TÁLLAI ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelettel köszöntöm az Állami Számvevőszék tisztségviselőit a szokásos, évente megismétlődő állami számvevőszéki beszámoló, jelentés tárgyalása során; nem választási időszakban, ezen már rég túl vagyunk, hiszen a beszámolót általában tavasszal, május környékén szokta az Országgyűlés tárgyalni, illetve elfogadni. Most nyilván a választások miatt nem ülésezett a parlament, ezért kerül erre sor októberben, ősszel.
Azonban más változás is van ebben az évben, nem is az Állami Számvevőszék munkájában, hanem abban a tekintetben, hogy az Országgyűlés ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék és az Országgyűlés között milyen kapcsolat van. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy egy önálló bizottság, a számvevőszéki bizottság volt az, amelyik foglalkozott - hogy úgy mondjam - heti rendszerességgel vagy napi rendszerességgel az Állami Számvevőszék tevékenységével. A bizottsági ülésen természetesen rendszerint az Állami Számvevőszék munkája került terítékre, infrastruktúrája, feladatrendszere, gondok, problémák, megoldandó feladatok, célok.
Azonban a Gyurcsány-féle megszorító csomag első lépése az volt, hogy sajnos a számvevőszéki bizottságot, úgy, ahogy van, en bloc megszüntette, és ennek a tevékenységét és a munkáját a költségvetési és pénzügyi bizottsághoz tette át. Ami számomra megdöbbentő volt, hogy ez az országgyűlési képviselők, kormánypárti képviselők részéről, akik a többséget alkotják a parlamentben, egyetlen szót nem érdemelt, és a benyújtott előterjesztést, úgy, ahogy volt, teljes egészében elfogadták, egyetlen hang, egyetlen észrevétel nélkül.
Most, amikor a költségvetési és pénzügyi bizottság ülésén ezt a jelentést is tárgyaltuk, ott már előrevetítette magát az, hogy egy ilyen főbizottságban, amely rengeteg törvényjavaslatot tárgyal nagyon-nagyon sok napirenddel, ott az Állami Számvevőszék tevékenysége milyen fajsúlyt, milyen jelentőséget fog majd kapni. Azt kell mondanom néhány hónapi tapasztalat után, hogy nem tesz jót majd az Állami Számvevőszék tevékenységének, illetve a munkájának az értékelésében az, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottsághoz került. Azért nem tesz jó, mert amíg a számvevőszéki bizottságban - azt tudom elmondani az elmúlt majdnem nyolc év tapasztalata alapján - szinte tisztán szakmai alapon, szinte majdnem politikamentesen tudtuk a kérdéseket megközelíteni, addig a költségvetési bizottságban már az első beszámoló tárgyalásakor kiderült, hogy egy túlpolitizált bizottság a költségvetési bizottság ilyen tekintetben, persze a szakmaisága mellett, és az a félő, hogy az Állami Számvevőszék tevékenységét is a bizottsági tagok inkább politikai alapon fogják majd közelíteni.
(10.00)
Példa volt erre egyébként a bizottság ülése, ahol azt érezte az ember, hogy három bizottság ülésezik egyszerre: az Állami Számvevőszék alelnökeit jelölő bizottság, maga a számvevőszéki bizottság, ugyanakkor pedig a költségvetési bizottság is szinte jelen volt ezen az egy bizottsági ülésen.
Úgy gondolom, hogy azért, ha az ország sorsa majd rendbe jön, akkor újra el kell ezen gondolkodni, hogy az Állami Számvevőszék tevékenységét újra egy önálló bizottság vizsgálja, illetve foglalkozzon az Állami Számvevőszék tevékenységével. Ez legyen a számvevőszéki bizottság, tehát hogy alakuljon majd újra.
Abban a tekintetben, hogy hogyan értékeljük a Számvevőszék munkáját, ebben a tekintetben - úgy mondom, hogy hál’ istennek - az Országgyűlésben nincs a politikai pártok, a frakciók között vita, hiszen egységes a vélemény a tekintetben, hogy az Állami Számvevőszék magas szakmai színvonalon látja el munkáját, az Országgyűlés által meghatározott feladatnak teljes egészében minden évben meg tud felelni. Az elvállalt és az ellenőrzési tervben meghatározott feladatait elvégzi, a kormánytól, illetve az Országgyűléstől külön kapott feladatokat is munkaerő-átcsoportosítással meg tudja valósítani, és megfelel az Országgyűlés elvárásainak.
Úgy gondolom, külön kiemelendő az a kérdés, hogy az Állami Számvevőszék felül tud emelkedni a mindennapi politikai vitákon, és úgy gondolom, ez alapozza meg az elismerést munkájuk révén, hogy függetlenül attól, hogy milyen politikai párt van hatalmon, ki adja a kormányt, az Állami Számvevőszék, valljuk be őszintén, eléggé kemény, kritikus, de ugyanakkor a pozitív tendenciákat is képes leírni. Így van ez évről évre, így van ez, függetlenül attól, hogy éppen a Fidesz kormányoz vagy a szocialisták, vagy valaki más kormányoz.
Ugyanakkor pedig mi adósak vagyunk az Állami Számvevőszék munkája irányában. Azt látom, hogy az országgyűlési képviselők, maga az Országgyűlés eljut addig, hogy az Állami Számvevőszék által meghatározott javaslatokat, feladatokat, amelyeket természetesen alapvetően a kormánynak, illetve egy-egy minisztériumnak, miniszternek határoz meg, ezzel mi teljes egészében azonosulni tudunk. De azt is látnunk kell, hogy ezek megvalósulása és ennek hatékonysága, hogy hogyan hajtja végre a kormány, illetve az Országgyűlés ezeket a javaslatokat, az bizony eléggé hiányos, és kívánnivalót hagy maga után. Olyannyira, hogy például a költségvetési bizottság ülésén egy szabad demokrata képviselő javasolta azt a mostani jelentés alapján, hogy a kormány maga fél év múlva számoljon be legalább a költségvetési bizottságnak arról, hogy az Állami Számvevőszék javaslatai alapján mi az, amit végrehajtott, mi az, amit tenni kíván. Tehát határozzon meg egy úgynevezett feladattervet, amit aztán végül a költségvetési bizottság ugyan nem fogadott el, de azért mindenki egyetértett abban, hogy a kormány irányában kezdeményezzünk egy ilyet. Abban maradtunk, hogy amikor majd a pénzügyminiszter úr beszámol a bizottság előtt, akkor ezt is számon fogjuk majd rajta kérni.
Nagyon nagy felelőssége van az Országgyűlésnek a tekintetben, hogy hogyan kezeli és hogyan fogadja az Állami Számvevőszék jelentéseit. Úgy látom - és ezt szeretném újra hangsúlyozni -, hogy ebben adósak vagyunk önmagunknak, adósak vagyunk az Állami Számvevőszéknek, mert az a precíz, nagyszerű munka, amit elvégez és elénk tesz, az országgyűlési képviselők elé az Állami Számvevőszék, annak a megvalósulása sajnos mind a mai napig nem teljesül. Nagyon fontos feladat és kérdés az, hogy az Állami Számvevőszék megállapításait képes-e az ország, az Országgyűlés, illetve a kormány a jövő feladatainak érdekében magáévá tenni, és a kritikákat - mert az ellenőrzésnek az a lényege, hogy tárja fel a hiányosságokat - el tudja-e fogadni, és be tudja-e építeni majd a munkájába, a feladatába.
A 2005. évi beszámoló kapcsán egy dolgot szeretnék kiemelni, ez pedig az uniós pénzügyi alapok ellenőrzése, illetve az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatos megállapításai. Azért emelem ki ezt a részt, mert úgy gondolom, hogy az ország sorsa a következő években azon fog múlni, hogy képesek leszünk-e ezt a bizonyos 8000 milliárd forintnyi európai uniós forrást, ami elvileg 2007-2013 között majd megnyílik számunkra, igénybe venni, és azt az ország javára tudjuk-e fordítani. Azt gondolom, ezért fontos az, hogy odafigyeljünk arra, mit mond az Országgyűlés ellenőrző szerve ennek kapcsán, hogy eddig hogyan teljesítette az ország ezen feladatát.
Nos, ha fellapozzuk a jelentésnek ezt a részét, olvashatunk benne pozitív tendenciákat, de bizony olyan megállapításokat is, amelyeket érdemes megszívlelni. Ezek közül kiemelném a következőt.
A jelentés, illetve a beszámoló azt mondja, hogy a program hazai intézményrendszerének összteljesítményét és hatékonyságát gyengítették az intézményfejlesztési koncepciókban és a kormányzati munkamegosztásban bekövetkezett változások. A projektek végrehajtásának másfél-két éves késedelme miatt a támogatások tényleges lehívása is sajnos csúszott. Nem csökkent a projekt tervezett és tényleges első kifizetése közötti idő. Kedvezőtlenül befolyásolták az uniós források lehívását az uniós és a hazai szabályok ellentmondásai. Több egyéb tényező időbeli késedelmet okozott, például a közbeszerzési törvények folyamatos módosítása. Eltérő a hazai és az uniós álláspontok megfogalmazása, illetve az Európai Bizottság által elfogadott pályázatok végrehajtásának előkészítésében, a műszaki tervezésben az engedélyezési ütemtervet sem sikerült betartani.
Ami viszont megnyugtató számomra, hogy a 2006. évig lehívható összeg, amely meghosszabbodik még két évvel 2008-ig, az Állami Számvevőszék azt mondja jelentésében, beszámolójában, hogy ez teljes egészében lehívhatóvá fog válni. Úgy gondolom, ez mindenképpen megnyugtató, azonban figyelembe kell venni ezeket az észrevételeket, hiányosságokat is, és be kell építeni a kormányzat leendő munkájába, nehogy úgy járjunk, mint más országok, hogy nem leszünk képesek lehívni ezt a 8000 milliárd forintnyi összeget, és ezt fejlesztésekre, beruházásokra fordítani.
Tisztelt Országgyűlés! Nem megismételve az előttem szólókat, előttünk van egy határozattervezet, amelyet minden évben az Országgyűlés elfogad. Ez most egy kicsit több, mint az eddigiek, hiszen egy stratégiai időszak lezárása történik meg 2002 és 2006 között, és egy újabbnak a meghatározása, ami a választási ciklusokhoz kötődik.
Én is egyetértek, és a Fidesz-frakció nevében mondom, hogy teljes egészében el tudjuk fogadni, ami a határozati javaslatban van, elfogadjuk az Állami Számvevőszék 2005. évi beszámolóját, azt jónak minősítjük. Elfogadjuk, hogy a 2002-2006-ra meghatározott stratégiát teljesíteni tudta, teljes körűvé tudta tenni a költségvetési beszámolók és elszámolások megbízhatóságát minősítő zárszámadási ellenőrzéseket, és azt is, hogy ahogy a stratégiában megfogalmazták, minden önkormányzathoz el fognak jutni ellenőrzési szinten ebben a négy évben.
Véleményünk szerint is megfelelőek az Állami Számvevőszék 2006 és 2010 közötti stratégiai célkitűzései, kiemelendő ezek közül valóban az európai uniós tagságból származó források mind teljesebb hasznosítása. Itt talán egy kicsit - hogy is mondjam - előrelátóbbak kell hogy legyünk, és az Állami Számvevőszék hihetetlen nagy szakértelmét fel kell tudni használnunk arra, hogy az Állami Számvevőszék ne utólag állapítson meg majd esetleg hiányosságokat.
(10.10)
Kérjük meg, segítsen valóban abban a következő években, hogy hogyan van ez más országokban, tanuljunk más országoktól, hogy valóban a rendelkezésre álló forrásokat majd igénybe tudjuk venni. Ehhez várjuk és kérjük az Állami Számvevőszék segítségét.
Én is szeretném a frakció nevében megköszönni a Számvevőszéknek az elmúlt évben, az elmúlt kormányzati ciklusban végzett munkáját és tevékenységét, és kívánok a továbbiakhoz sok erőt, egészséget és jó szakmai felkészülést.
Köszönöm. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem