GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírja, hogy a kormány a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a termelők jövedelemviszonyairól, az agrárpolitikai célok megvalósításáról, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról.
A törvény értelmében a jelentés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal társfelelősségében készül, azt elkészülte után az Agrárgazdasági Tanáccsal véleményeztetni kell, és írásos állásfoglalását a jelentéssel együtt az Országgyűlés elé kell terjeszteni.
A 2005-ről összeállított jelentést az Országgyűlés több szakbizottsága is megvitatta. Mind szerkezetében, mind tartalmában megfelelőnek ítélte, amely a tanács állásfoglalásával együtt alkalmas az értékelésre és az agrárpolitikai viták lefolytatására. A jelentés 2006-ban az Agrárgazdasági Kutató Intézet bevonásával nyolcadik alkalommal készült el, és az európai országok gyakorlatának megfelelően az előző, 2005-ös naptári év értékelésével foglalkozik.
(12.50)
A korábbi években kialakult szerkezeti felépítést megtartottuk, ahogy azt képviselőtársaim is láthatták a benyújtott anyagban. A jelentés adatgyűjtésének lezárása és összeállításának véglegesítése július vége, így értelemszerűen nem tartalmazza az azóta megjelent új, illetve korrigált adatokat.
A jelentés összeállításakor a kialakult gyakorlatnak megfelelően a társfelelős Statisztikai Hivatallal együtt arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló számadatok alapján minősítés nélküli helyzetelemzést végezzünk, lehetőséget teremtve a szakmai vitákra és a tanács állásfoglalásában kidolgozandó javaslatok összeállítására.
A jelentést, törvényi kötelezettségének eleget téve, az Agrárgazdasági Tanács szeptember 14-én megvitatta, és kialakította írásos állásfoglalását. Ezen túlmenően - bár erre vonatkozóan törvényi kötelezettségünk nincs - a jelentést október 11-ei ülésén megtárgyalta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács is.
Változatlanul célunk, hogy az agrárgazdaság konkrét számokon alapuló helyzetértékelését az ágazatban érintettek mind szélesebb körben megismerjék. Ezért a jelentés mindkét kötete az előző évek gyakorlatának megfelelően - a kormány által történt elfogadás után - az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásával együtt már október 5-én felkerült a minisztérium honlapjára.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar agrárgazdaság többfunkciós szerepéből következően az ágazat a nemzetgazdasági GDP-hez való hozzájárulásának Statisztikai Hivatal által kimutatott mértékénél lényegesen jelentősebb szektora a nemzetgazdaságnak. 2005-ben a mezőgazdaság az ország teljesítményéhez - folyó áron - 3 százalékkal járult hozzá. Ez az arány az Európai Unió tagországainak többségét jellemző 2-5 százalékos sáv középső részén helyezkedik el. A 3 százalékos mérték azonban csak a mezőgazdasági alapanyag-termelés részesedését tükrözi. Ez 3-4 százalékponttal növekszik, ha az élelmiszeripar teljesítményét is figyelembe vesszük. Ha az úgynevezett agrobizniszt - műtrágya- és növényvédőszer-gyártás, mezőgazdasági gép- és alkatrész-előállítás, -forgalmazás, valamint agrárkereskedelem, szállítás, logisztika, oktatás, kutatás, és még sorolhatnám az idetartozó ágakat - is figyelembe vesszük, akkor további 3-5 százalékos részarány-növekedést kapunk. Tehát elmondhatjuk, hogy így már messze 10 százalék fölé kerülne ez a szám, ami egy nagyon jelentős tétel a nemzetgazdaság szempontjából.
Az agrárgazdaság a nyitott gazdaságú Magyarország külkereskedelmi mérlege alakulásának szempontjából - tartósan pozitív külkereskedelmi egyenlege révén - évtizedek óta komoly stabilizációs tényező. Hasonlóan pozitív szerepet játszik az infláció leszorításában, a pénzromlás mértékének féken tartásában. Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege az elmúlt években mindig pozitív volt. Ez a folyamat 2005-ben sem szakadt meg, a kivitel és a behozatal egyenlege változatlanul jelentős különbséget mutat.
2005-ben pozitív és negatív hatásokkal egyaránt szembe kellett nézni a magyar termelőknek. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kereskedelmében, áruforgalmában ugyanis a verseny egyértelműen éleződött, a hazai piacra nehezedő importnyomás erősödött. Fokozta a piac kitettségét a túlzottan erős forint export-versenyképességet rontó és az importot olcsóvá tevő hatásmechanizmusa is. A hazai piac 2005-ben tehát minden tekintetben kitettebbé és védtelenebbé vált.
Ezzel együtt a 2005. évet sikeresnek tarthatjuk. A nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben növekedett az agrár-külkereskedelmi forgalom, a kivitel bővülési mértéke meghaladta az előző évit. Az év eleji nagymértékű importnövekedés azonban arra utal, hogy a csatlakozás nyújtotta lehetőségekkel az Unió más államai jobban tudtak élni, mint a hazai szállítóink.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2005. évről szóló jelentésből az agrárgazdaság helyzetének jellemzésére a következő megállapításokat emelném ki. 2005-ben a mezőgazdaság bruttó kibocsátása a KSH előzetes adatai szerint - folyó áron - több mint 10 százalékkal visszaesett az előző évhez képest, ami a bázisév kiugróan jó terméseredményeivel magyarázható. A két fő ágazat közül a növénytermesztés és a kertészet bruttó kibocsátása csaknem 17 százalékkal csökkent. De ha figyelembe vesszük, hogy a 2003. évihez képest 14,5 százalékkal növekedett, akkor tisztán látszik, hogy ez a különbség alapvetően a 2004. évi rekordtermésből adódik. Az állattenyésztés szintén 1,7 százalékkal csökkent volumenében, lényegesen kisebb mértékben, mint a növénytermesztés.
A nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított alacsony jövedelmezősége miatt a befektetők számára továbbra sem vonzó az agrárágazat. A mezőgazdaságnak a nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése 2005-ben is alacsony, bár a GDP-ből való részesedést meghaladó, 4,6 százalék volt. Ez az előző évhez képest 0,3 százalékpontos növekedést jelentett.
A KSH adatai szerint az ország mezőgazdasági területe 2005. május 31-én mintegy 5,9 millió hektár. Ez az egy évvel korábbival azonos nagyságú volt. A földterület művelési ágak szerinti változásában említésre méltó, hogy a mezőgazdasági termelést meghatározó szántóterület 2800 hektárral növekedett. A növekedés oka, hogy csökkent a művelés alól kivett terület, valamint közel 3000 hektárral mérséklődött a gyepterület.
A mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakulásának döntő része 1998-1999-re lezajlott hazánkban. Azóta már csak mérsékeltebb mozgások voltak az üzemstruktúrában, alapvetően a versenyképes birtokszerkezet kialakításához kapcsolódóan. A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban 2005 végén 55 227 vállalkozást regisztrált a statisztika, 1017-tel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A nyilvántartott vállalkozások egynegyede társas vállalkozásként, háromnegyede pedig egyéni vállalkozásként működött.
A mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás nagysága a korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent, 2005-ben 512 ezer dolgozó éves munkájának megfelelő munkamennyiséggel hozták létre az év folyamán megtermelt mezőgazdasági termékeket.
A mező-, erdő- és vadgazdálkodásban 2005-ben közel 50 milliárd forint adózás előtti eredmény keletkezett, amelyből a mezőgazdasági ágazat adózás előtti eredménye 47 milliárd forint volt. Ez több mint kétszerese az előző évi 19,5 milliárd forintos értéknek. A számottevő növekedést a bevételek mérsékelt ütemű bővülése határozza meg, miközben a ráfordítások színvonala nem emelkedett. A bevételek pozitív irányú változásában az árbevétel és a folyósított állami támogatások növekedése egyaránt szerepet játszott. Az ágazati eredmények vállalkozások közötti eloszlása is kedvezőbb volt 2005-ben, mint 2004-ben. Nőtt a nyereségesen gazdálkodók nyeresége, miközben a veszteségesen gazdálkodók vesztesége valamelyest mérséklődött.
Az élelmiszer-ipari ágazat adózás előtti eredménye 2005-ben 38,3 milliárd forint volt, amely 14,9 milliárd forinttal haladja meg az előző évit. Ezzel megtört a már évek óta tartó folyamatos eredményromlás az ágazatban.
Az összesen 328,3 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatásból a nemzeti költségvetési forrás 159 milliárd forintot - ami 48,4 százalék -, az uniós támogatás pedig 169,3 milliárd forintot - ami 51,6 százalék - tett ki. Az európai uniós alapokból és a központi költségvetésből rendelkezésre álló 2005. évi előirányzatok, továbbá az Unió által közvetlenül térített egységes területalapú támogatás 2004. évi keretének - a közösségi előírásoknak megfelelő ellenőrzések utáni - 2005. évi felhasználásával az év végéig összesen 409,2 milliárd forint támogatást fizettek ki a termelőknek. A 2005. évi támogatások - és ezen belül a nemzeti támogatások mintegy 22 százalékos növekedése - lényegesen meghaladták az előző évi szintet.
Az ágazat termelői árszínvonala 2005-ben lényegében nem változott, 100,7 százalék. Ez arra utal, hogy a mezőgazdasági termelés piaca továbbra is túlkínálatos, ágazatonként jelentős eltérésekkel. 2004-hez hasonlóan 2005-ben is ellentétesen mozogtak az árak a két fő ágazatban. A növénytermesztési termékek termelői árszínvonala valamelyest az előző évi alatt maradt, míg az állattenyésztési ágazatok csaknem mindegyikében a termelői árszínvonal, mérsékelten ugyan, de tovább nőtt. Az ellentétes irányú ármozgás ismételten rávilágít a mezőgazdasági szerkezet gondjaira, a növénytermesztés és az állattenyésztés kibocsátásának mára már torzzá vált arányaira.
A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 2005-ben 0,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A lakosság kiadásainak egynegyedét képviselő élelmiszerek árnövekedése 2,5 százalékos volt. Az agrárolló mutatója a korábbi romló tendenciával szemben javult, 101,2 volt 2005-ben. Az árviszonyok alakulása tehát valamelyest javította a termelők jövedelemhelyzetét. Az élelmiszer-fogyasztás volumene az uniós tendenciáknak megfelelően csökkent.
(13.00)
Az élelmezési kiadások egy főre jutó összege 13 300 forint volt, 5 százalékkal kisebb, mint 2004 azonos időszakában. A fogyasztás szerkezetében tovább csökkent a saját termelésű élelmiszer fogyasztásának aránya.
Az élelmiszeripar 2005. évi teljesítménye gyengébb volt az egy évvel korábbinál. Az erősödő versenyben - többek között az import növekedése miatt - számos vállalkozás veszített piacot, illetve lett veszteséges. Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás ágazati bruttó termelésének volumene 2005-ben 4,4 százalékkal csökkent. Az élelmiszeriparba sorolt gazdálkodó szervezetek exportja az előző évek irányzatát folytatva 2005-ben is növekedett, 2,9 százalékkal. A dohánygyártás szakágazat nélkül a kivitel 3,6 százalékkal bővült. Az élelmiszeripar a termékeinek már közel egynegyedét értékesíti külpiacokon. Az élelmiszeriparban alkalmazott munkavállalók száma 2005-ben 113 400 fő volt, ami 2,1 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben.
A tárca 2005-ben is intenzív jogalkotási tevékenységet folytatott. Az Országgyűlés 10, a tárca által előkészített törvényt fogadott el. A kormány 17 agrárvonatkozású kormányhatározatot, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pedig 123 rendeletet hirdetett meg. Fontos jogalkotási lépésként említhető meg az élelmiszerekről, a takarmányokról, valamint a növényvédelemről szóló törvényeknek az élelmiszer-biztonság fokozása és a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében történt módosítása.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Összességében megállapítható, hogy a 2005. évi időjárásból adódó, az előző évihez képest jelentős termeléscsökkenés ellenére az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény fontosabb célkitűzései alapvetően teljesültek. Az ágazat 2005-ben a korábbiakhoz képest sikeres évet zárt. A főbb eredmények közé tartozik, hogy a csatlakozás első teljes évét sikerrel vettük, az agrárgazdaságban mára már pozitív folyamatok kerültek túlsúlyba.
Az uniós forrásokkal együtt erőteljesen nőtt az agrárgazdaságban kifizetett támogatás, ezen belül a nemzeti támogatások növekedése is lényegesen meghaladta a törvény által előírt kötelezettséget. Hosszú évek kedvezőtlen tendenciája után javult az agrárolló. Számottevően enyhültek a 2004. évet jellemző likviditási problémák. Jelentősen növekedett a gazdálkodóknál képződött jövedelem. Ha még nem a szükséges mértékben is, de növekedésnek indultak a mezőgazdasági beruházások. Erősödött az ágazat nemzetközi versenyben tanúsított reagáló képessége, amit az export számottevő, az országos átlagot meghaladó növekedése is igazol. 2005-ben nőtt az ágazat külkereskedelmi aktívuma, mérséklődött az export és az import növekedési üteme közötti különbség.
Ledolgozásra kerültek az intézményrendszer kiépítésében korábban tapasztalható lemaradások, ütemezetté vált a támogatások kifizetése. Kormányzati segítséggel megindult a tárolóépítési és -felújítási program, ezen belül a 2004. és 2005. évi rekordtermés miatt égetővé vált tárolókapacitás-hiány felszámolása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kérem az Országgyűlést, hogy a törvény előírásai alapján az agrárgazdaság helyzetéről most nyolcadik alkalommal összeállított jelentést fogadja el, és az abból levonandó következtetések alapján járuljon hozzá a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatásához, valamint a pozitív folyamatok megerősítéséhez, a mezőgazdaság jövőbeni fejlesztésének erősítéséhez.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(Az ülés vezetését dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke veszi át.)
