DR. BOTKA LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

DR. BOTKA LÁSZLÓ
DR. BOTKA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ritkán adatik meg, hogy valóban történelmi léptékű átalakulás cselekvő részesei lehessünk, de az, amiről ez a mai vitanap szól, mindenképpen régóta nem tapasztalt és régóta várt változást, növekedést, fejlődést hozhat Magyarország számára. És hogy a közös tudatunk erről azért mégiscsak megvan, az mutatja, hogy az eddigi parlamenti vitában minden ellenzéki képviselőtársam - mindamellett, hogy elmondta a kötelező szöveget a kormány antidemokratikus országrontásáról - szükségét érezte, hogy a saját szűkebb választókörzete, települése, régiója fejlesztési elképzeléseiről is szóljon, hiszen erről szól ez a történet: 2007-től az Európai Unió támogatásával, közös erővel és együttműködéssel meg tudunk valósítani olyan fejlesztéseket és beruházásokat, amelyeket régóta terveztünk, és amelyek szükségesek Magyarország és Magyarország településeinek, régióinak a fejlődéséhez.
De mindehhez, tisztelt képviselőtársaim, tudnunk kell, hogy a politikában nem ahhoz kell a bátorság, hogy ragaszkodjunk a meglévőhöz, hanem ahhoz, hogy újat keressünk; nem ahhoz kell a bátorság, hogy mindenkinek könnyű álmot ígérjünk, hanem ahhoz, hogy el tudjuk mondani, hogy mindenkinek feladata és főleg helye van ebben az országban; és nem ahhoz kell a politikában a bátorság, hogy 14. havi nyugdíjjal ámítsuk a választópolgárokat, hanem ahhoz, hogy el tudjuk nekik mondani, milyen Magyarországot szeretnénk 10 év múlva, 15 év múlva, 20 év múlva. Ennek az országnak ugyanis elsősorban vízióra és programra van szüksége, nem bezárkózásra és főleg nem változatlanságra.
Tisztelt Ház! A miniszterelnök úr beszédében a tudást nevezte meg mint azt az erőforrást, amelyet jól használva Magyarország felzárkózhat, az Új Magyarország fejlesztési terv éppen ezért a tudástőke kihasználására épül. Szegeden az elmúlt években olyan fejlesztéseket hajtottunk végre, amelyek felkészítették a várost erre a szerepre: autópályát, utakat, csatornákat építettünk, iskolákat, panelházakat, kórházakat újítottunk fel, és elindítottuk az önök előtt is ismert Biopolisz-programot, amely a Szegedi Egyetem, kutatóközpontok tudásbázisára épülve teljesen új fejlődési irányba indította el a várost.
Az Új Magyarország fejlesztési terv egyik leghangsúlyosabb pontja a hét magyarországi tudásközpont, tudáspólus megteremtése: Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Veszprém, Székesfehérvár és Budapest kijelölése erre a feladatra. A cél ugyanis az, hogy Magyarország a világ egyik innovációs központjává váljon, mert ma a világot, a nemzetek gazdaságát az innováció mozgatja, az innováció teremt munkahelyeket, az innováció generálja a növekedést. Az innováció által generált növekedés révén érhetjük el azt, amiről a politika több mint 15 éve beszél, megerősíthetjük a vidék megtartóerejét, megállíthatjuk, sőt talán vissza is fordíthatjuk az értelmiség, a tudósok, a kutatók külföldre vándorlását, az agyelszívást. És a második előnye a pólusprogramnak, a regionális tudásközpontok kijelölésének, hogy esélyt adnak a kis- és középes vállalkozások számára, méretükből fakadó rugalmasságuknak köszönhetően ugyanis a kkv-k azok, amelyek a leginkább kihasználhatják az innovációban rejlő gazdasági potenciált.
Flexibilitás és adaptivitás – ez az a két tulajdonság, amely alkalmassá teszi a kis- és közepes vállalatokat arra, hogy a tudásközpontokban termelődő ötleteket, találmányokat gazdaságilag is tudják hasznosítani. És ha megteremtődik az innováció és a kis- és közepes vállalatok közötti kapcsolat, ha a tudásközpontok együttműködnek az adott régió üzleti életének szereplőivel, akkor a foglalkoztatás is nőhet, és csökkenhet a munkanélküliség. Szeged polgármestereként az elmúlt években tucatnyi olyan üzletemberrel ismerkedtem meg, akik ma még egy kisvállalkozást vezetnek, de amely vállalkozásban benne van az országos, sőt a nemzetközi siker lehetősége is, hiszen mindannyian az innovációra építették fel vállalatuk, vállalkozásuk jövőjét. Ne felejtsük el, hogy napjainkban garázsokból nőnek ki világcégek.
Az Új Magyarország fejlesztési program tudáspólusprogramja éppen ezért meggyőződésünk és eddigi tapasztalataink szerint a kisvállalkozások számára teremt lehetőséget. Szegeden a Biopolisz-program keretében már eddig 16 úgynevezett spin-off cég jött létre, megteremtve a kutatás-fejlesztési eredmények gazdasági hasznosításának eredményeit. De nem elég arról beszélnünk, hogy a tervnek az a célja, hogy lehetőleg mindenkinek legyen munkája, mert nem mindegy a jövőben, és nem mindegy Magyarország versenyképessége számára, hogy milyen ez a munka. Én abban hiszek, hogy Magyarország számára a tudásgazdaság, a magas hozzáadott értéket teremtő munka jelenti a jövőt, nem pedig a bérmunka. A mi felelősségünk, hogy Magyarországot Európa bérmunkásából a világ tudásmunkásává tegyük. A tudáspólusok révén a magyar kis- és közepes vállalatok versenyképessége javul, bekapcsolódhatnak az uniós piacba, javul beszállítói képességük a nagyvállalatok irányába.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindehhez persze szükség van arra, hogy a kutatás-fejlesztésre szánt összegek a jövőben kiszámítható mértékben növekedjenek. A program szerint négy év alatt 40 százalékkal emelkedik a K+F ráfordítás, amiből reményeink szerint egyre inkább kiveszi a részét a versenyszféra is.
(13.00)
Összefoglalva tehát: az Új Magyarország fejlesztési terv által kínált vízió és program azt ígéri az ország számára, hogy a létrejövő tudásközpontokban a növekvő kutatás-fejlesztési pénzeknek köszönhetően olyan ötletek, termékek és szolgáltatások születnek, amelyeket a magyar gazdaság anyagi haszonná ültethet át, és ez vezethet az ország versenyképességének javulásához.
Az elmúlt években Szegeden és a többi pólusvárosban megalapoztuk ezt a programot, felismerve a szoros együttműködéssel a régióközpontok, városok, a magyarországi nagyvárosok felelősségét. Ez a program, ami önök előtt fekszik, megfelelően alátámasztva szolgálja ezt a célt a jövőben, úgyhogy tisztelettel javaslom, hogy mindannyian azt keressük, hogy hogyan tudunk ennek a végrehajtásában, Magyarország felemelkedésében és felzárkózásában együttműködni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem