KRÁNITZ LÁSZLÓ
KRÁNITZ LÁSZLÓ
KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ellenzéki Képviselőtársaim! Ahogy elnézem önöket, jószerivel mindegyikük orvos. Nagyon becsülöm az önök hivatását, és nagyon tisztelek minden orvost. Én nem vagyok orvos, kétségtelen, hanem egy olyan ember vagyok, akinek van két pici gyermeke, vannak szülei, vannak idős nagyszülei, sajnos időnként én is kénytelen vagyok orvoshoz menni. Én nem általánosítottam akkor, amikor azt mondtam, hogy a hálapénzt mindenki elfogadja, illetve előre kéri. De higgyék el, én nem szégyellem bevallani, én is adtam hálapénzt, amikor megszületett mind a két gyerkőcöm, és nem tízezer forintot. Horváth képviselő úr, nyilván van, aki ötezer forintot ad, van, aki tízezret, de hallani ennél sokkal vadabb összegeket is. S ha ez a törvényjavaslat egy picit is abba az irányba mozdul el, hogy megpróbálja visszaszorítani ezt az egyébként valóban nagyon méltánytalan helyzetet - és nemcsak az orvosnak méltánytalan, hanem a betegnek is -, akkor én ezt jó szívvel támogatom.
Köszönöm.
