoztak.
És miért dolgoznak tovább az emberek? - mert ez is kérdés. Egyrészt az alacsony nyugdíjak miatt, másrészt pedig saját magukat és a családjukat akarják segíteni. Nem egy nyugdíjas van, hanem sok tízezer, aki azért dolgozik tovább, hogy gyermekeinek avagy unokáinak segítsen az életkezdésben vagy egyáltalán az életben való megmaradásban.
Nade nézzük, hogy mi vár rájuk, ezekre a nyugdíjasokra, akik előrehozott nyugdíjasként mégis arra “vetemednek”, hogy dolgozni fognak. Ha minimálbér alatt vannak, akkor is a munkabér után járulékot fognak fizetni, 14 százalék járulékot. Nem kell sorolni, hogy miből tevődik ez össze. A nyugdíjjárulék fölött még mást is fizetnek - egészségügyi hozzájárulást, munkavállalói hozzájárulást -, 14 százalékot vesznek ki a zsebükből. Ez annyit jelent, hogy jövőre, aki a minimálbér alatt fog dolgozni, 50-70 ezer forinttal kevesebbet fog hazavinni évente.
És hogy jár az, aki pedig minimálbér fölött keresne? Szüneteltetnie kell a nyugdíját. Ez minimálisan 600 ezer forint kiesés. Hova fog ez vezetni, tisztelt hölgyeim és uraim? Oda, hogy feketén fognak dolgozni, vagy 62 500 forint alá lenyomják, 62 ezerre. Egyébként a javaslatunk, a KDNP-s és fideszes javaslat legalább a kétszeres minimálbér lesz; ha más törvénynél is önök ehhez ragaszkodtak, akkor legyenek konzekvensek, és ha lehet, legyenek szívesek támogatni ezt a módosítást majd a későbbiekben.
Nézzük azt is, hogy azok, akik öregségi nyugdíj mellett dolgoznak, 62 évesek elmúltak, de mégis dolgoznak, hogy járnak. Azt kell mondanom, hogy semmivel sem járnak jobban, hisz egyrészt nyáron már a salátatörvények kapcsán bruttósították a nyugdíjat és a jövedelmet, aminek következtében adott esetben följebb tolódnak egy magasabb jövedelmi sávba. Ez ugyanaz, mint amikor a gyesen lévő kismamák, akik dolgoznak, sokszor föltolódnak egy magasabb jövedelmi sávba, több adót fizetnek, kevesebbet visznek haza, kevesebb marad otthon a családnál.
A másik, amit pedig most kapnak meg, ez alapján a törvény alapján, amiről már korábban is beszéltünk, Béki Gabriella is mondta, más is mondta, hogy a munkabér után járulékot is fognak fizetni. Ez 14 százalék; az előbb már fölsoroltam, hogy miből áll össze. Önök pedig nagyvonalúan azt mondják: nade évente 0,4 százalékot visszakapnak. Azokról nem is beszélve, akik csak 360 napot dolgoznak, azok még ennyit sem fognak visszakapni. De mi ez a 0,4 százalék a 14 százalék évihez képest? Próbálják már kiszámolni! Érdemes lesz bejelenteni akkor magukat a nyugdíjasoknak? Nem hiszem.
És a másik nagy terület, amit érint ez a nyugdíjmódosítás, a nyugdíj-megállapítás szabálya. Több százezer embert érint, nem csak néhány korosztályt, mert az elkövetkezendő évek korosztályait is érinteni fogja. Nyilván azok veszik ezt észre leginkább, akik a legközelebb állnak a nyugdíjhoz, és valóban, amit Béki Gabriella mondott, azok a férfiak, akik '49-ben születtek, irigykedve fogják nézni a '48-asokat, és azok a hölgyek, akik pedig 1951-ben születtek, irigykedve nézik az '50-es hölgyeket - mármint az 1950-ben születetteket -, mert ők évente 70-100 ezer forinttal magasabb nyugdíjjal fognak elmenni, és ez végig fogja kísérni őket egész nyugdíjas éveiken keresztül. Micsoda igazságtalan helyzet ez! Nem beszélve arról, hogy ez nemcsak ezt a korosztályt érinti, nem győzöm hangsúlyozni, hanem az azt követő sok-sok korosztályt, akik ezt a megszorítást érezni fogják.
A megállapítási szabályoknál még egy dolog szigorodik, amiről senki nem beszélt. Az, aki előrehozott nyugdíjba megy, és megállapítják a nyugdíját, nemcsak az előző szigorítástól szenved majd, hanem még elvonások is lesznek; férfiaknál 3,6 százalék - ez évente 20-30 ezer forint mínuszt jelent egyébként előrehozott nyugdíjasoknál -, nőknél pedig 9,4 százalék lesz már 2010. január 1-jétől, ami mai áron 60-70 ezer forint újabb elvonást jelent évente.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi az, ami elfogadható a kereszténydemokratáknak? Először: a rokkant-nyugdíjasítás fölülvizsgálata. Valóban, a csalókat tessék kiszűrni! Ezt mindig is mondtuk. De olyan ember ne kerüljön az utcára az újabb behívások miatt, aki nem tud hova elhelyezkedni. A '80-as évek vége, a '90-es évek szinte egésze erről szólt, hogy kényszernyugdíjba mentek emberek, rokkantosították őket. Nem tehetnek róla. Ha ők kiesnek ebből az ellátásból, katasztrofális helyzetek állnak elő az országban. Elfogadható lenne egy egységes korkedvezményes szabály. Ez vonatkozna a buszsofőrre, vonatkozna a bányászra, a vegyipari dolgozóra, de, hangsúlyozom, a rendőrökre is. Azért itt egy pikáns dolgot hadd mondjak. Az előterjesztésben benne volt, hogy a rendőröknek szigorítani fogják, és - nem tudok mást mondani - most az október 23-a kapcsán önök ezt kivették. Nem kellene ennyire félni a társadalomtól, egységesen kell kezelni a korkedvezményes nyugdíjazás szabályát. Ebben mi partnerek leszünk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták további álláspontját Harrach Péter fogja elmondani, hogy mi az, amiben együtt tudunk dolgozni, mi az, ami hosszú távon szükséges, és mi az, ami a minimum ahhoz, hogy valóban reformról beszéljünk, ne pedig megszorításcsomagról, mint ami itt előttünk van.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.)
