JÁRVÁS ISTVÁN
JÁRVÁS ISTVÁN
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahhoz a gondolathoz szeretnék kapcsolódni, amit Bedő Tamás kollégám, képviselőtársam mondott, hogy a 2005. évben jelentős tárolókapacitás is kiépült Magyarországon, amely segítette az intervenciós felvásárlást, és egy biztonságot nyújtott a termelőknek, ami tagadhatatlan, bár ha mélyebbre ásunk egy picit, akkor területi egyenetlenséget azért látunk ezekben a tárolókapacitásokban, van, ahol sok épült, van, ahol kevés épült. Mondhatnánk azt, hogy ilyen az élet, de a politikának az a felelőssége, hogy az úgy jöjjön létre, ahogy ő akarja, tehát ha a politika azt akarja, hogy tárolóterek építésénél lefedettség legyen, meg egyenletes legyen, akkor ő úgy írja ki a pályázatot. Ha ezt nem akarja, vagy mást akar elérni, akkor másképp írja ki.
Miről szeretnék beszélni? Arról szeretnék, hogy azért voltak olyan pályázók 2005-ben, a Hajdúságban 200 ezer tonnás tárolókapacitásra nyert egy cég pályázatot, vagy, mondjuk, Szolnok megyében épített egy turisztikai cég több mint 100 ezer tonnás tárolókapacitást, és ahány pályázatot benyújtott 100 ezer tonnás vagy éppen 50 ezer tonnás tároló helyekre, annyit nyert. Még az a szerencse, hogy - mit tudom én - Hajdúságban ez a cég csak négy pályázatot adott be, négyszer 50 ezer tonnást, és így csak 200 ezer tonnát nyert, mert mi lett volna, ha tízet ad be. Akkor ez a cég mind a tízet megnyerte volna? Tehát azért van itt a politikának olyan felelőssége is, ami a számokból nem derül ki. Ezek már nem is tárolókapacitások, ha jól megnézzük, ezek logisztikai központok, olyan logisztikai bázisok, amelyeket lehet használni gabonára is és másra is.
Tehát a politikának a felelőssége 2005-ben... - és e tekintetben nem járt el felelősen, ezt nyugodtan kimondhatjuk. Arról nem beszélünk, hogy mennyibe kerültek ezek a tárolók, mert a gazdaságossági oldaláról is meg lehetne világítani, nem mindegy, hogy mennyit építünk egy adott pénzösszegből.
Köszönöm.
