BEDŐ TAMÁS
BEDŐ TAMÁS
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Elhallgatva itt a vitát, szerintem most már csak egy szó jelentése körüli vita volt a kétpercesek döntő részében. És itt Demendi képviselő úrhoz csatlakoznék, hiszen azt mi mindannyian tudjuk, akik az agráriumban érintettek vagyunk, hogy ez úgy támogatás, hogy egyben jövedelemkiegészítés, pontosan azon célok miatt, amelyek itt elhangzottak: egyrészt a fogyasztói árak kordában tartása, másrészt pedig a vidéken maradás elősegítése ügyében. Tehát ha mi erre eddig jobb szót nem tudtunk kitalálni, mint támogatás, ami egyébként az angol szubvencióból származik, akkor gyakorlatilag használjuk ezt, de ez a vidéki emberek, az ebből élők jövedelemkiegészítése.
Az elhangzott vitában, ha egy kicsit lefosztanánk a politikát, és tényleg maradnánk a 2005. évi agrárgazdasági jelentésnél, akkor azért alapvetően azt mondom, hogy a pozitív folyamatok többen vannak, tehát túlsúlyba kerültek. Ezt azért a számok alátámasztják. Valóban én voltam az, aki - ha már mezőgazdaságról beszélünk - az almát az almával, körtét a körtével összehasonlítást alkalmaztam, mert valóban az a táblázat, amikor például a zárszámadási vita volt, és a 2004. évi és a 2005. évi teljesítéseket hasonlítottuk össze, abban valóban óriási különbség volt, hiszen a 155,9 milliárdot 409,2 milliárd forinttal összehasonlítani legalábbis túlzó, és nagy aránytalanságokra mutathatna. De hogyha a Jakab úr által említett módosított előirányzatot nézzük 2004-ben és ugyanezt 2005-ben, akkor ez a különbség 90 milliárd forint; ha a 2005. évi eredeti előirányzatot és a teljesítést nézzük, akkor is több mint 80 milliárd forint.
Tehát ezek azok a többletkifizetések, amelyek egyes állítások szerint a korábbi években hiányoztak, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a támogatások rendszere miatt - és itt nemcsak a top up meg a SAPS-támogatásokat mondom, hanem az AVOP- és SAPARD-kifizetéseket is - ezek egy jelentős része 2004-ben el lett bírálva, erre előirányzatot képeztek, de 2005-ben vagy adott esetben 2006-ban lesz kifizetve. Tehát ezek is, úgy gondolom, mindenképp fontos számadatok.
Igazából valóban az a szám lesz szerintem majd a döntő, ami a 2006-os teljesítést fogja mutatni, hiszen ha az is 400 milliárd forint fölötti kifizetést fog jelenteni, az azt jelenti, hogy a korábbi évek áthúzódó kifizetéseinek jelentős részét úgymond ledolgozta az előirányzat, tehát innentől lehet majd tényszámokról beszélni.
Egy biztos: hogyha a 2005. évi agrárgazdasági jelentést nézzük és abban a számszaki adatokat - mert akkor próbáljunk meg a tényeknél maradni -, akkor azért nagyon sok olyan pozitívum van, ami a korábbi évekhez képest pozitívum. Természetesen lehet 2001-es árakat 2005-tel összehasonlítani, 2004-et is lehetne 2006-tal, hiszen ebben az évben jelentősebb árak voltak, azt is lehet, hogy mennyi volt a GDP arányában a mezőgazdaság teljesítése, de pont Kis Zoltán képviselő úr volt az, aki ennek az aránynak az alakulására is felhívta a figyelmet.
Összességében azt lehet mondani, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítőképessége még azért nem érte le a csúcsot, ha az európai uniós országokhoz nézzük, ahol olyan 2-5 százalék között van a GDP arányában, ez a 3 százalék egy középérték; valóban, ha az agrobizniszhez nézzük, akkor viszont azt is lehet mondani, hogy talán ez a GDP-hez mért 3 százalék alacsonynak tűnik, de az agrobiznisz egészében ez a 12-13 százalék azért egy jelentős tétel. És ha még ehhez azt is hozzátesszük, hogy a munkaegységek alapján még mindig több mint 500 ezer embernek ad az ágazat munkát, akkor emellett azért nem lehet szó nélkül elmenni.
Az üzemgazdasági eredmények tekintetében egyértelműek a könyvek tanulságai, hiszen növekedtek azon vállalkozások eredményei, amelyek egyébként ilyen adatszolgáltatással rendelkeznek. Természetesen ez az agrárium nem minden termelőjére terjed ki, mint azt tudjuk. A korábbi évekhez képest majdnem a duplájára nőtt az ágazati eredmény, amit nem lehet csak és kizárólag a támogatásokkal igazolni, hiszen azért ebben az árbevételek tekintetében is növekedés volt, illetve a nyereséges vállalkozások nyereségesebbek lettek, és emellett a veszteséges vállalkozások is csökkentették a veszteségüket.
Ha mindezeket figyelembe vesszük, és megpróbálunk tényleg a témánál, a 2005. évi agrárgazdasági jelentésnél maradni, és félreteszünk minden más dolgot, akkor azért én azt a szót használnám, túl azon, hogy azért alapvetően sikeresnek lehet ítélni a 2005. évet, hogy talán a konszolidáció éve volt a 2005. Konszolidáció volt, hiszen számos olyan probléma, ami a korábbi években halmozódott fel, és nem abban az egy évben keletkezett, 2005-ben megoldásra került: ha kismértékben is, de például az agrárolló zárult a 2005. évben; amit, én úgy gondolom, nagyon sok termelő érzett a saját gazdálkodásán, hogy a 2004. évet jellemző likviditási gondok egyértelműen enyhültek a 2005. évben; a gazdálkodóknál képződött jövedelem a magasabb árak, illetve csak a 2004-hez kisebb termések miatt stabilizálódtak; jelentősen nőtt a nemzeti kiegészítések összege, hiszen hogyha ezt a 2004. évi teljesítéssel vetjük össze, akkor ez 30 milliárd forintos növekményt jelent.
Összességében el lehet mondani azt, ami például a 2005. évi gazdatüntetésnek is az egyik legfontosabb mondanivalója volt, hogy ledolgozásra került az intézményrendszerben a kifizetésekre vonatkozó hiányosság, tehát azért mindannyian tapasztalhatjuk, hogy ebben javult a kifizetés, döntően a támogatásokban; azért lehet, hogy az AVOP-ban és a SAPARD-ban még lehetne javítani, ezt én nem vitatom, ezzel egyet is értek, jelentősen nőtt az intervenciós gabonának a tárolási lehetősége. Tehát ezek azok a folyamatok, amelyek azért egy jó évet mutatnak.
(14.50)
A bizottsági ülésen, a zárszámadásiban is elmondtam, és itt az MSZP-frakcióból a vezérszónok, Herbály Imre úr is elmondta, hogy mi nem egyértelműen vagyunk elégedettek, hiszen azért számos probléma van. Pont a nemzeti vidékfejlesztési terv vitájánál hívták fel képviselőtársaink a figyelmünket, amit egyébként mind a tervezők, mind a minisztérium tudnak, hogy bizony egyes ágazatokban, ahol lényegesen jobban kitettek a versenynek, és kisebb a jövedelemkiegészítés mértéke - kertészetben, szőlészetben, állattenyésztésben -, jelentős fejlesztésekre lesz ahhoz szükség, hogy ezek a pozitív folyamatok, amelyek döntően azért a szántóföldi növénytermesztésben már megmutatkoznak, ezekre az ágazatokra is kiteljesedjenek.
És nagyon bízunk benne, hogy az az alacsony beruházási hányad, ami most az elmúlt években azért különösen az elég gyorsan kimerülő SAPARD-forrásoknak és AVOP-forrásoknak volt köszönhető, ezek a beruházások az elkövetkező években pontosan a nemzeti vidékfejlesztési tervben vagy az Új Magyarország vidékfejlesztési tervben, ahogy hívjuk, kiteljesedjenek, nőhessenek ezek a beruházások, és én biztos vagyok benne, hogy 2006-ban mind a támogatások, mind az eredmények vonatkozásában a gazdálkodók e 2005-ös konszolidáció után egy sikeres évről tudnak beszámolót adni.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
