BERÉNYI LAJOS
BERÉNYI LAJOS
BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény alapján a Közbeszerzések Tanácsa évente beszámolót készít az Országgyűlésnek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, illetve a beszámolási időszakban végzett munkájáról. A tanács írásos beszámolójához néhány szóbeli kiegészítést szeretnék tenni.
A 2005. évben már a 2004. május 1-jén, az európai uniós csatlakozással egy időben hatályba lépett új közbeszerzési törvény előírásai szerint kellett a közbeszerzési eljárásokat lefolytatni. Időközben azonban az Európai Unió új közbeszerzési irányelveket fogadott el, amelyeknek az volt a célja, hogy a belső piac megteremtése és ennek keretében a hatékony, átlátható közpénzfelhasználás elősegítése mellett a közbeszerzési szabályozás egyszerűsítése és modernizációja is megvalósuljon. Magyarország annak a kötelezettségének, amit az Európai Unió előírt az összes tagországnak, hogy 2006. január 31-ig a nemzeti joganyagba az új irányelveket át kell ültetni, eleget tett, és az új, módosított törvény ez év január 15-én lépett hatályba.
A 2005-ös beszámoló kapcsán azt is el kell mondani, hogy az ez évi, január 15-én hatályba lépett átfogó módosítást megelőzően 2005-ben számos esetben módosította a tisztelt Országgyűlés a 2004-es közbeszerzési törvényt a hazai tapasztalatok alapján. A Közbeszerzések Tanácsa ezeket a módosításokat támogatta, mégis úgy gondoljuk a gyakorlati tapasztalatok alapján, hogy a közbeszerzés szereplői számára és a közbeszerzések végrehajtását koordináló Közbeszerzések Tanácsa számára is az állandó változtatása a törvénynek nemcsak jelentős többletterhet jelent, hanem nehezíti a közbeszerzési törvény végrehajtását. A tanács minderre tekintettel, a jogbiztonság alkotmányos követelményeit szem előtt tartva a jövőre nézve nem tartja célszerűnek a törvény sorozatos módosítását.
Tisztelt Országgyűlés! A beszámolási időszakban a közbeszerzések összértéke 1291 milliárd forintot tett ki, ami a 2004. évi 1129 milliárd forinthoz képest több mint 14 százalékos növekedést jelent. Ezen felül a statisztikailag is külön kezelt, nemzeti értékhatár alatti, úgynevezett egyszerű közbeszerzések értéke mintegy 150 milliárd forint volt. A két adatot egybevetve 2005-ben a közbeszerzések teljes értéke elérte az 1450 milliárd forintot.
(12.10)
Megjegyzem, hogy a 2006. évi eddigi statisztikai adatok alapján ebben az évben a közbeszerzések értéke hozzávetőleg 2000 milliárd forintra prognosztizálható.
2005-ben az egyes eljárástípusok aránya a korábbi évekhez képest megváltozott. Jelentős növekedés figyelhető meg a tárgyalásos eljárások javára a nyílt eljárásokkal szemben. Ez alapvetően azzal függ össze, hogy az új közösségi irányelvek szerint a közszolgáltatók szabadon választhatják a tárgyalásos eljárás alkalmazását. E lehetőséget kihasználva az említett ajánlatkérők az esetek többségében nagyberuházásaikkal kapcsolatos pályázataikat is ezen eljárásfajta keretében hirdetik meg. A közbeszerzések tárgy szerinti megoszlásában a beszámolási időszakban is az első helyen álltak az építési beruházások, 41 százalékos részesedéssel, a szolgáltatások a beszerzések összértékének 34 százalékát tették ki, míg az árubeszerzések részaránya 25 százalék volt
A hazai kis- és középvállalatok 2005-ben a közbeszerzési eljárások 67 százalékát nyerték meg, amely a pályázatok összértékének 41 százalékát jelentette. Ez némi csökkenést mutat a megelőző év 72 és 47 százalékos adataival szemben. E számok nem tartalmazzák az egyszerű eljárások statisztikáját, amelyek döntő többségét a kis- és középvállalkozások nyerik el. Úgy látjuk, hogy a nagybeszerzéseket megvalósító szervezeteknél egyre inkább érvényesül a közbeszerzések koncentrációját eredményező beszerzési politika. Ennek jellemzője a kiemelkedő értékű komplex beszerzések egy eljárásban történő megvalósítására irányuló törekvés. A kis- és középvállalkozások a jelenlegi versenyképességük alapján döntően a kisebb értékű, többnyire a helyi önkormányzatok által kiírt pályázatokon indulnak sikerrel. A nagyobb értékű eljárásoknál általában mint alvállalkozók vesznek részt a szerződés teljesítésében.
A Közbeszerzések Tanácsa egyik elsődleges feladatának tekinti, hogy hatáskörén belül olyan intézkedéseket tegyen, amelyek hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való sikeres részvételi esélyének növeléséhez. Ennek eredményeként került nemrég kibocsátásra a tanács egyik ajánlása, amely a kis- és középvállalatok eljárásokba való bevonásának ösztönözését elősegítő jogszerű lehetőségekre hívja fel a beszerzők figyelmét. Elmondható továbbá, hogy leginkább a kis- és középvállalkozások számára jelentenek segítséget a tanács titkársága által készített azon állásfoglalások, amelyek a közbeszerzési jogszabályi környezetben való eligazodást könnyítik meg.
2004. január 1-jétől kötelező érvénnyel megszűntek a hazai áru, illetve munkaerő alkalmazása érdekében a korábbi törvény alapján figyelembe vehető preferenciális rendelkezések. Ennek köszönhetően a külföldi ajánlattevők részesedése a hazai közbeszerzési pályázatok összértékéből a beszámoló évében már 15 százalékot ért el. Ugyanakkor a magyar vállalkozók számára is megnyíltak a lehetőségek a közösségi közbeszerzésekben való részvételre. A Közbeszerzések Tanácsa fontosnak tartja a magyar cégek hatékonyabb kormányzati támogatását abban, hogy versenyképességüket növeljék az EU-tagállamok, valamint a környező, nem EU-tag államok közbeszerzési piacain, és a jelenleginél jobb eredményeket érjenek el az ezen országok szervezetei által kiírt pályázatokon.
Úgy látjuk, hogy a magyar vállalkozások hazai közbeszerzési piaci pozíciója gazdasági erejük növekedésével javulhat, amelyben mindenekelőtt az EU-források kihasználásának eredményességét tartjuk meghatározónak. Szervezetünk kiemelt figyelmet fordít a támogatott beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzésekre, amelyekre a Kbt. több helyen is tartalmaz speciális szabályokat. A teljesség igénye nélkül ilyen például a hivatalos közbeszerzési tanácsadók bevonásának kötelezettsége, az ajánlatkérő ellenszolgáltatásának teljesítésére vonatkozó kedvező feltételek, a hiánypótlás lehetőségének biztosításával összefüggő kötelezettség. A hazai vállalkozások versenyképességét hivatott erősíteni a tisztelt Országgyűlés előtt jelenleg napirenden lévő, úgynevezett vállalkozói körbetartozások mérsékléséről szóló törvényjavaslat is, amelynek célja lényegében az, hogy a szerződés ellenszolgáltatásának teljesítése során az alvállalkozót az ajánlattevőhöz, azaz a fővállalkozóhoz hasonló garanciális jogok illetik meg.
Tisztelt Országgyűlés! A korrupció elleni küzdelemben a 2005. évi tapasztalatok is azt igazolják, hogy a közbeszerzési szabályozás önmagában nem elegendő a visszaélések kiküszöbölésére, egyrészt a probléma társadalmi, jogi komplexitása miatt, másrészt a közbeszerzéseken belül azok eszközrendszere nem képes minden, vele szemben megfogalmazott célkitűzést egyszerre és egyformán eredményesen érvényre juttatni. A folyamatba épített és külső ellenőrzési rendszer hatékony működtetése előmozdíthatja a korrupció visszaszorítását a közbeszerzésekben. Ennek azonban előfeltétele a megfelelő társadalmi tudat kialakítása, a szakértelem térnyerése, valamint a közbeszerzési kultúra színvonalának emelése.
Közbeszerzési szabályozásunk mindössze egy évtizedes múltra tekint vissza, így az eljárások szabályos lefolytatásába vetett bizalom mind a közélet, mind az ajánlattevők részéről még sok esetben hiányzik. Ezt támasztják alá a Közbeszerzési Döntőbizottság tapasztalatai is. A folyamatosan növekvő jogorvoslati eljárások száma egyrészt a közbeszerzési eljárásokban részt vevők egymás iránti bizalmatlanságára utal, másrészt a jogsértések magas aránya a fennálló jogalkalmazási gyakorlat hiányára hívja fel a figyelmet.
Tisztelt Országgyűlés! A Kbt. iránti fokozott érdeklődés, továbbá a tanács törvényben rögzített feladatainak ellátása 2005-ben is jelentős mértékű munkaterhet rótt a területre és apparátusára. A Közbeszerzések Tanácsa jogállásánál fogva központi szerepet tölt be a jogszabályok alkalmazásának figyelemmel kísérésében és a közbeszerzési politika alakításában. A tanács és az apparátus tapasztalataival segíti a jogszabály-előkészítési munkát. A közbeszerzési eljárások résztvevőinek adott egyedi állásfoglalások, az általános jogalkalmazási kérdéseket tisztázó ajánlások, illetve a tanács elnöke által kibocsátott tájékoztatók a közbeszerzési eljárások sikeres lefolytatását segítik, valamint hozzájárulnak az egységes gyakorlat kialakításához.
Szervezetünk a jogalkalmazás során felmerülő problémákról összegyűjtött információi alapján konstruktív javaslatok kidolgozásával és jogszabály-tervezetek véleményezésével aktívan részt vett a Kbt. átfogó módosításának 2005. évi munkájában. 2005-ben a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb számban, közel ezer esetben fordultak írásban az érintettek a Közbeszerzések Tanácsának titkárságához egyedi állásfoglalásra irányuló kérelmekkel. A tanács a beszámolási időszakban heti háromszori alkalommal, 150 számban jelentette meg a Közbeszerzési Értesítőt. A hirdetmények közzététele mellett ellátta az azok ellenőrzésével kapcsolatos feladatait is, illetve a közösségi eljárási rendbe tartozó hirdetményeket továbbította az EU hivatalos lapja kiadóhivatalának.
Továbbra is kiemelkedő feladatnak tekintjük a közbeszerzési szakemberek képzését. 2004-től kezdődően testületünk az oktatások szervezése mellett azok szakmai felügyeletét is ellátja. Az elmúlt évek tapasztalatai a képzések fontosságát igazolják, amelyek egyrészt elősegítik a közbeszerzési folyamatok szakszerűségét, másrészt hozzájárulnak a jogszabálysértések kockázatának csökkentéséhez. Az államilag elismert szakképzések esetében a képzések átfogó felügyeletére szervezetünk számára a vizsgákon való részvétel biztosít lehetőséget.
A Közbeszerzések Tanácsa 2005-ben is ellátta a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékének, a békéltetők névjegyzékének, valamint a minősített ajánlattevők jegyzékének vezetésével összefüggő feladatokat. A különböző jegyzékeken összesen 600 személyt, illetve szervezetet tartottunk nyilván 2005-ben.
(12.20)
A tanács által összeállított ajánlatkérői listán több mint 8 ezer szervezet szerepel. Nemzetközi téren jó az együttműködésünk az Európai Bizottság közbeszerzési politikáért felelős szerveivel, testületünk több európai uniós tanácsadó szervezet munkájában is részt vesz. A Közbeszerzések Tanácsa folyamatos statisztikát vezet a hazai közbeszerzésekről, és évente tájékoztatja az Európai Bizottságot a hazai közbeszerzések megadott szempontok szerinti adatairól.
Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa mellett, szakmailag attól független szervként látja el feladatait. Konkrét jogorvoslati eljárások esetén számára utasítás nem adható, határozatainak felülvizsgálatát első fokon a Fővárosi Bíróságtól, másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblától lehet kérni. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárására a Kbt. mellett kiegészítő szabályként 2005. november 1-jétől a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.
A Közbeszerzési Döntőbizottság munkaterhét 2005-ben is jelentős mértékben növelte a jogorvoslati eljárások számának, valamint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokról szóló tájékoztatók számának emelkedése. A beszámolási időszakban összesen 1091 jogorvoslati eljárás indult, amely 26 százalékkal több a megelőző évi mutatónál. Az eljárások nagy száma alapvetően az egyre jelentősebb közbeszerzési piacon megjelenő szervezetek és beszerzések értékére, valamint a verseny fokozódására vezethető vissza. Ehhez hozzájárul a gyakori változások miatti bizonytalan jogszabályi környezet is. Mindezekre figyelemmel a piac szereplői igénylik az ajánlatkérői döntések széles körű kontrollját.
Ugyanakkor a jogorvoslati eljárások számának alakulása egyben a döntőbizottság munkája iránti közbizalmat is tükrözi. A jogorvoslati eljárások megindításának több mint 75 százalékát a közbeszerzési eljárásban részt vevők kérik, kevesebb mint egynegyedét pedig hivatalból kezdeményezik az erre feljogosított személyek és szervezetek, mindenekelőtt a döntőbizottság elnöke, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke és tagjai, az EU kohéziós és strukturális alapjaiból támogatott beszerzések esetén a támogatást nyújtó szervezetek, valamint az Állami Számvevőszék. A jogorvoslati eljárások számának növekedéséhez hozzájárult a döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett eljárások jelentős száma, a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos és az egyszerűsített közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban. 2005-ben a döntőbizottság elnöke 189 alkalommal kezdeményezett jogorvoslati eljárást, amelyből 132 esetben került sor jogsértés megállapítására.
A jogorvoslati eljárások elbírálása során a tárgyévben jogsértés megállapítására 452 esetben került sor, ami az összes kérelem 41 százalékát teszi ki. A döntőbizottság 2005-ben mintegy kétszáz esetben semmisítette meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Abban az esetben, ha a jogsértés súlya miatt indokolt, illetve reparációra már nincs lehetőség, a döntőbizottság bírságot szabhat ki, ennek értéke 2005-ben 420 millió forint volt, ami némi csökkenést mutat a 2004. évi mutatóval szemben.
A Közbeszerzési Döntőbizottság beszámolási időszakban hozott érdemi határozatainak 22 százalékát támadták meg a bíróság előtt. Ez az arány hasonló a korábbi évekéhez. A 2005-ben benyújtott felülvizsgálati kérelmek elbírálásának nagy része még folyamatban van. Az eddigi jogerős ítéletek azt mutatják, hogy a bíróságok a döntőbizottság határozatait - néhány kivételtől eltekintve - megerősítették. A döntőbizottság működésének értékelésekor kijelenthető, hogy a szervezet a hazai és közösségi elvárásokkal összhangban képes a jogorvoslatok gyors és hatékony intézésére. Eljárásával megakadályozhatók a jogsértő szerződéskötések, a részére biztosított szankcionálási eszközök pedig általánosságban visszatartó erőt jelentenek a törvény szabályait szándékosan figyelmen kívül hagyó cselekményekkel szemben.
Tisztelt Országgyűlés! A 2005-ben kidolgozott átfogó törvénymódosítás olyan új jogintézményeket emelt be a Kbt.-be, amelyek célja a modernizáció és innováció ösztönzése a közbeszerzésekben. Ezen jogintézmények elsősorban az elektronikus eszközök térnyerését és ezáltal az eljárási folyamatok egyszerűsítését, valamint költséghatékonyságát hivatottak elősegíteni. Függetlenül attól azonban, hogy hazánkban e lehetőségek jogszabályi szinten adottak, a konkrét feltételrendszer megteremtésében még vannak elmaradásaink. Ugyanakkor a törvény átfogó módosításával olyan könnyítést tartalmazó és költségkímélő rendelkezések is életbe léptek, mint az egyszerű értékhatárok megemelése, valamint az igazolásokkal kapcsolatos kötelezettségek enyhítése.
Összességében kijelenthető, hogy az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünket teljesítettük. Az Európai Bizottság ez idáig nem kérdőjelezte meg a magyar jogszabályok megfelelőségét.
A Közbeszerzések Tanácsa legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy saját eszközeivel és lehetőségein belül segítse elő a közbeszerzések nyilvánosságának, átláthatóságának és hatékonyságának növelését, továbbá az eljárások részvevőit, mindenekelőtt a kis- és középvállalkozásokat támogassa a megfelelő közbeszerzési gyakorlat kialakításában és ezáltal az eljárások eredményes és jogszerű lebonyolításában.
Kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés vitassa meg a Közbeszerzések Tanácsának 2005. évi beszámolóját, és a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság benyújtott határozati javaslatának megfelelően azt fogadja el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
