GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látszólag az Új Magyarország fejlesztési terv és az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai terv két önálló dokumentum. Ez azonban csak látszólag van így, hiszen ez a két anyag szervesen összeillik, és egymást egészíti ki a következő időszakban is. Az Európai Unió szabályai szerint a vidékfejlesztésnek és az agrárstratégiának külön módozatban kell megjelennie, és ez az oka annak, hogy készítettünk egy ilyen tervet. Természetesen a következő időszakban is mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ez a két intézkedési terv egymással szerves egységben legyen, ne kioltsa azokat a lehetőségeket, amiket szeretnénk megvalósítani, hanem kölcsönösen erősítse egymást, ne végezzünk felesleges és egymásra épülő fejlesztéseket.
Amikor egy ilyen nagy volumenű tervezési időszakban vagyunk, amikor a következő hét évre határozzuk meg az agrártermelés és a vidékfejlesztés feltételeit, akkor mindig megkérdezik azt - teljes joggal -, hogy mi a mi stratégiánk, mi az agrárelképzelésünk a következő hét évre, hiszen csak ehhez lehet illeszteni a feltételeket. Úgy gondolom, hogy megvan a mi agrárstratégiánk, ami az elmúlt másfél év kemény szakmai vitáiban formálódott meg, ez pedig az, hogy Magyarország lehetőségei - itt mind a humán, mind a technikai, mind az időjárási, mind a szakértelem, mindenféle agrárlehetőséget figyelembe véve - alapján a magyar mezőgazdaság teljesítőképességének a 60 százalékán teljesít, míg a fejlett agrárországok az Európai Unióban az ő lehetőségeikhez mérten 90-95 százalékos teljesítményt produkálnak. Nem lehet tehát más az egyik alapvető stratégiai célunk, mint ennek a fajlagos lemaradásnak a behozatala.
Jön ilyenkor a második kérdés, hogyan teremtjük meg ennek a piaci feltételeit. Bizony, az Európai Unión belüli elhelyezése ezeknek a termékeknek gyakorlatilag körülbelül a felére nyújt biztosítékot, ezért kell a mi agrárdiplomáciai területünkön erős lépéseket tennünk - ilyen volt például az orosz együttműködés, de ilyen a horvát piac visszaszerzése és még néhány más terület is - azért, hogy az Unión belül és az Unión kívül ezeket az agrártermékeket el tudjuk helyezni.
Van egy másik nagy elmaradásunk, ez a technikai eszközellátása a magyar agráriumnak. Ma már ismertek ezek a számok, hiszen többször elmondtam én is, hogy körülbelül Magyarországon 2300-2400 euró/hektár az egy hektárra jutó technikai érték. Ez Franciaországban 5300-5400 euró, Ausztriában pedig több mint 10 ezer eurót jelent hektáronként. Ezért a rendelkezésünkre álló 1250 milliárd forintból vidékfejlesztésre és agrárstratégiánk megvalósítására az első tengelyt fajsúlyosan és nagy súllyal szerepeltetjük, mintegy 46-48 százalékát a fejlesztési forrásoknak erre szeretnénk tenni, hogy ennek a fajlagos technikai lemaradásunknak a megszüntetését, a versenyképes magyar agrárium további megteremtését elő tudjuk segíteni a következő időszakban.
Azt gondolom, hogy ezen kívül a második tengely is rendkívül fontos, ami az úgynevezett fenntartható agrárgazdálkodást jelenti, ami alatt azt értjük, kicsit leegyszerűsítve, hogy úgy kell az agrárgazdálkodásunkat végezni, hogy a következő generációk elől sem szívjuk el az életteret, fenntartható, normális körülményeket hagyunk vissza a számukra. Ez Magyarországon egyébként jól elindult az elmúlt két évben, hiszen másfél millió hektáron folytatunk helyes agrár-környezetgazdálkodást, és azt gondolom, hogy ezt a következő időszakban is folytatnunk kell. Ugyanilyen a más területen használhatatlan vagy kevésbé használt területeknek az erdőtelepítése, azaz a közvetlen agrártermelésből való kivonása, ami nagyon-nagyon fontos a következő időszakban. Ilyen terület a természettel való összhang, amikor azt mondjuk, hogy a másodlagos energiatermelés megvalósítása és az ebből nyerhető fenntartható energia előállítása. És ilyen célunk a fejlesztési programokban a két ágazat tekintetében vagy a két oszlop tekintetében az állattenyésztés minél erőteljesebb és intenzívebb fejlesztése, az idevaló technikák és technológiák megvalósítása.
Nagyon fontos a harmadik elem, amit jövedelemdiverzifikációnak mondunk, és ez inkább a vidékfejlesztéshez kapcsolódó része a dolognak, amikor azt mondjuk, hogy az agrárvállalkozók és a vidéken élők ne csak agrártermelésből származó jövedelemből tudják fenntartani településüket, életüket és életmódjukat, hanem más típusú szolgáltatásokra is adjunk támogatást és fejlesztést, ami a legkisebb vállalkozásokat, a közepes vállalkozásokat, a község karbantartását, rendben tartását is jelenti.
Végül nagyon fontos a negyedik oszlop, amit egy rossz mozaikszóval Leadernek nevezünk - valószínűleg majd meglesz ennek a magyar fordítása is előbb-utóbb -, ami azt jelenti, hogy hozzuk össze a vidéki közösségeket, és valamilyen módon csoportok, ne egyes emberek pályázzanak fejlesztési pénzekre.
(12.10)
Azt gondolom, hogy a vidék Magyarországa előtt álló 1250 milliárd forintos fejlesztés, ami ki fog egészülni az 1500 milliárdos közvetlen agrártámogatásokkal, egy olyan kivezetést jelent a magyar agrárium számára, ami meg fogja oldani azt a nagyon alapvető kérdést, amiért mindig küzdünk és mindig harcolunk: érdemes legyen vidéken élni, érdemes legyen agrártevékenységet folytatni, mert az ott élő emberek számára biztos jövőt fog jelenteni. Fogjunk össze, valósítsuk meg ennek a tervnek a részleteit, és minden egyes fillérjét ennek a célnak rendeljük alá, és segítsük a vidéket és az agrárgazdaságot!
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
