GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! A géntechnológiai tevékenység törvényi szintű szabályozásának kezdete 1998-ra nyúlik vissza, amikor is az Országgyűlés a közép-kelet-európai államok közül elsőként, 90 százalék feletti támogatással elfogadta az 1998. évi XXVII. törvényt, amely az akkor hatályos két közösségi irányelvre épült.
A törvény előterjesztője akkor is az agrártárca volt, mivel a géntechnológiai tevékenység szabályozásának igénye elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszer-előállítás területén jelentkezett, és napjainkban is e két terület az, ahol kiemelt jelentőséggel bír a géntechnológia alkalmazása.
1998-ban az Európai Unióban még érvényben volt az úgynevezett de facto moratórium, mivel egyes tagállamok a géntechnológiával módosított szervezetek nem kellően feltárt rövid és hosszú távú környezeti és egészségügyi hatásaira hivatkozással akadályozták az engedélyezési eljárásokat. Az Európai Bizottság a tagállamok nyomására felülvizsgálta az akkori engedélyezési rendszert, és szigorúbb, több garanciális elemet tartalmazó, új közösségi szabályok kerültek megalkotásra.
Az Európai Unió megszigorított normáival összhangban 2002-ben módosult a magyar szabályozás törvényi szinten és a végrehajtási szabályok szintjén is. Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során Magyarországot ezen a területen a jogharmonizáció és az intézményrendszer tekintetében is jól felkészültnek nyilvánították.
A jelen törvénymódosítás - a koegzisztenciaszabályozáson kívül - kizárólag a 2002. évi módosítása óta megjelent közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges illeszkedési szabályokat határozza meg, valamint egyes, korábban alacsonyabb jogszabályi szinten átültetett előírásokat emel törvényi szintre. Emellett felhatalmazást ad a GMO-k határon átnyúló mozgására, szállítására, kezelésére és felhasználására vonatkozó nemzetközi úgynevezett Cartagena-jegyzőkönyvben foglaltak jogszabályi rendezésére. Ezen előzmények ismertében leszögezhető, hogy a jelenlegi módosítás nem a szabályok fellazítását, hanem a területre vonatkozó teljes nemzetközi és közösségi jogi harmonizációt jelenti.
A törvényjavaslat változatlanul hagyja a törvény keretjellegét, mivel a géntechnológiában olyan gyors a tudományos-technikai előrehaladás, hogy a különböző műszaki paraméterek, határértékek akár évente is változhatnak, amelyek törvényi szinten való folyamatos követése elképzelhetetlen. Ezért ezeket a kormány, valamint az érintett miniszterek által kiadásra kerülő végrehajtási rendeletekben indokolt és célszerű szabályozni.
A törvényjavaslat legnagyobb vitát kiváltó része a géntechnológiával módosított növényfajták, valamint a hagyományos és ökológiai gazdálkodással termesztett növények együttélésének, a koegzisztenciának a szabályozása. A törvényjavaslat ezen részét érintő kritikák nem veszik figyelembe azt az alap jogi helyzetet, hogy a géntechnológiával módosított növények magyarországi bevezetésének lehetőségét nem a jelen törvényjavaslat teremti meg.
A termesztés elvi lehetősége 2004. május 1. óta folyamatosan fennáll, tekintve, hogy a GMO-k forgalmazásának és felhasználásának engedélyezése közösségi eljárás. A vonatkozó irányelv kimondja, hogy a tagállamok nem tilthatják meg vagy nem korlátozhatják azon GMO-k forgalomba hozatalát, amelyek közösségi engedéllyel rendelkeznek.
A közösségi jog a tagállamoknak szűk mozgásteret biztosít a GMO-k termesztésének korlátozása, illetve megtiltása tekintetében. Az irányelv a szabad forgalmazás és felhasználás alól egyetlen kivételt ismer, a védzáradéki eljárást. Ezt egy tagállam akkor alkalmazhatja, ha egy korábban engedélyezett új fajtáról új tudományos ismeretek alapján feltételezi, hogy az emberi egészségre vagy a környezetre kockázatot jelent. Ekkor ideiglenesen korlátozhatja vagy megtilthatja saját területén az ilyen növények felhasználását, illetve forgalmazását. A tagállami védzáradék fenntarthatóságáról az Európai Bizottság jogosult dönteni.
2004. szeptember 8-a fordulópontnak tekinthető, hiszen ekkor teremtődött meg az Európai Unióban a géntechnológiával módosított növények termesztésének gyakorlati lehetősége. Ekkor vált ugyanis a MON 810 génkonstrukciót hordozó kukoricafajták vetőmagja minden tagállamban felhasználhatóvá.
Magyarország, élve a védzáradéki eljárás lehetőségével, 2005. január 20-án ideiglenes forgalmazási és felhasználási tilalmat vezetett be az említett génkonstrukciót hordozó kukoricafajtákra, amelyet környezeti kockázatot felvető tudományos indokokkal támasztottunk alá. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, amely a forgalmazási tilalomra vonatkozó tudományos érveket bírálja el, nem tartotta megalapozottnak a magyar indokokat, így az Európai Bizottság javaslatot tett a védzáradék feloldására. A bizottsági javaslatot 2006. szeptember 18-án a tagállamok minősített többsége nem támogatta. A döntési jog így a Tanácshoz került, ahol ugyancsak minősített többséggel lehetne a bizottsági javaslatot elfogadni. Ennek hiányában a Bizottság dönthet minősített többség nélkül, amely azt jelenti, hogy három hónapon belül el fog dőlni, hogy Magyarországon felhasználhatók-e a MON 810 génkonstrukciót hordozó vetőmagok vagy sem.
Nagyban befolyásolhatja az Európai Unió védzáradékokkal kapcsolatos álláspontját, így a magyar védzáradék ügyét is a WTO vitarendezési panel 2006. szeptember 29-én nyilvánosságra hozott jelentése. Az Egyesült Államok, Argentína és Kanada 2003 májusában indított eljárást a WTO előtt az Unió ellen, amelyben a GMO-k engedélyezésére és forgalomba hozatalára vonatkozó egyes közösségi intézkedéseket, így a de facto moratóriumot és a kilenc tagállami védzáradékot - köztük Ausztria mienkkel hasonló védzáradékát - kifogásolta. A WTO vitarendezési panel jelentésében megállapította, hogy a de facto moratórium és a nemzeti védzáradéki eljárásokban alkalmazott tilalmak ellentétesek a WTO megállapodásával és az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel.
Amennyiben a magyar védzáradékra vonatkozó döntés kedvezőtlen, lehetőség van a bizottsági határozat megtámadására az Európai Bizottság előtt, de ezzel nem tudjuk megakadályozni a vetést, mivel a megtámadott közösségi határozat alkalmazásának felfüggesztése nem automatikus, arra csak kivételes esetben kerülhet sor.
A jelenlegi védzáradék egyébként sem jelent megoldást a folyamatban lévő engedélyezések esetén, mert csak erre az egy kukoricavonalra terjed ki. Az újonnan engedélyezett fajtákkal szemben nem tudjuk felhasználni a korábban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által elutasított indokokat. Új védzáradéki eljárást pedig nem tudunk indítani új tudományos indokok nélkül. A koegzisztenciaszabályozás megalkotása biztonsági tartalékot jelent, hiszen ez az egyetlen reális lehetőségünk arra, hogy nagyon szigorú, adminisztratív korlátokat állítsunk a génmanipulált növények termesztése elé.
A teljes GMO-tilalom bevezetése a közösségi jog durva megsértését jelentené, amellyel nem lehet jogszerűen megakadályozni a termesztést. A csatlakozási szerződésre és az alkotmányra figyelemmel a termelők teljes GMO-tilalom bevezetése esetén is vethetnének engedélyezett génmódosított fajtákat, mivel közvetlenül hivatkozhatnának a közösségi jog által biztosított szabad forgalmazásra és felhasználásra, valamint az áruk szabad áramlásának elvére. Ebben az esetben az Európai Bíróság kártérítés fizetésére is kötelezhetné Magyarországot.
Az Európai Bizottság által tett észrevételek is azt erősítik meg, hogy a jelenlegi formában a tisztelt Országgyűlés elé beterjesztett tervezet az eddigi legszigorúbb a tagállami szabályozások között, maximálisan kihasználva a közösségi jog adta kereteket.
(20.20)
A koegzisztenciaszabályozás alapjául a géntechnológiával módosított növények és a hagyományos módon, valamint ökológiai gazdálkodással termesztett növények együttes termesztéséről szóló 2003/556. számú bizottsági ajánlás szolgált.
A szabályozás kialakításakor figyelemmel voltunk a magyar termesztési sajátosságokra, a magyar földtulajdonviszonyokra, illetve a vetőmagágazat és a konvencionális és ökológiai termesztés jelenlegi helyzetére, valamint a nemzetgazdaságban betöltött szerepükre. Így a magyar viszonyok között olyan megvalósítható és hatékony intézkedéseket alakítottunk ki, amelyek szigorú betartása révén elkerülhető a hagyományos és az ökológiai és a GMO-kat felhasználó gazdálkodási módok közötti keveredés. A tervezett szabályozást bejelentési kötelezettség terheli az Európai Bizottság és a többi tagállam részére, így figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a törvényjavaslatban foglalt szabályozás szakmailag indokolható legyen.
A törvényjavaslat további szigorítása újabb bejelentési kötelezettséget keletkeztetne, amely azt jelentené, hogy újabb hat hónapig nem lehetne hatályba léptetni a szabályozást. Amennyiben ez idő alatt a magyar védzáradék feloldásáról szóló döntés megszületne, épp a vetési időszakban nem állna rendelkezésre semmilyen korlát, és a géntechnológiával módosított fajták felhasználása szabadon, szabályozatlan körülmények között történne.
Szabályozás hiányában a géntechnológiával módosított és a géntechnológiával nem módosított növények keveredése visszafordíthatatlan fajtakeveredésekhez és ezáltal beláthatatlan mezőgazdasági és gazdasági következményekhez vezethetne. Az előzmények ismeretében tudomásul kell venni, hogy a tiltás nem használható eszköz a magyar érdekek védelmére, mindenkinek egyéni felelőssége a magyar agrárium jövőjének érdekében a szakmai alapon történő döntéshozatal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ismételten hangsúlyozom, hogy nem a jelen törvényjavaslat teremti meg a géntechnológiával módosított növények magyarországi bevezetésének lehetőségét. A törvényjavaslat széles körű szakmai és társadalmi egyeztetése során a vetőmag-előállításban és az ökológiai gazdálkodásban érintett szervezetek egyetértettek abban, hogy a koegzisztenciaszabályozás megalkotására igenis szükség van, és a benyújtott törvényjavaslat a lehető legszigorúbb szabályokat tartalmazza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot az előbbiekben elmondottak alapján is támogassák.
Azt szeretném még külön elmondani így az expozé végén, hogy a következő két hétben ismételt egyeztetésre kérem valamennyi érintett képviselőtársamat, erre sor fog kerülni egy négybizottságos nyílt vitanap keretében, ahol azokat a részletszabályozásokat kívánjuk megbeszélni, amivel ennek a törvénynek a hatályba léptetése után is gyakorlatilag kizárhatóvá tudjuk tenni Magyarországon a génmanipulált növények termesztését, hiszen nekünk egyértelműen az az álláspontunk, hogy Magyarországon súlyos gazdasági károkat okozna ez a történet, viszont arra is fel kell készülnünk, hogy csak az európai normákkal összeegyeztethető keretszabályokat tudunk elfogadtatni az Európai Unióval. Én azt gondolom, hogy ebben tudunk egy jó és viszonylag kemény megoldást alkalmazni, ami még ezzel együtt is elfogadható lesz az európai uniós tagállamok számára.
Egyébként nyilván ilyenkor az ember, amikor készül, kigyűjteti, hogy a különböző országokban ez hogyan történik. Azt nyugodtan állíthatom, hogy már a végrehajtási rendeletben - hiszen nekünk azt is nyilván be kellett mutatnunk az Európai Unió felé - alkalmazott különböző termesztési paramétereknél szigorúbb szabályozás Európában sehol nem létezik. Én azt nagy valószínűséggel állíthatom - és amennyiben ebben a társadalom is partner lesz, mert nyilván itt a nyilvánosságnak óriási szerepe lehet, de annak is csak akkor, hogyha pontosan tudjuk, hogy ki szándékozik majd esetleg ennek a törvénynek a hatálya ismeretében ilyen növénytermesztésre vállalkozni -, hogy erről azért megfelelően tudjuk a közvéleményt, a nyilvánosságot, a többi termelőt is tájékoztatni.
Én úgy gondolom, hogy a magyarországi, alapvetően kukoricatermeléssel foglalkozó vállalkozások belátják, hogy hosszabb távon is nekünk az az érdekünk, hogy ilyen termesztés Magyarországon ne történhessen meg, de ahhoz viszont egy szigorú koegzisztenciatörvényre szükségünk van, mert egyébként ellenőrizetlen módon várhatóan ez a tevékenység folytathatóvá válik, akár már a tavaszi vetéstől kezdődően.
Köszönöm szépen a figyelmüket, és nyilván majd a vita további szakaszában ezeket a kérdéseket részletesen meg fogjuk beszélni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
