HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Miniszter Urak! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Pestiesen szólva ma Magyarországon helyzet van. Helyzet van legalább két hónapja, olyan időket és olyan állapotokat élünk meg, amire a rendszerváltás óta nem volt alkalmunk, nem volt lehetőségünk. Hála istennek, hogy nem volt alkalmunk és nem volt lehetőségünk, talán leszámítva a taxisblokád rövid idejét.
(9.20)
Csak röviden arról, hogy mi idézte elő ezt a különleges vagy rendkívüli helyzetet. Egyfelől előidézte az időjárás, hiszen augusztus 20-án valami egészen különleges dolognak lehettünk a tanúi; aztán előidézte az a fajta megszorító csomag, amelyet a Gyurcsány-kormány nagyon rosszul kommunikálva, minden előkészítés nélkül az állampolgárok nyakába zúdított; aztán előkészítette vagy hozzájárult a helyzet kialakulásához a balatonőszödi beszéd, annak a tálalása, annak a kommunikációja; és legvégül előidézte a magyar forradalom és szabadságharc, az '56-os forradalom 50. évfordulójának közelsége, hiszen látható, hogy ebben az országban jó néhányan vannak még olyanok, akik az akkori vesztes forradalmat és szabadságharcot most akarják lefolytatni, és most akarják befejezni, megfeledkezvén arról, hogy egy ilyen ünnepet hogyan kell méltó módon, a nemzethez való hűség jegyében megtenni és megünnepelni.
Az én kérdésem ezzel a kialakult helyzettel kapcsolatban az, hogy vajon a kormányzat és vajon azok a rendvédelmi szervek, amelyeknek feladata és kötelessége, ilyen rendkívüli esetekben, rendkívüli helyzetekben - amelyeknek tanúi és elszenvedői vagyunk - tudnak-e hatékonyan fellépni, tudnak-e hatékonyan intézkedni, egyáltalán tudják-e biztosítani azt, ami a hivataluk és ami a hivatásuk: a magyar állampolgárok biztonságát, komfortérzetét. Ha röviden akarom összefoglalni a véleményemet, akkor azt kell mondanom, hogy sajnos nincsenek olyan állapotban és olyan helyzetben, hogy ennek a feladatnak, ennek a hivatásnak eleget tudjanak tenni.
És akkor vizsgáljuk az okokat! Amikor megalakult a Gyurcsány-kormány, akkor a parlament talán első vagy második ülésén beterjesztette azt a törvénymódosító javaslatot, amely a kormányszerkezetet átalakította, jelentősen csökkentette a minisztériumok számát, csökkentette az államtitkárok számát, ami önmagában üdvözlendő, és önmagában jó lépésnek tekinthető. Azonban itt a döntésfolyamban volt egy olyan esemény, miután együtt szavaztatott meg az egész, külön nem nagyon lehetett róla beszélni - 1867 óta először fordult elő -, hogy a magyar miniszterelnök olyan törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amit el is fogadott az Országgyűlés, és amelynek eredményeképpen megszűnt a Belügyminisztérium, tehát megszűnt egy olyan fontos minisztérium, amely gazdája azon rendvédelmi szerveknek, amelyek az általam előbb felsorolt dolgokat hivatottak biztosítani, hivatottak az állampolgárok biztonságérzetét szavatolni.
Ennek a döntésnek a negatív következményei már augusztus 20-án, az akkori katasztrófa után érzékelhetőek voltak, aztán ahogy időben mentünk előre, és megkezdődtek a demonstrációk itt a Kossuth téren, vagy ha visszagondolunk a Televízió székházának az ostromára vagy az azt követő napok éjszakai eseményeire, akkor azt látjuk, hogy a rendőrség sajnos nem állt a helyzet magaslatán, és ha az okokat vizsgáljuk, akkor az anyagi hiányosságok, tehát a kevés pénz részben igazolhatja az állításokat.
Azért van ennek egy olyan nem materiális része, amely arra enged következtetni, hogy bizony nagyon rossz döntés volt a Belügyminisztérium megszüntetése, nagyon rossz döntés volt annak a minisztériumnak a megszüntetése, amely hivatott lett volna a rendvédelmi szervek működését garantálni, a feltételeket biztosítani. Hiszen a belügyminiszternek nemcsak az volt a dolga, hogy annak a feltételeit teremtse meg, hogy az állampolgárok biztonsága kézzelfogható és érzékelhető legyen, hanem hogy politikai támadásoktól és egyebektől megvédje a rendőrség és a rendvédelmi szervek alkalmazottait, akik ezt hivatásszerűen teszik. Nem vitatom a miniszter úr képességeit, nem vitatom jó szándékát, nem személyi kérdés ez, hanem rendszerbeli vagy struktúrabeli kérdés.
Azt gondolom, itt az ideje, hogy a kormány felülvizsgálja akkori döntésének következményeit, és ne szégyellje ezt a döntést korrigálni, módosítani (Az elnök csenget.), és az eredeti állapotokat visszaállítani.
Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiból.)
