SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök, hogy itt a vitában a kis- és közepes vállalkozások már többször szóba kerültek. Általánosságban engedjenek meg néhány mondatot a II. nemzeti fejlesztési terv és a hazai kis- és középvállalkozások viszonyáról.
Leginkább úgy tudnám jellemezni, hogy a kormánynak egy újabb virtuális terméke van itt a kezünkben, legalábbis ami a hazai kis- és középvállalkozásokat illeti, akkor mindenképpen. Általános lózungok és víziók gyakorlati megoldások nélküli gyűjteménye, szavak, ígéretek és a tettek és a valóság közötti különbségek kézzelfogható megnyilvánulásai. Elég, ha csak arra utalok, hogy a két fő prioritás a II. nemzeti fejlesztési tervben a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatás növelése, a gazdasági növekedés. A kis- és középvállalkozások a nemrégiben elfogadott megszorító csomagok hatására az elmúlt tíz év legnagyobb krízisét fogják átélni az elkövetkező egy-két évben, ami a kormány számai szerint is jelentősen növeli majd a munkanélküliséget, és ezáltal csökkenti a vállalkozások növekedését, ami kihat az ország gazdasági növekedésére is.
A legfőbb probléma a programmal, hogy nagyon szégyenlősen hallgat arról, hogy a gyakorlatban azok a célok, amelyek megfogalmazásra kerülnek, amely célokkal egyébként, azt hiszem, ebben a teremben mindenki egyetért, hogyan is fognak megvalósulni.
Az NFT II-ben valóban hangsúlyosan jelenik meg a kis- és középvállalkozói szektor támogatásának fontossága, de nem komplex szemléletben próbálja kezelni a szektor problémáit. Különböző prioritáscsoportokon belül kívánja azokat a gondokat orvosolni, mintegy mellékesen egyébként, ami a kkv jelenlegi helyzetében szükséges lenne, ami megoldást nyújthatna a kis- és közepes vállalkozásoknak. Ez azonban azzal jár, hogy a kkv számára fontos területek kimaradnak a támogatási rendszerből, így az adó- és tb-rendszer terheinek enyhítése, az adózással és tb-fizetéssel járó adminisztráció egyszerűsítése vagy a kkv-szektor foglalkoztatásának direkt ösztönzése. Márpedig az egyensúlyjavító csomag nemrégiben bevezetett intézkedései, mint már mondtam, igen súlyosan visszavetik a munkaerő alkalmazását a kis- és közepes vállalkozások között, és hiányoznak azok az ésszerű, foglalkoztatást ösztönző programok, amelyekkel kompenzálni lehetne ezeket a kis- és közepes vállalkozásokra fokozatosan nehezedő terheket.
A program két kiemelt prioritása valóban, azt hiszem, egyöntetű támogatást élvezhet a patkó mindkét oldalán, tehát a foglalkoztatás bővítése és a tartós gazdasági növekedés biztosítása. Csakhogy az a valóság, amivel a kis- és közepes vállalkozások jelen pillanatban találkoznak az országban, épp ezzel ellentétes irányú.
Lehet olvasni számokban, most volt a leadási határideje a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetésnek, egyelőre beláthatatlanok azok a következmények, hogy emiatt hány vállalkozás fog megszűnni, szürkegazdaságba menekülni, vagy éppen elbocsátani lesz kénytelen a munkaerejét. Valóban kiemelten kellene foglalkozni a kkv-szektorral. Az egyik probléma, hogy a szerzők maguk kiemelik, hogy a kis- és közepes vállalkozói szektor foglalkoztatásban játszott szerepe igen magas. Ehhez képest az NFT-ben a kkv-szektor foglalkoztatásnövelő képességére vonatkozóan nincsenek direkt intézkedések tervezve. Itt lehetne a fontos idézeteket elmondani. Például a 3.1.5.3. részben a társadalmi megújulás című, 3. számú prioritás keretében megfogalmaznak olyan foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat, amelyek alapvetően a magyar munkaerő foglalkoztathatóságának növelését célozzák. Bár ezek valóban fontos fejlesztési irányok, alapvetően az oktatás, a szakképzés, a szakmai továbbképzés korszerű elemeinek a meghonosítására irányulnak. Mint tudjuk, ezek csak nagy áttéttel, hosszú távon segítik elő a kkv-szektor foglalkoztatásának növelését.
Ugyancsak lehetne fontos szerepe az államreform 6. számú prioritásának a kkv-szektor támogatásában, hiszen a szabályozás, engedélyezés kötöttségei, az adózással kapcsolatos szabályok, jelentési kötelezettségek, adminisztratív előírások jelentős költséget, terhet jelentenek a vállalkozásoknak, magyarán: versenyhátrányt a magyar kkv-szektor számára. Ezek felülvizsgálatának kérdése, az enyhítésre vonatkozó szándék sajnos nem olvasható ki a II. nemzeti fejlesztési tervből. Valóban céljaiban, megfogalmazásaiban nagyon - hogy mondjam - tetszetős ígéretek hangzanak el, azok az ígéretek, amelyek egyébként már elhangzottak jó néhány éve a kormány vagy a parlament elé került, önök által kiadott tervekből. Tehát olvashatunk benne a kkv-szektor tőkeellátottságának javításáról, a vállalkozói kultúra, a vezetői ismeretek elősegítéséről, a kkv működési hatékonyságát célzó szervezetfejlesztésről, a technológiai korszerűsítésről, az információs és tanácsadói szolgálatok erősítéséről. Valóban, ezek szavak szintjén szerepelnek a programban, csak éppen az nem látszik, legalábbis a magyar vállalkozók számára, hogy ebből hogyan fognak ők valóban profitálni.
Egy kitérőt tennék csak zárójelesen: nagyon hangsúlyosan szól az anyag az innovációs fejlesztésekről. Valóban tudjuk, hogy ha Magyarország hosszú távon be akar kapcsolódni sikeresen a világgazdasági folyamatokba, akkor az innovációra nagyon nagy szükség van. Csak nem szeretném, ha az aránytévesztésben odáig mennénk, hogy minden olyan vállalkozót, aki pénzhez akar jutni Magyarországon, arra kényszerítenénk, hogy, mondjuk, a kanálban a mélyedést felfedezze. Tehát ne az legyen a fő üzenete a vállalkozások felé, hogy bármi áron valamit kitalálni. A cél az, hogy működőképes vállalkozások legyenek.
(13.50)
Valóban azt tudom mondani, hogy a célok tekintetében egyet lehet érteni a programban szereplőkkel, de a megvalósítás területén nagyon nagy hiányosságok vannak, amelyeket nem tudjuk egyelőre, hogyan fog pótolni a kormányzat.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
(Podolák Györgyöt a jegyzői székben dr. Kis Zoltán váltja fel.)
