DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sok elemzés elhangzott arról, hogy milyen évet is zártunk tavaly. Most elkészült a végleges mérleg. A zárszámadás, amely a múlt évi költségvetés végrehajtását tekinti át, nem csak a költségvetésről szól; kitekintést ad arról is, hogy az egész gazdaság miként teljesített. Milyen is ez a bizonyítvány? Többször elmondtuk már, hogy a gazdaság teljesítménye kedvező, ugyanakkor nem sikerült kellőképpen orvosolni az egyensúlyi gondokat.
Akkor talán először a gazdaságról. A bruttó hazai termék növekedése 2005 egészében az Európai Unió átlagához képest gyors volt. A növekedés szerkezete továbbra is kedvezően alakult. Némi jó hír az egyensúly terén, hogy tavaly a folyó fizetési mérleg hiánya a tervezettnél erőteljesebben csökkent.
Tisztelt Országgyűlés! A múlt évben a GDP gyorsan bővült, a növekedés elérte a 4,1 százalékot. Nemcsak az a lényeges természetesen, hogy milyen ütemben nő a gazdaság. Az is fontos, hogy mi a gazdasági növekedés motorja. Ez a motor 2005-ben részben az export volt. Tavaly az áruk és szolgáltatások kivitele 10,8 százalékkal bővült. A gyors exportfelfutás hátterében az húzódik meg, hogy a magyar gazdaság versenyképes külföldön.
Miközben az export ilyen ütemben bővült, az import ettől némileg elmaradva futott fel, így a kivitel és a behozatal közötti különbség csökkent.
(8.50)
Ennek hatására az áruforgalom hiánya 2005-ben 1 milliárd euróval kedvezőbb volt, mint 2004-ben. Ez a javulás azért is kiemelendő, mert eközben a magyar cserearányok az energiahordozók áremelkedése miatt közel 2 százalékkal romlottak. A kereskedelmi mérleg jobb helyzete számottevő részben hozzájárult ahhoz, hogy a fizetési mérleg pozíciója is kedvezőbbé vált.
Már említettem, hogy a tavalyi gyors növekedés egyik fő hajtóereje az export volt. De a kivitel mellett hasonlóan fontos szerepet játszottak a beruházások is. A nemzetgazdasági beruházások volumene 2005 egészében 6,6 százalékkal emelkedett. Az építési beruházásoknál az út- és autópálya-építések járultak hozzá nagymértékben a növekedéshez. Az elmúlt négy évben soha nem látott mértékű felzárkózás ment végbe Magyarországon a közlekedési infrastruktúra, elsősorban az autópálya-hálózat bővülésében. Tavaly 82 kilométernyi új szakaszt adtak át.
Gyorsan nőttek a nemzetgazdaság egészében a reálkeresetek. Ez nemcsak a múlt esztendőre, hanem a megelőző három évre is érvényes. Tavaly a reálkeresetek növekedése elérte a 6,3 százalékot. Ez a lakosság számára kedvező hír az egyensúlyt tekintve már nem számít annak, a felzárkózás a reálkeresetek terén az indokoltnál gyorsabb volt, nem igazodott a termelékenység alakulásához, és emiatt vált szükségessé az a korrekció, amelyre az idén és jövőre kerül sor. Bár a lakosság jövedelmei gyorsan nőttek a múlt esztendőben, a többletpénzt csak részben költötték fogyasztásra. A háztartások fogyasztása 1,4 százalékkal bővült, viszont ismét növekedésnek indultak a megtakarítások, és ez mindenképpen kedvező.
Az elmúlt esztendőben már megkezdődött a költségvetési szférában a létszámcsökkenés, ennek mértéke mintegy 1,3 százalék volt. A versenyszférában a foglalkoztatottak száma tovább bővült, mintegy 0,2 százalékkal.
A gazdaság tavaly többé-kevésbé árstabilitás közeli állapotba került. A fogyasztói árak éves átlagban mindössze 3,6 százalékkal emelkedtek. Erre az árstabilitásra az is jellemző, hogy időközben az energiahordozók világpiaci árában kisebbfajta robbanás következett be. Ennek hatását a lakosság a hazai árakban alig-alig érzékelte, köszönhetően a növekvő költségvetési támogatásoknak. Mivel az ilyen mértékű támogatások fenntartása indokolatlan, a kormány hozzálátott azok mérsékléséhez. Ennek hatása részben már az idén, de elsősorban jövőre éreztetni fogja hatását az infláció átmeneti emelkedésében.
Az egyensúly szempontjából - mint már említettem - fontos történés volt a múlt évben a fizetési mérleg hiányának csökkenése. Az előző esztendőhöz képest a hiány a GDP arányában 1,2 százalékponttal mérséklődött. A kisebb hiánnyal párhuzamosan javultak az ország külföldi finanszírozásának feltételei. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a működőtőke-beáramlás a privatizációs bevételekkel együtt több mint 5 milliárd euró volt, ez 40 százalékkal haladta meg a 2004. évit.
Tisztelt Országgyűlés! Most pedig nézzük meg, hogy mi is történt az államháztartásban a múlt esztendőben. A költségvetési törvény az államháztartás pénzforgalmi hiányát 1054,5 milliárd forintban, azaz a GDP 4,7 százalékában határozta meg. Ez év közben a Munkaerő-piaci Alap támogatásának változása és az adósságátvállalások következtében 1167,9 milliárd forintra módosult.
Itt most engedjenek meg nekem egy kis kitérőt. A költségvetési törvény mindig pénzforgalmi hiányt határoz meg Magyarországon, ez nem azonos az eredményszemléletű, vagyis az európai uniós metodika alapján számított hiánnyal. Erre a kis különbségtételre érdemes figyelni, amikor megjegyzünk számokat, és amikor összehasonlítunk adatokat.
Visszatérve az államháztartás múlt évi pénzforgalmi mérlegének alakulására, érdemes megvizsgálni, mennyire voltak sikeresek a költségvetésbe épített fékek. A deficitcél betartása, a kockázatok kezelése érdekében 2005-ben számos, a korábbinál erőteljesebb garanciális szabály került a törvénybe. Ezek közül hatásában a legjelentősebb a rendkívüli tartalék képzése a kockázatok mérséklésére, illetve a költségvetési intézményeknél a maradványtartási kötelezettség érvényesítése. A múlt évi költségvetésben tehát volt általános és céltartalék, emellett tavaly először államháztartási tartalékot is létrehoztunk arra az esetre, ha a bevételek nem a tervnek megfelelően érkeznének.
(Szűcs Lajos elfoglalja jegyzői székét.)
De nemcsak a bevételeknél készültünk a kockázatokra, a kiadásokat is erős kontroll alá vettük. A kiadások túlfutásának megakadályozása érdekében a törvény előírta, hogy a költségvetési intézmények a 2005-re jóváhagyott kiadásaikat nem növelhetik az előző évekről megmaradt előirányzataik felhasználásával. Ez az, amit úgy hívunk, hogy maradványtartási kötelezettség. Év közben kiderült, a tartalékra szükség is van, hiszen néhány bevétel - így az áfa, az szja, a tb-járulék - némileg elmaradt az előirányzattól. A bevételkiesés nagy része a bázishatás következménye volt, mivel az előző évi tényleges bevételek nem érték el a költségvetési tervezés során számításba vett szinteket.
A reálgazdasági folyamatok sem kedveztek a költségvetésnek, az infláció a vártnál alacsonyabb lett, ami egyébként kedvező, és a foglalkoztatottság sem úgy bővült, ahogy azt számításba vettük. A folyamatok láttán a kormány menet közben beavatkozott: márciusban megemelte a rendkívüli államháztartási tartalékot, a gyógyszerkiadásoknál július 1-jétől bevezette a hatóanyag alapú fix támogatást, és szigorította a jogszabályellenes gyógyszerfelhasználás szankcióit. Augusztusban kormányhatározat született arról, hogy melyik költségvetési fejezetnek mekkora év végi maradványt kell képeznie.
A bevételek növelését szolgálta a társadalombiztosítási járulékalap szélesítése, a pénznyerő-automaták tételes adójának emelése, a dohánytermékek behozatalának szigorúbb ellenőrzése és júliustól az Európai Unión kívülről származó termékbehozatal esetében a csatlakozástól alkalmazott önbevallásos rendszer helyett a korábbi kivetéses áfabeszedés rendszerének visszaállítása. Az intézkedések végül is eredményesnek bizonyultak, mivel alapvetően sikerült tartani az eredeti alacsonyabb hiánycélt. Az év végére az államháztartás hiánya pénzforgalmi szemléletben 1067,6 milliárd forint, a bruttó hazai termék 4,8 százaléka lett.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjenek meg egy megjegyzést. A magyar statisztikai rendszer jól működik. A tényadatok, amelyeket az államháztartás helyzetéről, állapotáról időről időre szolgáltattunk, megalapozottak, megbízhatóak és valósághűek. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat minden esetben elfogadta Magyarország jelentését az államháztartás helyzetéről, jóváhagyta az úgynevezett notifikációs jelentésünket. Ilyen jelentést minden tagország egy évben kétszer készít. A jelentéseket minden esetben az Eurostat értékeli. Az Európai Unió statisztikai hivatala egyszer sem sorolta Magyarországot azon országok közé, amelyeknek adatai valamilyen oknál fogva problémásak. Úgy gondolom, hogy ugyanez a helyzet a múlt évi költségvetésről készített notifikációs jelentés esetében is, amelyet ezekben a napokban értékel az Eurostat. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni. Lehet, hogy prognózisaink az elmúlt években némileg bizonytalanok voltak, és nem bizonyultak minden esetben kellően megalapozottnak. Ezen természetesen változtatnunk kell, változtatni is fogunk. Ami viszont történt, arról mindig is pontos képet adtunk, pontosan tájékoztattunk.
Tisztelt Ház! Tavaly előrehaladtunk az uniós források hasznosításában is. Az Európai Bizottság számításai szerint Magyarország 2005-ben a nettó pozíció szempontjából 146 milliárd forintos aktívumot mutat, ez közel háromszorosa a megelőző, tehát a 2004. évinek. Ha a csatlakozás előtti éveket is figyelembe vesszük, 2005-ben fordult elő először, hogy összességében több uniós forrást használtunk fel, mint amennyit eredetileg terveztünk. Minden uniós programnál elindultak a kifizetések, ezzel együtt a szerződéskötések, a kötelezettségvállalások összege is kedvezően alakult. Sem tavaly nem volt, sem azóta nincs költségvetési akadálya az uniós források felhasználásának.
Több előirányzatnál az eredetileg tervezettnél nagyobb lett a kifizetés.
(9.00)
Ez megkövetelte a hazai társfinanszírozás emelését is, amit pótlólagos átcsoportosítással vagy költségvetési technikával mindig sikerült biztosítani.
Tisztelt Országgyűlés! A központi költségvetési fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programokra tavaly az előző évinél 8,6 százalékkal költöttünk többet. E kiadások 70 százalékát a költségvetés, 30 százalékát pedig az uniós forrásokat is tartalmazó saját bevétel képezte. A saját bevétel egy év alatt 35 százalékkal növekedett azután, hogy már 2004-ben is 23,5 százalékos volt a felfutás. A növekedésben kiugró szerepe volt az uniós támogatás megnégyszereződésének. Az évközi megtakarítási intézkedések a központi támogatást fogták vissza. Ennek része volt a 92,5 milliárd forintos államháztartási tartalék létrehozása, amelyet aztán nem is költöttek el. A központi költségvetés általános tartalékának közel 92 százaléka, azaz 35,4 milliárd forint a központi költségvetési fejezetek támogatását növelte. E forrás fedezte sok más mellett az agrárgazdálkodók közvetlen területalapú támogatási kifizetését, ez 7 milliárd forint volt, az árvíz és belvíz elleni védekezés feladatait, amely 3,5 milliárd forintot tett ki, a sporttevékenységek támogatását 4,2 milliárd forintos értékben és a határon túli magyarok oktatási és kulturális programjainak támogatását 1,9 milliárdos keretben.
Az úgynevezett felülről nyitott előirányzatokon, melyek a költségvetési törvény módosítása nélkül túlléphetők, 2005-ben a tervezetthez képest 41,7 milliárd forinttal volt magasabb a kifizetés. A központi költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidős foglalkoztatottak éves átlagos létszáma az előző évhez képest közel 6500 fővel csökkent. A legnagyobb csökkenés a Honvédelmi Minisztérium szerveinél következett be. A központi költségvetés céltartalékának 83 százaléka, azaz 27,8 milliárd forint a központi költségvetési szervek létszámcsökkentésének többletkiadását finanszírozta. Innen kaptak pénzt a közszolgálati médiumok részvénytársaságai, így a Duna TV, az MTV is a létszámcsökkentéshez.
Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítási alrendszer tavaly 468,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. A tervtől magasabb hiány döntő része, mintegy 94 százaléka a többletkiadások miatt keletkezett. Többet költöttünk nyugdíjra, gyógyszertámogatásra. A bevételek nem sokkal maradtak el a várttól, igaz, ez a járulékbevételekre és a hozzájárulásokra hatványozottan áll. A kiadási oldalon a nyugdíjakra 2145 milliárd forintot fizetett ki az alap, ami az összes társadalombiztosítási kiadás mintegy 61,4 százaléka. A két társadalombiztosítási alapból finanszírozott nyugdíjkiadás a bruttó hazai termék 9,8 százaléka volt, amely 0,4 százalékponttal több az előző évinél. A növekedés a 13. havi nyugdíjjal magyarázható, valamint a nyugdíjkorrekciós intézkedésekkel. A nyugdíjkiadások egy év alatt 12,1 százalékkal nőttek. Januárban a nyugdíjak 6,3 százalékkal emelkedtek tavaly, novemberben további 1 százalékos visszamenőleges mértékű emelés történt. Folytatódott a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése, és a nyugdíjasok összetétele is befolyásolta a kifizetéseket. Így 2005-ben, beleszámítva a három hetet kitevő 13. havi nyugdíjat is, az egy főre eső nyugdíj az előző esztendőhöz képest 9,5 százalékkal növekedett. A nyugdíjak reálértéke tehát 3,9 százalékos nyugdíjas-árindex mellett 5,4 százalékkal emelkedett.
Tisztelt Ház! Az önkormányzatok 2005-ben megőrizték működőképességüket, teljesítették lakossági közszolgáltatási feladataikat. Nagy részük felismerte a közös feladatellátásban rejlő előnyöket. Folytatódott a megelőző évek tendenciája, a 168 kistérségben 2005-ben már 157 többcélú kistérségi társulás működött. Döntően a közoktatás, emellett a szociális, a közművelődés és a területfejlesztés területén is éltek a pénzügyi szabályozás által nyújtott lehetőségek előnyeivel. Az önkormányzatok tavaly 3010 milliárd forinttal gazdálkodtak, ami 9 százalékkal több az előző évinél. A bevételeken belül az állami támogatások és hozzájárulások, valamint az átengedett személyi jövedelemadó az előző évivel lényegében azonosan, az összes bevétel mintegy 44 százalékát tette ki, összegében 7,9 százalékkal bővült. A bevételeken belül a helyi adók aránya 8,4 százalékponttal haladta meg az előző évit, jelezve ezzel is a helyi források növekvő szerepét a települések életében.
Mint minden évben, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások az önkormányzati forrásszabályozás egyik fontos elemét képezték 2005-ben is. A helyi önkormányzatok a működőképességük megőrzéséhez tavaly is három jogcímen vehettek igénybe támogatást: az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévők működési forráshiányuk enyhítésére, a saját hibájukból tartós fizetésképtelenségbe kerülők csődhelyzet megszüntetésére, valamint az átmeneti likviditási problémákkal küzdők annak feloldására. E három jogcímen az önkormányzatok közel 21 milliárd forint támogatásban részesültek. A fejlesztési beruházási tevékenységet a központi költségvetés 68 milliárd forinttal segítette. Új címzett támogatásokkal 78 beruházás valósulhat meg, amelyek eredményeként a vízgazdálkodás, az egészségügy, a szociális ellátás, valamint a közoktatás és a kulturális szolgáltatás területén javulhat az ellátás színvonala. Az 56 új céltámogatással a kórházi és szakrendelői gép-műszer ellátottság, valamint szennyvízelvezetés és -tisztítás feltételei bővülhetnek.
Az önkormányzatok éves beszámolási kötelezettségüknek a törvény szerint eleget tettek. Megállapítható, hogy javult a központi költségvetésből származó pénzeszközök felhasználásának és elszámolásának fegyelme. Az Állami Számvevőszék minden évben ellenőrzi az állami támogatások jogszerű felhasználását. Az önkormányzatok visszafizetési kötelezettsége az előző évihez képest mintegy ötödére csökkent. Ez egyértelműen a kincstári felülvizsgálat pozitív hatása. Szerepe volt annak is, hogy az önkormányzatok a jövedelemkülönbség-mérséklési kiegészítést vagy beszámítást illetően 2005-ben már tudatosan éltek az év közbeni módosítás lehetőségével.
Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül néhány szót szeretnék szólni az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól. A Számvevőszék a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, melyet ezúton is szeretnék megköszönni. Úgy gondolom, hogy a költségvetés és a zárszámadás pontossága, áttekinthetősége és prezentációja területén - természetesen az ezzel kapcsolatos számvevőszéki észrevételekre építve - évek óta előrelépést tudunk felmutatni.
A Számvevőszék jelentésében kiemeli, hogy a zárszámadási dokumentum külső és belső összhangja, pontossága az elmúlt évek során egyre kedvezőbb képet mutat. A törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhangban állnak egymással. Az általános indoklás és a kapcsolódó mellékletei, az intézményi beszámolók összesített adatai egyre pontosabbak.
A számvevők foglalkoztak a Budapest Airport értékesítésével is. Ez a tranzakció a hazai privatizáció történetének legnagyobb egyedi bevételét eredményezte. A Budapest Airporttal kapcsolatban több ágon összesen 465,5 milliárd forint folyt be. Ebből a privatizációs bevétel az ÁPV Rt.-nél 59,7 milliárd forint, a vagyonkezelési jog 75 évre történő átadásával a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 387,2 milliárd forinthoz jutott, és szintén a központi vagyoni igazgatósághoz folyt be a reptéri ingatlanok és ingóságok értékesítéséből származó 18,6 milliárd forintos bevétel.
Mi történt ezzel a pénzzel? A pénzből a költségvetésbe az utóbbi két tétel, 403,8 milliárd forint folyt be. A többi az ÁPV Rt.-hez került a privatizációs törvénynek megfelelően. A költségvetés a 403,8 milliárd forintot adósságának csökkentésére fordította. Az Államadósság Kezelő Központ viszonylag kedvezőtlen feltételű adósságelemeket törlesztett ebből a pénzből.
(9.10)
A számvevőszéki jelentésben a pénzügyminiszternek javasolt feladatok végrehajtásával kapcsolatban a szükséges intézkedések megtörténtek, különös tekintettel a jelentés 15. pontjában írottakra, melyek a kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatosak. Mindezekről a pénzügyminiszter úr az Állami Számvevőszék elnökét levélben tájékoztatta.
Végezetül hangsúlyozom, hogy az Állami Számvevőszék további fontos javaslatokat fogalmazott meg a kormány és szinte valamennyi miniszter részére, amelyek vizsgálata és lehetőségek szerinti bevezetése folyamatban van, illetve a következő évek törvénymódosításainál megtörténik.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a napirenden szereplő zárszámadási törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
