DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Ki fog derülni a kérdésből. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy mára már a pszichiátriai kórképek, elsősorban a depresszió és az ehhez kapcsolódó öngyilkosság a világon mindenütt a leggyakoribb betegségek közé tartoznak.
A WHO és a Világbank együttes széles körű vizsgálata jutott arra a következtetésre, hogy ha a jövőben a megfelelő kezelések elérhetőségében jelentős javulás nem következik be, 2020-ra a depresszió az ischaemiás szívbetegségek mögött a második leggyakoribb, keresőképtelenséget okozó kórkép lesz a világon, így feltehetően hazánkban is. Ennek a nemzetgazdaságra nézve is komoly negatív hatása lehet, illetve ha bekövetkezik, lesz is.
Ebből a felismerésből kiindulva az ennek a betegségcsoportnak a kutatásával, a kezelések hatékonyságának fejlesztésével foglalkozó intézmények kiemelt figyelmet és támogatást kapnak a világ fejlettebb részein. Eleink, bár közel 140 évvel ezelőtt még nem tudhatták, hogy a XXI. század milyen pszichés állapotban találja honfitársainkat, a kor kihívásainak mindenben megfelelő intézetet hoztak létre, amely jelenleg az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet nevet viseli.
Az OPNI az izmusoktól függetlenül mindenkor és jelenleg is európai színvonalú kutatási és gyógyítási tevékenységet folytat. Története során mindig a klinikai ideg- és lélektudományok vezető intézménye volt. Szakemberei sorában öt tudományok doktora, harminckét doktori, illetve kandidátusi fokozattal rendelkező munkatársat tudhat.
Az intézmény infrastrukturális állapota katasztrofálisnak nevezhető, haladéktalanul rekonstrukcióra szorulna. Ehhez, mivel műemlékvédelmi épületről van szó, uniós források is rendelkezésre állnának. Mindezek ellenére - a hozzánk eljutott információk szerint - az intézet felszámolását, az ingatlan más célú hasznosítását tervezi a tárca.
Ezért kérdezem a miniszter urat: mi a terve a tárcának az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézettel? Szükségesnek tartja-e a további fennmaradását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) és működését a meglévő szakmai struktúrában?
