FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséről szeretnék pár gondolatot elmondani az Új Magyarország fejlesztési terv tükrében.
A régiók és a térségek közötti jelentős fejlettségbeli különbségek elismertették az Európai Unióval a kohéziós politika minden eddiginél nagyobb szükségességét. Ennek köszönhetően a területi kiegyenlítődés egyik fő prioritásként jelenik meg az Új Magyarország fejlesztési tervben is. A fő célok egyike, hogy a leghátrányosabb térségekben a felzárkóztatást, a növekedést, a területi kiegyenlítést elősegítse, a meglévő társadalmi-gazdasági különbségeket csökkentse.
Értem és tökéletesen átérzem miniszterelnök úr és Szabó képviselőtársam dilemmáját, hiszen megállapíthatjuk, hogy egy ország versenyképességének javítását hosszú távon gátolja, ha a fejlődés nem a területi és társadalmi kohézió szempontjait figyelembe véve zajlik, ezért nem lehet tisztán az ország erősségeire alapozott fejlesztési stratégiát megvalósítani. Ma Magyarországon a területfejlesztési politika egyik legfontosabb feladata - azt hiszem, mindnyájunk véleményével megegyezően - az ország kiegyensúlyozott fejlődésének a biztosítása. E fejlesztési körben egyfelől biztosítani kell, hogy a fejlesztések a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg, másfelől pedig minden eszközzel mérsékelni szükséges a területi leszakadást.
Mi is jellemzi ezeket a hátrányos helyzetű térségeket? Ezeket a különösen rossz elérhetőségi viszonyok mellett a népesség kedvezőtlen kor- és képzettségi összetétele, a rossz gazdasági szerkezet, az erőforrások minden tekintetben érvényes szűkössége jellemzi. A leszakadó térségek egy része mára egybefüggő övezetté vált, ahol a saját erőből való előrelépés esélyei radikálisan lecsökkentek. Mivel a hátrányos helyzetű térségekben az országosan is jelentkező problémák koncentráltan vannak jelen, e térségek fejlesztése speciális, fokozott figyelmet igényel. Speciális megközelítést és fokozott figyelmet - szeretném ezt hangsúlyozni.
Az Új Magyarország fejlesztési terv társadalmi vitája lehetővé tette, hogy a társadalmi szervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek, köztestületek, intézmények, egyházak megfogalmazzák és egyben javasolják a felzárkózással kapcsolatos elképzeléseiket. Így történt ez például a dél-dunántúli régióban is, hiszen a regionális fejlesztési tanács maga fogalmazta meg és javasolta, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségek komplex felzárkóztatása hangsúlyosan jelenjen meg az Új Magyarország fejlesztési tervben. A terv ma már tartalmazza ennek a lehetőségét,
Az európai szociális, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint a regionális fejlesztési alapok forrásai koncentrációjával komplex és integrált felzárkóztatási programok kidolgozására nyílik lehetőség, és ezzel együtt lehetőség lesz a leszakadó térségek kiemelt támogatására. A komplexitás a hátrányos helyzetű térségek esetében elsődlegesen, de nem kizárólagosan a foglalkoztatás problémájának a megoldását teszi szükségessé, mint arról már több képviselőtársam is szólt. Ez nemcsak a munkahelyek létrehozásának a támogatását jelenti, hanem speciális oktatási, képzési, kompetenciafejlesztési programok megvalósításával az ott élők foglalkoztatási esélyei is jelentős mértékben növekedhetnek. A programok lehetővé teszik az iskolák térségi funkciójának megerősítését, a már eddig is sikeres közmunkaprogramok folytatását és a szociális és egészségügyi szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítását.
(14.10)
Ez nagyon lényeges, hiszen a dél-dunántúli régióban is strukturális átalakulásra van szükség. A megközelíthetőség rossz minősége, illetőleg részbeni hiánya a tőkeberuházás szintjét alacsonyan tartja. Éppen ezért a térségi központok elérhetőségének javítása alapvetően kedvezően fogja majd befolyásolni a kis- és középvállalkozások megtelepedését, fejlesztését, a beruházások ösztönzését és az alapszolgáltatások igénybevételének lehetőségét. Az Új Magyarország fejlesztési terv lehetőséget biztosít a felzárkózásra, de én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindnyájunk felelőssége, hogy ezzel a korszakos lehetőséggel milyen módon és hogyan tudunk majd élni a jövőben.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(Németh Zsoltot a jegyzői székben Szűcs Lajos váltja fel.)
