GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Orbán Képviselő Úr! Én nem újságcikket idézek, hanem a Számvevőszéktől idézek. És egyetértek önnel, amikor a felelősség megállapításáról beszél. Az ön felelőssége - itt van írva az Állami Számvevőszék jelentésében - 2002-ben kezdődik, amikor a társadalombiztosítási járulékok csökkentésének fedezetét sem kiadási, sem bevételi oldalon nem teremtették meg. Innen kezdődik majd a mi felelősségünk, hogy ebben a kormányzati ciklusban nem tettünk mi sem lépéseket azért, hogy egyensúlyozzuk azt, amit önök akkor el tetszettek bakizni.
Úgy látom a hozzászólásaiból, hogy még mindig nem érti, hogy a hosszú távú növekedés alapjai évek óta az export és a beruházás. Az ebből a zárszámadásból tökéletesen látszik. Az ön kormányzása idején a belső fogyasztás növelésével próbáltak meg valamit tenni, amiről a ma még funkcióban lévő Nemzeti Bank elnöke is azt mondja, hogy elhibázott politika volt, mert a gazdaság stabil növekedéséhez igenis export és beruházás kell.
A másik dolog: megint csak ebben a zárszámadásban van, tudom, hogy ön nem olvasta, csak szeretném, ha a választóink, akikről ön is beszél, és én is beszélek, az ő magatartásuk is megváltozott a múlt évben, mert már nemcsak fogyasztanak, hanem megtakarítanak a jövedelmeikből, s ez a megtakarítás mint megtakarítás a gazdasági növekedés egyik alapja. De tovább folytatom.
Amikor ön miniszterelnök volt, évről évre tetszettek mondani 6 százalék inflációt, aztán teljesítettek majdnem 10-et, egész évben átverték az országot a 3 százalékkal, sem az önkormányzatok, senki soha nem kapta vissza ezt a 3 százalékot. Aztán az ön kormányzása idején zárolták legelőször az önkormányzati költségvetés elég jelentős részét, közel 1 százalékát.
És akkor mondok még egyet, ami a befejező mondatom, az ön stílusában mondom: soha nem a tervhez mért, hanem mindig valami képzeletbeli várhatóhoz - talán emlékszik rá.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
