DR. KOLBER ISTVÁN
DR. KOLBER ISTVÁN
DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Hölgyeim és Uraim! Isten bizony, a véletlen hozta, hogy Tállai András után szólok. (Dr. Magda Sándor: Nana!) Közben ő megszólított itt Taszár kapcsán. Szeretném elmondani képviselőtársamnak, hogy mint a taszári repülőtér fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott soha nem érveltem amellett, hogy ne Mezőkövesdet válasszák. Én azt szeretném, ha Taszár mellett Mezőkövesd kérdése is megoldódna, én azt szeretném, hogy ez az ország valóban úgy fejlődjön, hogy ne egymás rovására, egymás kárára tudjuk fejleszteni az egyes régiókat, és ahogy én ismerem most ezeket a kérdéseket, bátran és bizton mondhatom, hogy erre esélyt és lehetőséget is látok. Tehát Mezőkövesdnek és Magyarország azon részének csupán annyit tudok üzenni, számíthatnak rám abban, hogy a mezőkövesdi repülőtérnek a hasznosítását együttesen és közösen megoldjuk, mint ahogy feladatomnak tekintem persze a Dél-Dunántúl szempontjából a taszári kérdést is.
De én most nem erről akarok beszélni, hanem az Új Magyarország tervről, amelynek két fő célkitűzése a foglalkoztatás, illetőleg a növekedés, de érdemes azért ezt a tervet más és más szempontból megvizsgálni és áttekinteni, az esélyegyenlőség, a területi kiegyenlítődés, a fenntarthatóság szempontjából, vagy hogy az egyes célok, az egyes ágazatok hogyan jelennek meg ebben a tervben. De érdemes ezt a tervet úgy is áttekinteni, hogy milyen lehetőséget biztosít a városok számára az Új Magyarország terv. Persze le kell szögeznünk, hogy a városok akkor lehetnek sikeresek, ha lehetőségeiket a területi, térségi együttműködés szempontjából gondolják végig, hogyha szolidárisak a környezetükkel, szolidárisak azokkal a falvakkal, településekkel, amelyek sok tekintetben hátrányosabb helyzetben vannak, mint a városok.
Milyen várospolitika tükröződik az Új Magyarország tervben? Melyek a várospolitikai céljai a tervnek? Egy policentrikus, sokközpontú városhálózatnak a kialakítása, a főváros túlsúlyának az oldása, hogy ne legyen orrnehéz ez az ország, a városok versenyképességének elősegítése, a városok közötti intenzív kapcsolatoknak az ösztönzése, illetőleg a városok és környezetük közötti harmonikus kapcsolatnak a kialakítása. Mert beszéltünk itt az imént például a felzárkóztatásról, a hátrányos helyzetű térségekről, amelyeknek a felzárkóztatásában a városoknak óriási szerepe kell legyen.
Az I. nemzeti fejlesztési terv is sok lehetőséget teremtett a városok számára. Hogy csak egy számot mondjak: a 16 ezer nyertes pályázatból 11 ezret városi önkormányzatok, városi székhelyű vállalkozások, városi székhelyű civil szervezetek nyertek el, és jeleskedtek egyébként a városi önkormányzatok is több mint 700 nyertes pályázattal. Tehát nézzük azt, hogy milyen lehetőséget biztosít az Új Magyarország terv a városoknak!
Kiemelném a megközelíthetőséget, ez az egyik legfontosabb kérdés. A 6-os út Szekszárdnak és Pécsnek, vagy Békéscsabának, a békési városoknak a 44-es út, a 67-es út Kaposvárnak, vagy mondhatnám a vasútfejlesztést. De ilyen kérdés például a Duna mint európai közlekedési korridor fejlesztése, ami Győrnek, Budapestnek, Dunaújvárosnak, Bajának, Mohácsnak teremt lehetőséget. A munkahelyteremtés döntő többségében nyilván városokban fog megvalósulni, ugyanakkor a másik oldalon éppen ezért feladatunk a munkába járás feltételeinek a megteremtése, hogy a környező falvakból az emberek be tudjanak járni. A kis- és középvállalkozások támogatása is nyilvánvalóan döntően városi székhelyű cégeket fog majd érinteni, és sok város gazdaságának motorja lehet a turizmus; a fürdőfejlesztések, a wellness, az egészségügyi szolgáltatások, a kulturális kínálat bővítése révén számtalan várost lehetne felsorolni. Vagy a különböző szolgáltatásokat nyújtó intézmények felújítása, az óvoda-iskolai program az, ami nagyon lényeges lehetőséget teremt, a szakképzések bővítése, az egészségügyi ellátás javítása, a kórházak, a járóbeteg-ellátás változtatása révén. Nagyon fontos dolog a városi infrastruktúra fejlesztése, ebben olyan lehetőségek teremtődnek, hogy be tudjuk fejezni a csatornázást, javíthatjuk a városi ivóvíz minőségét. A katonai és az ipari barnamezős beruházások mellett a panelprogram folytatására is sor kerül, ami jelentős energiamegtakarítással jár, javítja az emberek életminőségét, illetőleg elősegíti, hogy a városaink szebbek és jobbak legyenek. De amit még érdemes kiemelni, az az, hogy a városoknak óriási szerepe lehet abban, hogy megértsük: Magyarországon alapvető kulturális váltásra van szükség abban, hogy megértessék, hogy az egyén is felelős a saját sorsáért, miközben az államnak a feladata az esélyegyenlőség biztosítása.
Biztos, hogy a városoknak óriási a forrásfelvevő képessége, és nagyon fontos feladatnak tartom, hogy a városok az Új Magyarország tervet és valamennyi operatív programot elemezzék, áttekintsék abból a szempontból, hogy mit és hogyan tudnak profitálni ebből a programból, hogy egy gyorsabban fejlődő városhálózat alakulhasson ki Magyarországon.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
