TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A családok számára az egyik legnagyobb beruházás, az egyik legjelentősebb vállalkozás az otthonteremtés. Ezen a téren az elmúlt években igen komoly előrehaladás történt, az új lakások száma dinamikus mértékben nőtt. Mindez persze meglehetősen sok pénzébe került az államnak, az adófizetőknek és a családoknak, merthogy a terheket közösen vállaltuk. Az állam segítette és segíti a kedvezményes hitelhez jutást, és javítja a hitelezési feltételeket a szabályozás karbantartásával, korszerűsítésével. Ezzel a biztonságot, az átláthatóságot és a kockázatok mérséklését szolgálja.
Döntően a sikeres lakásprogramnak köszönhetően Magyarországon a jelzálog-hitelezés jelentős fejlődésen ment keresztül. A lakáshitel-állomány 2005 végére meghaladta a 2000 milliárd forintot, 2001 elejéhez képest közel a tízszeresére nőtt. A háztartások ingatlanhitelei 2005-ben 370 milliárd forinttal nőttek.
A kilencvenes évek végén kifejezetten lakás-, illetve jelzálog-hitelezésre specializálódott hitelintézetek jöttek létre Magyarországon, az első jelzálog-hitelintézet 1998-ban kezdte meg működését. A hitelezést részben finanszírozó jelzáloglevél ma már fontos szerepet tölt be a magyar tőkepiacon. A jelzálog-hitelezés felfutásával párhuzamosan a jelzáloglevél-állomány is dinamikusan növekedett, 2003-ban 922 milliárd forint volt, 2006 közepére már 1278 milliárd forint, ez 38 százalékos növekedést jelent két és fél év alatt.
A jelzálog-hitelintézet alapítására és működésére a hitelintézeti és a tőkepiaci törvény mellett a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szabályait kell alkalmazni. A törvény a jelzálogbank biztonságos működésének megalapozása érdekében szigorú szabályokat határoz meg a hitelnyújtás és a jelzáloglevél-kibocsátás feltételeire.
Tisztelt Országgyűlés! A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény jelenlegi módosítása továbbfejleszti és pontosítja a jelzálog-hitelezés szabályait. A javasolt módosítások előnyösek a jelzálogbankok, a jelzáloglevélbe befektetők és a hitelt felvevő ügyfelek számára is. Az üzleti lehetőségek bővítése mellett továbbra is fontos szempont, hogy a szabályozás biztosítsa a jelzálogbank különleges biztonságát, alacsony kockázatát. A speciális szabályok elősegítik a hitelintézetek alacsony kamatozású forrásbevonását.
A jelzálogbankok szempontjából a törvényjavaslat több elemmel bővíti a finanszírozási lehetőségeket. A javaslat lehetővé teszi, hogy a jelzálogbank a hitelintézetek mellett pénzügyi vállalkozásoktól is vásárolhasson jelzáloghiteleket, forrást biztosítva e szervezetek hitelezési tevékenységéhez.
Kiemelendő a módosítások közül az a szabály, amely lehetővé teszi, hogy a jelzálog-hitelintézet az európai gazdasági térség más tagállamának területén lévő ingatlan fedezete mellett nyújtson jelzáloghitelt, illetve ilyen hitelt megvásároljon. Ennek alapfeltétele azonban az, hogy az ingatlanfedezetre bejegyzett jelzálogjog a magyar szabályozás szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot nyújtson.
Annak érdekében, hogy az EGT-beli jelzáloghitelezés esetleges kockázata ne veszélyeztesse a bank tevékenységének egészét, a javaslat kimondja, hogy e hitelek állománya nem haladhatja meg a teljes hitelállomány 15 százalékát. Az ilyen jellegű jelzáloghitel jelzáloglevél fedezeteként történő figyelembevételének további feltétele, hogy a jelzálog-hitelintézet már legalább kétéves tapasztalattal rendelkezzen az adott EGT-tagállamban lévő ingatlanok hitelezésében.
Magyarországon az ingatlanok jelzáloggal történő terhelése lényegesen alacsonyabb, mint az EU más tagállamaiban. A hitelek mértéke általában nem éri el az ingatlanok értékének 50 százalékát. Ennek egyik oka az, hogy a bankok a kockázatokat egyenként kötelesek vizsgálni. A hitel maximális összegére vonatkozó módosítás alapján az egyes jelzáloghitelek elérhetnék a fedezetül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékének 100 százalékát, amennyiben a teljes hitelállomány szintjén nem haladják meg a 70 százalékot.
Csökkenti a hitelfelvevőkre nehezedő költségeket és gyorsíthatja a hitelezés folyamatát az a javaslat, amely szerint a jelzálog-hitelintézet eltekinthet a jelzálogszerződés közokiratba foglalásától. Ehhez arra lesz szükség, hogy a hitelfelvevők egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozatot tegyenek, és azt közokiratba foglalják.
Végezetül a jelzáloglevélbe befektetők szempontjából kiemelendő az a módosítás, amely érvényesíti a fedezetek elkülönült kezelésének elvét a jelzálogbank esetleges csődje esetén is. A javaslat erősíti a jelzáloglevelek biztonságát. A jelzáloglevelek fedezetét biztosító vagyont ugyanis a javaslat szerint a fedezeti gondnok kezeli a jelzálogbank esetleges felszámolása során, a fedezeti gondnok pedig biztosítja, hogy a jelzáloglevélben foglalt kamatfizetési és -törlesztési időpontokban a kifizetések teljesíthetőek legyenek a befektetők felé.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadása elősegíti tehát a jelzálog-hitelezés továbbfejlesztését, a módosítások hozzájárulhatnak a hitelnyújtási lehetőségek bővüléséhez, ugyanakkor megtartják a jelzálog-hitelintézetek és az általuk kibocsátott speciális értékpapír, a jelzáloglevél biztonságát. Mindezek alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot támogassák.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
